Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-213
156 W A Nemzetgyűlés 213. ülése 1921. évi június hó 22-én, szerdán. haszon bérlőre vonatkozik. Sajnálom, hogy az idő rövidfége miatt nem tudom eléggé megvilágítani, hogy a vallási és tudományalapok milyen fejlődésen mentek keresztül, mennyire nem magánfeleknek, a pereskedő feleknek a kizárólagos érdekei forognak itt kockán és hogy a felügyeletet gyakorló kormánynak mennyire kellene befolynia, hogy a birtok a juta mentem fun dato ris elve alapján eredeti rendeltetésére fordittassék. Az interpellációra vonatkozók g bátor vagyok még megjegyezni, hogy a számtalan megkeresésre semmiféle intézkedés, semmiféle hatályos lépés nem történt. A fennálló visszásságokért a felelősség nemcsak Leopold Lajos lelépő haszonbérlőt terheli, hanem a vallás- és tanulmányi alapok vezetőjét, Justh Ferenc államtitkár urat is. Benkő Gábor : ö csinál mindent, a minister nem is tud róla. Zákány Gyula : Kérem a kultuszminister urat, igérje meg, hogy a kultuszprogramm megismertetése kapcsán a közalapítványok vallási és tanulmányi alapjának revíziójára is megteszi a megfelelő előkészületeket. Interpellációm a következőképen szól : Hajlandó-e a minister ur a vallási és tanulmányi alap revíziójához szükséges előkészületeket megtenni, illetve az alapos reformra ígéretet tenni ? Hajlandó-e a közalapítványi uradalomhoz tartozó szilfamajori bérletnél a kilépő és belépő haszonbérlők közt felmerült viszálykodást törvényes, gyors megszüntetésére felügyeleti jogánál fogva gyorsító eljárást sürgetni, hogy így a birtok »juta mentem fundatoris« kezeltessék ? Elnök : Az interpelláció kiadatik a vallás- és közoktatásügyi minister urnák. A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólni. Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy páT szóval érdemben válaszolhassak a most elhangzott interpellációra. (Halljuk f Halljuk I) Az első kérdésben azt kérdi igen t. képviselőtársam, vájjon hajlandó vagyok-e a vallási- és tanulmányi alapok vagyonállagát alkotó birtokok kezelésének revizióját [elrendelni. Amennyiben igen t, képviselőtársam ezen azt érti, hogy a minister szakadatlanul revidiálja-e, ellenőrzi-e azt, ami a kezelésben történik, akkor a kérdés tárgytalan, mert jó lélekkel mondhatom, hogy jelenleg semmi sem történik ott az én tudomásom és előzetes jóváhagyásom nélkül. Ha pedig azt akarná igen t. képviselőtársam, hogy állítsak be egy egészen más szervezetet egy revideáló szervezetet, akkor azt kell mondanom, hogy erre nincs-módom, mert ez a szervezet királyi rezolució és törvények alapján van megállapítva, következőleg hatáskörömön ez kívül esik és rendkívül súlyos, talán a katholikus egyház autonómiájára vonatkozó • törvényjavaslattal kapcsolatos intézkedések tehetnék csak indokolttá azt, hogy itt a Nemzetgyűlés bölcsességét kérjem ki egy ilyenirányú revízióra. Abban megnyugodhatik t, képviselőtársam, hegy a kezelés revíziója szakadatlan gondoskodásom tárgya, valamint az autonómia megalkotása is. Akkor azután talán egészen más megoldási mód fog kínálkozni. Legyen szabad megemlítenem azt, hogy az alapok jogi természetézek vitatásába és fejtegetésébe itt természetesen nem bocsátkozhatom bele. Azonban legyen szabad megjegyzést tennem arra a kijelentésre, hogy nem juxtamentum fundatoris kezeltetnek ezek a y agyonállagok. A mens fundatoris mindenesetre az volt, hogy a vagyonállagok jövedelme vallási és tanulmányi, tehát kulturcélokra fordittassék. Oda is fordíttatnak, amint erről az ellenőrző-bizottság jelentéseiből mindenki meggyőződhetik. Egy közbeszólás hangzott el, hogy »a minister ur talán nem is tud arról, hogy mi történik«. Hogy vájjon a régi ministerek — értem a háború előtti időkben — nem tudtak vagy nem tudhattak arról, hogy mi történik ott a kezelés körül, arra vonatkozólag sem kívánok ilyen megjegyzéseket tenni. Ha azt veszem figyelembe, hogy ezeknek a magyar- és keresztényjellegü vagyonúknak legnagyobb része nem magyar, vagy legalább is nem keresztény kezekbe került, akkor azt kell mondanom, hogy a ministerek figyelme tényleg nem terjed talán ki minden egyes alkalommal arra, hogy mi történik ezekkel a vagyonokkal. Benkő Gábor: Ez volt a baj! Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : Természetes, hogy én, kész jogállapotot vévén át, nem szüntethetem meg a jogviszonyokat, hanem meg kell várnom, mig a bérletek egymásután lejárnak és — amint azt közvetlen hivatali elődeimnek példájából méltóztatik megállapíthatni, hogy ez az összes lejáró bérleteknél megtörtént — azután megfelelő irányban gondoskodom. Mondhatom, hogy a kezelésem mellett, mióta én felügyelek ezekre a vagyonokra, az én befolyásommal ezek a vagyonok más kézbe, mint illetékes ós elsősorban érdekelt kisgazdák kezébe nem kerültek. (Helyeslés.) Benkő Gábor : De azelőtt ! Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : Ami a másik kérdést illeti, hogy a szilfamajori bérletre vonatkozólag közbelépek-e, nagyon sajnálom, hogy iclehozatik egy ilyen teljesen magánjogi kérdés. Igaz, hogy képviselőtársam ezt vitatja, s azt mondja, hogy ez nem magánjogi jellegű kérdés, hanem nekem a jelenlegi, vagy a volt bérlővel szemben, mint az alapítványi vagyon legfőbb kezelőjének, volnának bizonyos elintéznivaló dolgaim. Megnyugtathatom a t. Nemzetgyűlést és t. képviselőtársamat, hogy amennyiben tényleg vannak bizonyos vonatkozások, amelyek a vagyon és a bérlő között merültek fel, ezek a vonatkozások már is átadattak megfelelő kezelésbe s amennyiben szükséges, bírói utón fogunk eljárni. Azonban az egyik bérlő és a másik bérlő között felmerült vitás kérdésekbe én mint a vagyon
