Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-206

644 A Nemzetgyűlés 206. ülése 192 époly tisztelet tárgyai mint a brit szigeteken, akkor a világ szemének ránk kell terelődnie, mert a nagy viszonylatok meg fogják mozdítani hamarosan a világot és akkor külpolitikánk is jó lesz, eredményes lesz, mert lesznek nemzetek, amelyek a magyar nemzetet minden becsülésre méltó olyan nemzetnek fogadják el, amilyen. Magyarországon eddig a hivatalos ország sohasem tette meg a kötelességét. Magyarországon eddig a dolgozó, eszével és izmaival dolgozó magyar nép volt az a hatalmas faktor és az ő munkája volt az a magyar tradíció, amely a rossz kormányzás ellenére is ezt az országot mindig nagynak tartotta fenn. (Helyeslés balfelöl.) A jövőben is itt áll majd ez a becsületes, derék nép, amely nem tehet arról,' hogy a világgal konfliktusba keveredett, mert hiszen évtizedek készítették elő ezt a helyzetet, a magyar nép pedig az utolsó pillanatokban nem tudta mindazt a hibát, amelyet a hivatalos Magyarország csinált, megkorrigálni. Ma nincs másra szükség, mint hogy végre a hivatalos Magyarország ép oly becsületes legyen, mint a valódi Magyarország, amely a dolgozó polgárságnak és a munkásságnak országa, és ha ilyen lesz, ha egyesül e két tényező, ha ez a harmónia meglesz, akkor itt hatalmas, szép, nyugati kultúrában élő olyan állam lesz, amellyel a világnak számolnia kell. Meg fog ingani a békeszerkezet, mert látjuk már ma, hogy kétségbeesett verseny indul meg Németország után. Franciaország is, Anglia is, mások is kénytelenek lesznek versenyt futni barátságáért, hogy az európai konszolidáció végre létre jöjjön. Ezt csak Németországgal együtt lehet örökre biztosítani. Nekünk ebben a versenyben, amelyben a müveit, megbízható népek vesznek részt, ott kell lennünk. Azok nyerték meg a háborút, akik erkölcsileg is megnyerték. Azok nyerték meg, akik szövetségesükhöz, bármelyik volt az, hivek maradtak mindhalálig. Ezek közé tartozik a magyar nép is, a német nép is, mig igen sokan, akik a győzők között vannak, nem tartoznak oda. A népek, amikor a világ konszolidációjának megteremtéséről lesz szó, arról, hogy ki hol állhat, teljesen megbízható és hűséges szövetségest fognak keresni és keresni fogják a szövetségben kipróbált népeket és mi ebben megnyugodhatunk, de csak ha olyan állammá leszünk, amilyenné bennünket ezeréves multunk predesztinál, ez pedig csak attól függ, hogy itt becsületes, egészséges kormányzat legyen, hogy itt erős, hatalmas polgári rend alakulhasson ki, amely ugy lefelé a csőcselékkel szemben, mint felfelé a plutokráciának diktatúrájával szemben megállja erősen, hatalmasan helyét. Olyanná kell megcsinálnunk ezt az országot, amilyen országok nyugaton vannak. (Helyeslés balfelöl.) Minthogy én az igazságügyi szervezet kiépítését, minthogy mindazt, amit a magyar bíróságokra költenek, e magyar demokratikus állam . évi június hó 10-én, péniehen. berendezési kiadásának tartom, sőt még keveslem is, mert azt tartom, hogy az összes állami ágazatok közt maga a magyar biróság tulajdonképen az ellenzéket, az ellenzéki kormányzati ágat képviseli, mert ellenőriz mindent, mert a törvények uralma felett őrködik, azért e tárca költségvetésének megszavazásához, mint ellenzéki is szívvel-lélekkel csatlakozom. Ez a kormányzati ág a szabadságnak, az alkotmány védelmének intézménye. Szeretném kérni az igazságügyminister urat, hogy ennek a tárcának, ennek a kormányzati ágnak hatalmát még inkább, szinte megmérhetetlen határokig javítsa meg és intézményesítse. Én tehát ennek a tárcának költségvetését, noha egyébként a legkisebb bizalmam sincs a kormányhoz, nem személyi okokból, de tárgyi okokból elfogadom és hogy mindaz, amit mondtam, lehetőleg realizálható legyen, hogy elősegitsem az igazságügyminister ur erre vonatkozó tevékenységét, bátor vagyok most beszédem befejezésekor a következő határozati javaslatokat benyújtani (olvassa) : »1. Utasítsa a Nemzetgyűlés a kormányt, hogy sürgősen terjesszen elő törvényjavaslatot a királyi ügyészségeknek a végrehajtó hatalomtól független vádhatósággá való szervezéséről.« (Elénk helyeslés balfelöl.) »2. Utasítsa a Nemzetgyűlés a kormányt oly sürgős törvényjavaslat előterjesztésére, amely a katonai és főudvarnagyi bíróságok megszüntetése mellett az egész igazságszolgáltatást a független királyi biróság kezében egyesíti.« Azt hiszem, határozati javaslatom e pontjának helyességéről nem kell egyetlen szót sem szólnom. (Olvassa) : »3. Utasítsa a Nemzetgyűlés a kormányt oly sürgős törvényjavaslat előterjesztésére, amely az internálási ügyeket a független királyi biróság hatáskörébe utalja.« »4 Utasítsa a Nemzetgyűlés a kormányt oly törvényjavaslat előterjesztésére, amely az 1920. évi I. te. módosításával kimondja, hogy a bíróságok a Szent Korona nevében Ítélnek.« Evvel a történelmi tradícióhoz akartam hű maradni, mert nekünk tulajdonképpen sohasem voltak királyi bíróságaink, hanem csak » állami bíróságaink voltak, amelyek a Szent Korona bíróságai voltak. (Olvassa) : »5. Utasítsa a Nemzetgyűlés a kormányt oly sürgős törvényjavaslat előterjesztésére, amely a bírák és ügyészek illetményeit, kinevezését és előlépését olyképen szabályozza, hogy e nagyjelentőségű állásban lévők minden anyagi gondtól és külső befolyástól mentesítve legyenek.« (Élénk helyeslés 'és éljenzés bal felölj (Az elnöki széket Kenéz Béla foglalja el.) Elnök: Ki következik szólásra? Gerencsér István jegyző: Eassay Károly! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Nagyon röviden leszek bátor igénybe venni a t. Nem-