Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-193
86 A Nemzetgyűlés 193. ülése 1921. évi május hó 23-án, hétfőn. olyan lovagias vele szemben, hogy okul nem az ő 1901 december 4-én, az országgyűlésen elhangzott beszédét fogadom el, amelyben a következőket mondotta : (Olvassa.) »A kormányképessé alakulásnak az a problémája, hogy szabaduljon meg, még pedig minél előbb attól a programmtól, amelyből, mint ellenzéki, indult ki annak idején. Programmpontok és elv nélkül kell megérkezni a kormány képesség piacára.« Hasonlóképen az ő metamorfózisát nem annak tulajdonítom, amit általában szoktak mondani, hogy a zsidóság minden társadalmi alakulatban, minden gazdasági törekvésben, minden politikai irányzatban elhelyezi a maga képviselőit, hogy ő mindenütt otthon legyen. Én ugy magyarázom meg ezt a metamorfózist, hogy a magyar zsidóság történetében háromféle rétegződést vélek felfedezni. Az első a legrégibb rétegződés, amely bele tudta magát találni ennek a nemzetnek a törekvéseibe és a nemzet is bizonyos módon asszimilálta őket, úgyhogy ma még célszerű sem volna esetleg egyes igen derék magyar családok zsidó eredetét firtatni, annál is inkább, mert egyik-másik közülök, mint pl. Fraknói Vilmos, a magyar szellemnek nagyszerű monumentumokat tudott felállítani. Ezzel a legrégibb, asszimilálódott réteggel szemben volt azonban egy másik rétegződés, amely az utóbbi évtizedek alatt kezdett a semmiségből kiemelkedni, s amely, hogy pozíciót foglaljon le magának, ostromot indított minden ellen, ami a magyar történelemből ránk maradt. Ehhez a rétegződéshez tartozik Vázsonyi Yilmos is. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Bródy Ernő: A véderővita idején az egyetemi ifjúságot vezette! Pető Sándor: A vezérlőbizottság tagja volt Apponyival és Andrássyval együtt! (Zaj.) Elnök : A házszabályok 259. §-ára hivatkozással figyelmeztetem a Házat, hogy ha a zajongások tovább tartanak, kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni. Bozsik Pál: Nagyon röviden fogok még foglalkozni evvel a kérdéssel. (Halljuk! Halljuk ! a középen.) Amidőn azonban a Vázsonyiféle irányzattal szemben is kezdte a fejét felütni egy harmadik rétegződés, amely még szélsőségesebb volt, ez ellen már maga Vázsonyi Vilmos is harcba vonult az ő régi fegyvertársaival. Ez a harmadik rétegződés az orosz bolsevizmus magyarországi képviselőiből állott. Azonban ha Vázsonyi képviselő ur küzdött is ez ellen a harmadik rétegződés ellen, én fel merem vetni azt a kérdést, csatlakozott-e ő teljes őszinteséggel a magyar történelem szelleméhez, amidőn ezt a küzdelmet vezette és irányitotta? Kérdezem Vázsonyi képviselő urat : igaz-e az, amit mindenfelé beszélnek, — nekem nem volt módomban utána nézni — hogy ő igazságügyministerré törtónt kinevezése után intim rendeletet adott volna ki, hogy a börtönből a hadiszállítókat és a hadicsalókat ki kell bocsátani? (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Somogyi István: Strassernét kiengedték! Bozsik Pál : Kérdezem Vázsonyi képviselő urat: igaz-e az a híresztelés, hogy a biróságot mindenkinek nagy meglepetésére erősen megrakta zsidó elemekkel? (Felkiáltások: Az biztos!) Kérdezem továbbá Vázsonyi képviselő urat, hogy eljárt-e azelőtt Kérivel az újságírók közé egy társaságba, és igaz-e az, hogy ő olyan nagyon meg tudta magát értetni ezzel a társasággal? Igaz-e továbbá, hogy mint budapesti diktáló városatya, zsidókat ültetett mindenfelé az iskolaigazgatói székekbe és egyéb vezető pozíciókba? (ügy van!) Es igaz-e az, hogy direkt azért hagyták el a vallás feltüntetését, hogy ne legyen feltűnő a zsidó elem előtérbe nyomulása ? Vázsonyi Vilmos, mint választójogi minister, a következő munkatársakkal vette magát körül, ezek alkották az ő gárdájának legnagyobb részét : Lengyel Aurél, a székesfehérvári rabbi fia, Friedmann Ernő, aki egyetemi tanár létére nem adhat elő az egyetemen a forradalom idejében tanúsított magatartása miatt . . . Pető Sándor: Sohasem volt mellette! Bródy Ernő : Lengyel Balogh Jenőnek volt az embere! Bozsik Pál :... azután Báez Gyula statisztikai titkár, akiből ministeri tanácsost csinált és aki később Búza Barna mellett, majd a Peidlkormányban államtitkár is volt. Vázsonyi emelte ki a félzsidó Zilahi Lászlót, Beké Manó egyetemi tanár vejét és az ő bizalmas titkárát, aki a kommunizmus alatt repülő vádbiztos és Landler titkára volt, jelenleg pedig a Bécsi Magyar Újságban ir a fehér terrorról. (Mozgás és zaj !) Hasonlóképen magához vette a zsidó Balog Elemért, aki most hasonló szellemben működik és világosítja fel a németeket. Magához vette a zsidó Ozóbel Ernőt (Felkiáltások a szélsobalóldalon : Nem zsidó !) és Bolgár Eleket, akik Kun Béla bécsi követei voltak. Vagy felemiithetem a kikeresztelkedett Gönczi Jenőt, akinek Vázsonyiék adományoztatták a Ferencz József rendet és aki Kunfi alatt államtitkár volt. Végül megemlékezhetem Ládái Istvánról, Vázsonyi kebelbarátjáról,... Somogyi István: Az is egy díszpéldány! Bozsik Pál :... aki Vázsonyiéktól ministeri tanácsosi rangot kapott és aki mint helyettes népbiztos vette át 1919 márciusában az igazságügyministeriunr vezetését. Pető Sándor: Ládái a ministeriumban volt jóval Vázsonyi előtt! Bozsik Pál : Ládái most a románokat szolgálja és ebben a tekintetben is talán meg tudta magát értetni Vázsonyival, hiszen Jászi emiitettem könyvében Vázsonyinak román-barát szivéről meglehetős aláhuzottan ir. Pető Sándor : Jászi egyszerre kapacitás lett! Citálja, mint egy klasszikust!
