Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-206
654 A Nemzetgyűlés 206. ülése 1921, . évi június hó 10-én } pénteken. tetőjogot felhasználni politikai kirándulásokra. (Zákány Gyula ismételten közbeszól. Zaj.) Elnök : Kérem Zákány képviselő urat. ne méltóztassék folyton zavarni a tárgyalás menetét. BrÓdy Ernő : Méltóztassék megengedni, hogy röviden feleljek Virter László igen t. képviselőtársam mai beszédére, ö alkalmasnak látta azt, hogy ma itt a budapesti ügyvédi kamarát és annak elnökét megtámadja. Ez nagyon kényelmes álláspont. Igen t. képviselőtársam megpróbálhatta volna a maga megjegyzéseit megtenni a legilletékesebb helyen, az ügyvédi kamarában. De idejönni ezzel a kérdéssel, ahol sem személyileg, sem tárgyilag nincsenek informálva ebben a kérdésben . .. Rassay Károly: Ahol védi az immunitás. Virter László : Nem félek ott sem, ahol nem véd az immunitás. Én választóim előtt is el merem mondani ugyanazt, de a képviselő ur nem meri elmondani. Elnök : Kérem Virter képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. (Virter László közbeszól.) Virter képviselő urat rendreutasitom. BrÓdy Ernő: Legelsősorban a dolog személyi részével kivánok röviden foglalkozni. Az igen t. képviselő ur megtámadta itt Papp Józsefet, a budapesti ügyvédi kamara elnökét. B. Szterényi József: Nagyon korrekt úriember. BrÓdy Ernő: Bocsánatot kérek, Papp József a magyar társadalomnak egyik legkiválóbb, közbecsülésben álló tagja. (Ugy van! balfelől.) Papp József, a budapesti ügyvédi kamara elnöke, elméletileg mint a jogtudományok kiváló férfia, mint egyetemi tanár, gyakorlatilag mint ügyvéd elsőrangú ember, aki a magyar jogtudománynak, jogtiszteletnek, a magyar becsületnek kiváló képviselője. Virter László : Ki támadta meg ? (Zaj.) Rassay Károly : ön támadta meg ! BrÓdy Ernő: Megtámadta azokkal, amiket mondott az ügyvédi kamaráról. Virter László : Tessék felolvasni. BrÓdy Ernő : Papp József a budapesti ügyvédi kamarában fokról-fokra emelkedett ; előbb választmányi tag lett, majd titkára, utóbb alelnöke, végre elnöke lett, tehát igazán a közbizalomnak méltó letéteményese. Nemeslelkü, emelkedett szellemű, kristálytiszta jellemű férfiú, akire büszkéknek kell lennünk, nem pedig ócsárolni és megtámadni őt. (Élénk helyeslés balfelől.) Arról nem is beszélek, hogy keresztény, de igazi keresztény, a keresztény erkölcsöknek igazi letéteményese, akitől semmi emberi érdek nincs távol, aki minden eljárásában és minden működésében az igazi keresztény szellemet, a nemzeti szellemet és az emberi szellemet képviseli. (Ugy van ! balfelől). B. Szterényi József : De mindig is képviselte ! BrÓdy Ernő : Kötelességem a távollevő Papp Józseffel szemben ezt kijelenteni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Tárgyilag igen t. képviselőtársam beszélt a kommunizmusról és az ügyvédség helyzetéről. Hiszen a kommunizmus eltörölte az ügyvédséget és improduktiv foglalkozásnak minősitette. Hiszen minden ügyvédnek égő haraggal kell eltelve lennie a kommunizmus iránt, mert kenyérkeresetében, létének alapjaiban támadta meg. A proletárdiktatúra elvette a választójogot az ügyvédtől. B. Szterényi József: Es a kereskedőtől! BrÓdy Ernő : ... és azb mondta az ügyvédre, hogy ő burzsoá, aki bérmunkást tart és ezen az alapon nincs választójoga. Azt mondta az ügyvédségre, hogy improduktiv foglalkozás és kazánkovácsokat meg villanyszerelőket ültetett be a forradalmi törvényszékekbe. Virter László : És termelési hiztosokat és népbiztosokat. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Ugron Gábor: Ezt mondja azoknak, akik azok voltak ! (Nagy zaj.) Vázsonyi Vilmos : Neveket kérünk ! Ugron Gábor : Mirevaló ez ? Nem kell az ilyen közbeszólásokat zsebrevágni. (Folytonos zaj.) Elnök : Ne méltóztassék folyton zavarni a tárgyalást. Ugron Gábor *. Nem mi zavarjuk. Ott zavarnak minket folyton. Elnök : Ugron képviselő urat rendreutasitom. Rassay Károly: Gyanusitani lehet folyton. (Zaj.) Ugron Gábor: Azt tessék rendreutásitaii, aki gyanusit. Elnök : Virter képviselő urat is rendreutasítottam , BrÓdy Ernő: Ha t. képviselőtársam nyugodtan és objektive fogja ezt a kérdést vizsgálni, be fogja látni, hogy az a kommunizmus, a proletárdiktatúra halálos csapás volt az ügyvédségre, ennélfogva nem lehet azokat azzal összeköttetésbe hozni. Hiszen, amikor elveszi a kenyeremet, elveszi az irodámat, amikor kimondja rólam, hogy haszontalan személy vagyok, hogy nekem nincs választójogom, amikor kijelent engem burzsoának, amikor kificamodott észjárás és lehetetlen logika alapján a latdner ügyvédet megteszi burzsoának : engedelmet kérek, az az ügyvédség égő haraggal és gyűlölettel van eltelve a proletárdiktatúra iránt, amely őt létében semmisitette meg. Ne tessék tehát ideállítani azt a budapesti ügyvédi kamarát, mint a kommunizmus védelmezőjét. Hiszen olyan őrült, olyan szamár nem lehet az az ügyvédi kamara, hogy ilyent tegyen. Az én igen t. képviselőtársam azt mondja, hogy ez az ügyvédi kamara a maga jelentésében felhívja a biróságok figyelmét arra, hogy a kormányrendeletek érvényességét birálja felül. Ezt a legteljesebb jogosultsággal teszi. Vázsonyi Vilmos: Megteszi ezt a kommunista dolgot az 1869 : IV. tcikk is. BrÓdy Ernő : Az 1869 : IV. tcikk azt mondja 1. §-ában (olvassa) : »Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülönittetik. Sem a közigazgatási, sem a birói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak.« A 19. §. pedig azt mondja (olvassa) : »A biró a törvények, a törvény alapján
