Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-192

68 A Nemzetgyűlés 192. ülése 1921. évi május hó 21-én, szombaton. ministernek álláspontjával.« (Nagy mozgás. Felkiáltások a jobb- és szélsőbaloldalon : Mondjon le!) De nem fogadják el a lemondását. (Tovább olvassa:) »Lemondásomat április 5-én, a felség elutazásának napján jelentettem be ugy a belügymin isternél, mint a kormányelnöknél. Majd a királykérdésre áttérve, a következőket mondotta a főispán — mint hivatalos főispán: — sA királykérdést okvetlenül el kell intézni. Ma még nem látom tisztán, milyen lesz az uj kormány összetétele, de ez a „kérdés feltétlenül megoldandó. Annak, hogy Őfelsége a király nem vehette át az uralkodást, belpolitikai akadályai egyáltalában nem voltak és ha lettek volna is, azokat eliminálni lehetett volna. (Mozgás a jobb- és szélsőbaloldalon.) Az akadályok, a külpolitikai okok: leginkább a szerbek mozgolódása volt. A Nemzetgyűlésen elhangzottakra vonatkozólag megjegyezte a főispán, hogy a Nemzetgyűlésnek ki kellett volna mondani, hogy a jelenlegi állapot tisztán a külpolitikai helyzet miatt

r prolongáltatik. « (Mozgás. ) En válaszolok itt a főispán urnák különösen arra a kijelentésére, hogy ennek belpolitikai okai nem voltak. Különösen ő ugy tünteti fel, hogy az entente nem akarta ezt. Én kijelentem itt a Nemzetgyűlés előtt, hogy igenis ennek belpolitikai okai nagyobbak voltak, mint a külpolitikai okai, mert az egésznek az oka az, hogy az egész magyar nemzet vissza akar térni arra az útra, amelyről őt leterítették, arra az útra, amelyet Kákóczi Ferenc kardjával megjelölt és amelyet Kossuth Lajos tollával akart megjelölni. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én add'ig, amig az egész nemzet erre az útra nem tér vissza... Rassay Károly: Ott van már! Cserti József :... amig azon az utón fog haladni, amely minket a katasztrófába vezetett : addig abban a magyar hiszekegyben nem hihetek ; én csak akkor fogok abban hinni, ha igenis, ezen az utón, Bákóczi és Kossuth Lajos utján halad az egész nemzet. Miután a kormány iránt bizalommal nem viseltetem, a törvényjavaslatot nem fogadhatom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A napirend első pontjára szánt idő letelt. A pénzügyi bizottság előadója kivan szólni. Róbert Emil előadó : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém a pénzügyi bizottságnak a magyar államadósságokról szóló 247. számú törvényjavaslat tárgyában, továbbá ugyancsak a pénzügyi bizottságnak az 1920/21. költségvetési év első három hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1920. évi XL t.-cikk hatályának 1921. évi július hó végéig való kiterjesztéséről szóló 278. számú törvényjavaslat tárgyában, végül a pénzügyministernek a zárolt szesz mennyiségére, felhasználási módjára és mikénti értékesítésére, uj mezőgazdasági szeszfőzdék létesítésére és a kisüstön való pálinkafőzésre vonatkozó nemzetgyűlési határozat tárgyában beadott jelentésére vonatkozólag a pénzügyi bizottság jelentéseit beterjeszteni. Kérem e jelentések sokszorosítását, szétosztását és annak idején napirendre való tűzését. Elnök: A jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és annak idején napirendre fognak tűzetni. Következik a napirend második pontja : az indítvány- és interpellációs-könyv felolvasása. Héjj Imre jegyző: Az inditványkönyvben ujabb indítvány bejegyezve nincs. Az interpellációs-könyvben a következő interpellációk vannak bejegyezve (olvassa) : Kerekes Mihály: A mozdonyfütők és vontatási munkások országos otthona alapszabályai tárgyában a kereskedelemügyi ministerhez; Scholtz Ödön.- A háború befejezése után megmaradt, elrekvirált harangok és orgonasipok visszatérítése ügyében a honvédelmi és kereskedelemügyi ministerhez : Schandl Károly : A mezőgazdasági és földmunkások vasúti kedvezménye ügyében a kereskedelemügyi ministerhez ; Eassay Károly : Drozdy Győző ellen az igazságügyminister részéről elkövetett politikai üldözés tárgyában az igazságügyministerhez. Elnök : Az interpellációkra át fogunk térni, mihelyt az elnöki bejelentéseket megtettem és mihelyt a napirendet meg fogjuk állapítani. (Helyeslés.) Ezek után megteszem elnöki előterjesztésemet. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Bihar vármegye közönségének feliratát a sajtótörvény revíziója s a hírlapoknak a forradalmat megelőző működésének megvizsgálása tárgyában ; Fejér vármegye közönségének háromrendbeli feliratát a destruktiv irányzatú sajtó elleni védekezés, a kereskedelem és ipar fejlesztése ós a főrendiház visszaállítása ügyében; a Magyarországi Famunkások Szövetségének Pető Sándor képviselő ur által benyujtott és ellenjegyzett kérvényét a közmunkák elrendelése tárgyában. A feliratok és a kérvény a házszabályok 236. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Most napirendi indítványt fogok tenni. Javasolom, hogy a t. Nemzetgyűlés legközelebbi ülését folyó hó 23-án, hétfőn d. e. 10 órakor tartsa a következő napirenddel: 1. Az 1920/21. évi költségvetés tárgyalása; 2. a jegyzőkönyv hitelesítése. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Áttérünk az interpellációkra. Következik? Héjj Imre jegyző: Kerekes Mihály! Kerekes Mihály: T. Nemzetgyűlés! A legutolsó interpellációs napon Csizmadia Sándor képviselőtársam interpellációt intézett a kereskedelemügyi minister úrhoz, illetve a kormány-