Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-215

190 À Nemzetgyűlés 215. ülése 192. részvénytársaságoknak az igy összevásárolt részvényeket és ezekből a részvényekből fogják majd kifizetni a részvénytársaságok a vagyonváltságot. Ha az egyenlő teherviselés elvét tekintjük, fel kell bogy lázadjon minden becsületesen gondolkodó ember jogérzéke ezen erkölcstelen üzelmek ellen. Különösen fel kell hogy lázadjon akkor, amikor a Nemzetgyűlés megadta a módot törvényes utón arra, hogy a részvénytársaságok az általuk nehezményezett, túlmagasnak talált december 20-iki árfolyamon alul részvényeiket maguk vásárolhassák meg alacsonyabb árfolyamon a kereskedelmi törvény tiltó rendelkezése ellenére. Rassay Károly: Öt perc! Temesváry Imre : Bocsánatot kérek, nekem is van jogom beszélni. Képviselőtársam akárhányszor szokta 20—30 percig igénybe venni a Ház türelmét kisebb dolgokkal. (Felkiáltások : Halljuk I Halljuk !) Ezért felkérem az igen t. pénzügyininister ' urat, sziveskedjék megnyugtatni a közönséget arról, hogy az előadandó interpellációmban foglaltak alapján fog-e valami törvényes intézkedést tenni arra, hogy megakadályozza a részvényüzérkedőknek azon szándékát, hogy a részvények árát ilyen módon továbbra is lenyomják. Interpellációm a következő (olvassa) : »Hajlandó-e a pénzügyminister ur arról gondoskodni, hogy a részvénytársaságok vagyonváltságáról szóló törvénynek a pénzügyminister ur által benyújtott és a Nemzetgyűlés által már el is fogadott azon módosítása, mely szerint a részvénytársaságoknak joguk van bizonyos feltételek között az általuk vagyonváltság címén beszolgáltatandó részvénymennyiséget a tőzsdén is megvásárolni, ne maradjon pusztán papiron történt intézkedésnek, amely eset beállana akkor, ha a részvénytársaságok részvényeiket egyáltalán nem, vagy csak részben vásárolnák a tőzsdén, mig a többi részvényt tőzsdén kivül nagy részvényesektől szereznék meg? A részvényeknek a tőzsdei forgalmon kivül való beszerzése csak akkor volna engedélyezhető, lia ez oly árfolyamokon történnék, amely árfolyamokon a részvéteknek a tőzsdén való megvásárlása megkiséreltetett és ezen kisérlet a budapesti áru és értéktőzsde árfolyamjegyző lapjában, mint az illető részvénynek pénzárfolyama, legalább egy tőzsdei napon a zárlatkor kifejezésre jutott.« Ezenkívül tisztelettel kérem a pénzügyminister urat, sziveskedjék felvilágositani bennünket arról is, vájjon igaz-e az a híresztelés, ' hogy egyes részvénytársaságok négy vagy öt százalókkal kifizették már a pénzügyminister urnák, illetve az államkincstárnak a vagyonváltságukat. A Nemzetgyűlés ugyanis megadta nekik azt a kedvezményt, hogy részvénytőkéjük kétharmadának 15 százalékát fizessék be, ós most el van terjedve az a hir, hogy egyes részvény'.. évi június hó 24-én^ pénteken. társaságok már négy százalékkal kifizették egész vagyonváltságukat. Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzügyminister urnák. A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Szives engedelmükkel azonnal válaszolok Temesváry t. barátom interpellációjára. Megjegyzem, hogy általában az interpellációkra adandó válaszokkal nem szoktam hátralékban lenni. Egy interpelláció van, amire nem válaszoltam: ez Pálfy t. barátomé. Neki azonban levélben megírtam, hogy eltévesztette az adreszt. 0 ugyanis a szovjet-adósságok dolgát sürgeti énnálam. Nekem ép elég adóssággal van dolgom, szovjet-adósságom azonban mncs.(Derült8ég.)~E>zek a dolgok az igazságügyi és a kereskedelemügyi minister urakhoz tartoznak. Minthogy tehát erre nem tudok válaszolni, arra kértem [őt, hogy változtassa meg interpellációjának címzését. Egyebekben a hozzám intézett interpellációkra lehetőleg rögtön válaszolok. Ami Temesváry t. barátom interpellációját illeti, neki teljesen igaza van abban, hogy amikor én az ő indítványára itt a Házban keresztülvittem, hogy a vagyonváltságot a részvénytársaságok ugy is leróhassak, hogy nem kell felemelniük az alaptőkét, akkor engem két indok vezetett. Az egyik — amit ő meg is emiitett — az volt, hogy lehetőleg ne megvizezett, tehát felemelt alaptőke után járó részvényt kapjon az állam, hanem eredeti részvényt, ami értékesebb, mintha felemelték volna az alaptőkét. A másik indokom az volt, hogy segíteni akartam a magyar középosztály azon tagjain, akiknek lombarddal túlterhelt részvényeik voltak, még pedig olyan módon, hogy ezzel emelni akartam a tőzsdei árfolyamokat. Ez a törvény tegnap jelent meg a hivatalos lapban a költségvetési törvény alakjában, tehát a hatását eddig még nem érezhette. Azonban, ha ez volt a célom, akkor ragaszkodom ahhoz is, hogy az legyen az eredmény, amit én kontempláltam. Ezért nem mehetek bele abba, hogy kéz alatt történjenek vásárlások, amelyek a tőzsdét nem élénkítik és a papírok nívóját nem emelik fel. Készségesen kijelentem tehát, hogy részben a Tébe, részben a Griró-egyesület által azon leszek, hogy kimutattassam, hol vétettek a papírok. Ragaszkodom ahhoz, hogy az illető vállalatok, amelyek élni fognak ezzel a kedvezménnyel, azok ne a magánforgalomban, hanem a tőzsdén vásárolt részvényekkel róják le a vagyonváltságukat. (Élénk helyeslés.) Egy dologban nem osztom az interpelláló t. képviselő ur nézetét. 0 azt mondja, hogy a középosztály egy része ugy akarta vagyonát javítani, jobban mondva évi jövedelmét gyarapítani, hogy a tőzsdén vásárolt papírokat. Szerencsétlen doiog, ha valaki azt hiszi, hogy munkanélküli nyereségből lehet vagyont gyarapítani. Ez a felfogás az, ami annyira belefészkelte magát