Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-192
72 A Nemzetgyűlés 192. ülése 1921 '.. évi május hó 21-én, szombaton. azért ítélte el a bíróság, mert nem tudott ügyvédet állítani. Bár a vasúttal szemben minden pert meg lehet nyerni, mert mindig meg tudták velük szemben akár az alkalmazottak, akár más felek is nyerni a pert, arra gondoltunk, hogy a jogvédelmet minden vonalon kölcsönösen biztosítjuk egymásnak, mert különben eset áll fenn, hogy hiába nyerte meg az az az ügyvéd, akit a vasutas felfogadott, a kártalanítási pert, az összegnek egy bizonyos nagy százalékát ő vágta zsebre, mert ugy fogadta fel. így szinte az egyesülettel magával nevelődtek fel az ügyészek, olyan ügyészek, akik mindig vasutasügyekkel foglalkoztak ; hiszen 10—15.000 tagú egyesület adott egy ügyésznek annyi dolgot, hogy csak győzze elvégezni. Mit mond most már az uj tervezet, melyet az igen t. minister ur kiadott ? Azt mondja (olvassa) : »Az »Otthon« ügyészét a közgyűlés nyilvános szavazás utján szótöbbséggel ugyancsak három évre választja a Magyarországon üzemben lévő közforgalmú vasutak nyilvános ügyvédi gyakorlatra jogosított, kinevezett alkalmazottai közül. Az ekként megválasztott ügyész a megválasztás ténye által az egyesület pártoló tagjává válik, a pártoló tagsági jogokkal és kötelességekkel. Ezen ügyésznek kizárólagos joga és kötelessége az alapszabályok 2. és 8. §-ába,n körülirt jogvédelmet az »Otthon« tagjai részére megadni, kivéve azon esetet, midőn a jogvédelem ellátása az ügyészt abba a kivételes helyzetbe hozná, hogy az »Otthon« jogvédelmet kereső tagját az ügyész kénytelen volna a szolgálatadó vasút érdekeivel szemben képviselni.« Rassay Károly: Hát akkor honnan vesz ügyvédet ? Kerekes Mihály : Megmondja, hogy mit csináljon ilyen esetben. Az ilyen kivételes, összeférhetlen jogvédelem ellátására az »Otthon« közgyűlése három évre ugyancsak nyilvános szavazással a fővárosi ügyvédi kamarából másodügyészt választ, aki azonban a szóban lévő jogvédelem ellátásán kivül az »Otthon« egyesületi életében részt nem vehet és tevékenységéért az »Otthon« részérő] semmiféle díjazásban nem részesülhet. Rassay Károly : Nesztek, budapesti ügyvédek, mint megbízhatatlanok ! Kerekes Mihály : Én még olyan ügyvédet nem láttam, aki egészen ingyen vállalna képviseletet ! Somogyi István : Én se ! Kerekes Mihály : Hisz talán megtörténhetik ez, lehet hallani jószivü emberekről, akik lerongyolódott, férjüket vesztett özvegyasszonyokat segítettek, s azt mondták, vigye haza azt a pár koronáját, nem fogadjuk el ; de hogy valaki oda álljon egy vasutastársadalomban 10.000 ember háta mögé s a pereknek 99'9%-át díjtalanul ellássa, én ilyen szamár embert még nem láttam. Waigandt Antal : Csak ha képviselő akai lenni az illető ! Kerekes Mihály : A vasutasság nem választja meg képviselőnek, mert a vasutasság szét van szórva Magyarországon és az nem választ képviselőt. Amikor ezt láttam, azt hittem, hogy nem is egészen komoly a dolog. A vasutasság esetei olyanok, hogy az alkalmazottak ugy a fegyelmi esetekben, mint per esetén, valamint bűnvádi eljárás esetén feltétlenül a vasúttal szemben állnak. Mert mi a helyzet ? A helyzet az, hogy szolgálati utasításunkba le van ugyan fektetve, hogy a vasút felelős alkalmazottaiért, azonban a büntetőbíróságnál igyekszik a vasút kibújni a felelősség alól. És ha rá tudta hárítani, akkor kinéz az a két esztendő vagy nem tudom hány esztendő azért, hogy helytelen váltóállítás történt, vagy nem tudom milyen tilos jelző alatt beszaladt a vonat. És a vasút nem sokat törődik a dologgal, mert nemcsak a nagy tőkében, hanem a nagy intézményekben sincsen lélek és bizony oda igyekezett hatni, hogy a felelősséget minél jobban elhárítsa, hogy nem ő felelős azért, mert ez megtörtént, hanem az az alkalmazott. Már most, ha ott áll az az ügyvéd, a vasút jogásza az illető háta megett, megbizhat-e abban az ügyészben vagy ügyvédben, akit felülről dirigálnak és akit a vasutigazgatóság olyan irányban vezet, ahogy akar ? Hogy engem akár perben, akár fegyelmi bíróság előtt képviseljen, ahhoz lelki nyugalom kell, abba bele kell nyugodnom, hogy lelkiismeretesen végezte az az ügyvéd a munkáját. Már pedig, ha a vasút kiállít egy ügyvédet . , . Rassay Károly : Műkedvelőt I Kerekes Mihály: Műkedvelőt tényleg, mert azok az urak egyoldalúan vannak képezve, csupán a vasúttal foglalkoznak és egész életet ott töltenek el, nem lehet tehát rossz néven venni, ha azt mondom, hogy nem annyira képzettek, mint a fővárosi ügyvédek, akik minden irányban ki vannak képezve. Ezért, amikor én tudom, hogy őrá felülről ráparancsolhatnak, akkor én nem megyek bele nyugodt lelkiismerettel abba, hogy engem az a vasúti jogász védjen a büntetőbíróság előtt, de még abba sem, hogy a fegyelmi bíróság előtt képviseljen ; hanem inkább bizom abban az egye-m sületi ügyészben, akinek ott van a kenyere az egyesületnél és 15—20 esztendeje becsületesen töltötte be hivatását. Van még egy különös eset, amiért — ha volna felelősségrevonás — felelősségre kellene vonni a ministert és tanácsadóit is. Ugyanis a Vonatkísérők Otthonában az a helyzet, hogy ott betegsegélyt is fizetni kell, Már most hogyan áll a helyzet ? "Én nem csodálkozom azon, hogy azok az urak nem tudják, hogy mit kel 1 csinálni. Valamikor régen Tolnay és mások megrágták a dolgot, mielőtt ilyen dolog keresztülment az igazgatóságon, ők ismerték a szolgálatot és komolyan vették a hivatásukat. Most a ministernek egy olyan javaslatot adnak elébe az illetékes közegei, amely azt mondja, hogy a betegsegélyt is ki kell terjeszteni minden egyes tagra. Mit jelent ez ? Ez büntetendő cselekmény volna, ha büntetni lehetne, a politika szempontjából ; mert akkor módot adok. arra, hogy minél nagyobb kárt