Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-213
r A Nemzetgyűlés 213. ülése 192t çeket ; akik amugyis el vannak keseredve, mert j nincs murkájuk, mert rorgyosak és ékesek. A munkásokat könnyű nemzeti alapra vinni, ennek semmi nehézsége nincsen, épen csak azt kell valahogyan megesinálnurk, hrgy murkájuk legyen, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Prédikációkkal nem lehet kielégíteni őket, mert azzal nem tudnak jóllakni, sem a gyerekeiknek nem tudnak abból kenyeret adni. S ami a mezőgazdasági munkásokra nézve áll, ugyanaz áll az ipari munkásokra ; Budapesten is és másutt is a munkanélküliek száma egyre növekszik. Hát, hogyha ez igy tart, én nem vagyok jós, de azért megmondhatom, hogy ebből bajok lesznek. T. Nemzetgyűlés ! Egész röviden mondtam el ezeket a dolgokat, bizonyára t. képviselőtársaim is tapasztalták ezeket az országban, nem kell sokat beszélni róluk, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezek után vagyok bátor előterjeszteni a következő interpellációt, (Halljuk ! Halljuk !) most már én is ugy, ahogy az szokás, bár én nem szeretem a formát. (Derültség a szélsőbaloldalon,) (Olvassa) : »Van-e tudomása a kormánynak arról,« — mert van ; ha eddig nem volt, most már van (Derültség a szélsőbaloldalon.) — »hogy most, aratás előtt a földmunkások sok ezrei munka és szerződés nélkül vannak, s hogy az ipari munkásoknál is rohamosan növekszik a munkanélküliség? Van-e tudomása az igen t. kormánynak, hogy ha ez állapotokon sürgősen nem segitünk, akkor a télre nagy veszedelmek szakadhatnak ránk, s hogy a helyzet súlyosságát még fokozza az a tény, hogy a nép között hivatalos részről erős izgatások folynak a béke és rend ellen azzal, hogy a csendőrök az embereket, akiket nehéz sorsuk amúgy is állandó izgalomban tart, ütik-verik ?« Rassay Károly: Hallatlan! (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Csizmadia Sándor (tovább olvas) : »Ezek után hajlandó-e a kormány sürgősen gondoskodni állami munkákról, legalább olyan mértékben, hogy a munkásnép a telet valahogy kibirja ? Hajlandó-e a kormány a csendőrséget megtanítani arra, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) »hogy neki nem a rendzavarás és nem a rend, kialakulásának megakadályozása, hanem ellenkezőleg annak biztosítása a kötelessége ? !<< (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Kerekes Mihály : Munkaalkalmat kell teremteni ! Azzal nem törődik a kormány egyáltalában ! Elnök ". Az interpelláció kiadatik a ministerelnök urnák. Következik ? Gerencsér István jegyző : Mózer Ernő ! MÓZer Ernő: T. Nemzetgyűlési Szabolcs megye burgonyatermése a múlt évben annak dacára, hogy a termés az országban általában szabad volt, le volt foglalva. A földmivelésügyi minister ur ezelőtt néhány perccel mondotta épen, hogy a lefoglalást a Nyíregyházai Gazdasági Egyesület kérte, annak a kérelmére hosszabbították NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XI. KÖTET. évi június hó 22-én, szerdán. 153 rnpg egyik háborús intézményünk életét az OBK-ét. Alighogy a burgonya a tavasszal elvirágzott s alighogy az OBK. felszámolása megkezdődött, odalenn olyan jelenségeket tapasztaltunk, amelyek nyilvánvalóan arra mutatnak, hogy a burgonyatermést egyes társulatok, érdekeltségek az idén is a kezükbe akarják keríteni, hogy monopolizálás által a burgonya árát ismét leszoritsák, vagy legalább is irányítsák. T. Nemzetgyűlés ! Nincs még egy megye Magyarországon, amelynek lakossága annyit szenvedett volna a háború után, mint Szabocsmegyéé. (Egy hang a középen : Hát Erdély ?) Mert hiszen Szabolcsmegyéből takarodtak ki a román hordák utoljára. Es dacára ennek, hogy a megye teljesen ki volt fosztva, megtörtént, hogy a burgonyatermést tavaly lefoglalták, amiből kifolyólag a megye közönségének, kis- és nagygazdáknak egyformán száz és százmillió kára volt. Most ugyanezt akarják megcsinálni. Biztos tudomásunk van arról, hogy idefenn, Pesten és odalenn egyes érdekeltségek mozognak, hogy a megyénk a burgonyatermését ismét mint egyedárusitók megkapják. A cím állítólag az, hogy a köztisztviselőket akarják ellátni burgonyával és ebből kifolyólag azután bizonyos engedményeket akarnak kapni a burgonya kiszállítása körül. T. Nemzetgyűlés ! Nem akarom hosszú ideig a Nemzetgyűlés figyelmét igénybevenni, megelégszem teljesen azzal, hogyha a minister úrtól garanciákat kapok arra nézve, hogy semmiféle forgalmat tiltó rendelkezést nem fog a kormány az idén életbeléptetni és nem fog tűrni semmiféle olyan érdekeltséget, amelynek bizonyos monopolisztikus célja volna. Kérem a t. közélelmezésügyi minister urat, adja meg nekünk azon jogot, amely az egész ország gazdáinak megvan, hogy saját termésünkkel sajátmagunk rendelkezzünk s azt jól, vagy rosszul sajátmagunk vigyük piacra. Nem zárkózunk el semmiesetre sem attól, —• hiszen tudjuk, hogy a köztisztviselőkön és a nagyvárosok munkásságán segítenünk kell — hogy a burgonya egyrészét a köztisztviselőknek és a városi munkásságnak rendelkezésére bocsássuk, — de azt akarjuk, hogy ezt piaci áron tehessük. (Ugy van ! jobbfélŐl.) T. Nemzetgyűlés ! Én ez év február hónapjában rámutattam azokra a jelenségekre, amik akkor egyes gazdaközönségénél észlelhetők abból kifolyólag és annak kapcsán, hogy a burgonyatermés a múlt évben le volt foglalva. Alig tudtuk többek között mi nemzetgyűlési képviselők, akik ezidőszerint Szabolcs vármegye közönségét képviseljük, a közönség megingott bizalmát helyreállítani és alig tudtuk a közönséget rábírni, hogy burgonyát termeljen. (Ugy van! jobbfelől.) Ha ebben az évben az idei burgonyatermés nem fogja szabadforgalom tárgyát képezni, ez esetre én a legkomolyabban figyelmeztetem a t. kormányt, hogy ezen körülmény Szabolcs vármegyének a burgonyatermését hosszú időre tönkre fogja tenni, mert a nép nem fog burgonyát 20
