Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-193
A Nemzetgyűlés 193. ülése 1921. évi május hő 23-án, hétfőn, Rakovszky István, Bottlik József és Kenéz Béla elnöklete alatt. Tárgyai : Az 1920—214M évi költségvetés tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Hegedüs Loránt, Hegyeshalmy Lajos, Bemolák Nándor, Mayer János. (Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Kontra Aladár jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Vasadi Balogh György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző ur. Következik az 1920/21-ik évi költségelőirányzat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző: Vasadi Balogh György S Vasadi Balogh György : T. Nemzetgyűlés ! A költségvetési vita során felszólalók meglehetősen bőségesen foglalkoztak a bel- és külpolitikai kérdésekkel, ugy, hogy teljesen felmentve érzem magamat attól, hogy ezekkel foglalkozzam. Tisztán gazdasági és közoktatásügyi szempontokkal kivánok foglalkozni. A régi uzus az szokott lenni, legalább ahogy én a távolból megállapítottam, hogy a költségvetés előterjesztése alkalmával a szakministerek lehetőleg megragadták az alkalmat arra, hogy részletes programmjukat a Házzal megismertessék. Annyival is inkább szükségesnek tartottam volna ezt, mert amióta a Nemzetgyűlés együtt ül, körülbelül nyolc kormány volt már s mindegyik adott egy nagy kormányprogrammot, mely a messze jövőbe tekintő feladatokat tűzött ki maga elé, hogy ugy mondjam, az erdőt mutogatta, de a fát nem lehetett látni, viszont a legutóbbi időket kivéve, nem akadt szakminister, aki a maga közelfekvő teendőiről tájékoztatta volna a Házat. Dicséretes kivétel ez alól a pénzügyminister ur és Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister ur, (Éljenzés a középen.) akik igenis, röviden tájékoztattak bennünket a legközelebbi jövő teendői felől. A többi szakminister ezt nem tette, pedig ugy vélem, hogy a jövő feladatainak ismertetése nagyon kívánatos volna épen az egyöntetűség, a harmónia kedvéért, amely szükséges, hogy a különböző közgazdasági ágakat összekösse. Bár azt, hogy a nemzetgazdaságnak, vagy a közgazdaságnak melyik ága az, mely vezetőszerepet játszik, a földrajzi fekvés és a földrajzi viszonyok szabják meg, de arra mégis figyelemmel kell lenni, hogy ezt a vezető ágat a többi mintegy segitse és előmozdítsa. Ugy gondolom — hogy a pénzügyminister ur kedvenc szavajárását használjam — hogy a szimfónia vezérszólama csak ugy tud érvényesülni, ha azt a kiséret megfelelő aláfestéssel látja el. Nálunk Magyarországon természetadta viszonyainknál fogva közgazdaságunkban a mezőgazdaság, összefoglaló néven, az őstermelés az, melynek a vezérszólamot vinnie kell és ennek támogatására van hivatva az ipar és kereskedelem és még azokon túl a közoktatás, mely a nevelésről gondoskodik. A földbirtokreform és a szabadforgalom, melyet a földmivelésügyi minister ur mint célokat tűzött ki, szerintem csak eszköz, de semmi esetre sem öncél, öncél a földbirtokreform nem lehet, de szolgálnia kell a nagy nemzeti gazdasági újjászületés munkáját. Emellett azonban szükséges lett volna, hogy megismerjük a földmivelésügyi tárca törekvéseit, azokat a munkálatokat, melyek hivatva vannak a fellendülés előmozdítására. Nagyon örültem volna, ha a földmivelésügyi minister ur részletesen megismertetett volna bennünket programmjával. EQszen a háború következtében épen azok a kérdések nyomultak előtérbe, melyeket annyiszor emlegettek már a háború alatt, igy a többtermelés kérdése, az egyes gazdasági ágak fejlesztése, a talajjavítás, a vizek felhasználása gazdaságilag, az állattenyésztés megfelelő okszerű fejlesztése. Ez mind olyan fontos jövőnkre nézve, hogy érdemes lenne, ha a földmivelésügyi minister ur megismertetne bennünket nemcsak a messze jövő, hanem a jelen feladataival is, hogy megtudjuk, hogy voltaképen mi az, amit a földmivelésügyi minister ur meg akar csinálni. Igen sokszor beszélünk itt arról, hogy ha az ipart és kereskedelmet fel akarjuk len10*
