Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-205

A Nemzetgyűlés 205. ülése 1921. évi június hó 9-en, csütörtökön. 627 teljesen a lakosságnak vagy teljesen a papnakvan igaza. Amint azt a tapasztalatokból és az adatokból, amiket összegyűjtöttem, látom, mind a kettő hibás. Rupert Rezső : Rendesen igy van S Letenyei Pál : Annyira fejlődött a dolog, hogy már tavaly is sürgettem, hogy a vizsgálatot folytassák le ott akként, hogy mind a két felet egyformán hallgassák meg, mert birálatot csak akkor lehet mondani, ha mind a két fél előterjesztheti a maga véleményét. (Helyeslés.) Ebben az ügyben már régebben volt beadvány. A zirci ügyvéd már beadta az erre vonatkozó beadványt ; a hitközség pedig már tavaly februárban intézett egy beadványt a veszprémi püspökséghez, amelyben , kérte, hogy vizsgálják át az egész ügyet. A hitközség tehát beadta a feljelentést. A feljelentésre a veszprémi püspökség felhivta az akai plébánost, hogy tegye meg a részletes jelentését, s erre a püspöki felhívásra még december 10-én sem volt meg a válasz, még akkor sem jelentett semmit a plébános. A dolgok továbbfejlődtek, az idők multak. Jött azután az, hogy a munkát az emberek nem végezték. Ennek oka az volt, hogy a pap a hiványt, — ennek nevezzük ugyanis azt a fizetést, amit a község megállapít a papnak akkor, ha az a község szolgálatába ]ép — jórészben túllépte, mire a hivek azt mondták, hogy ha a papnak van joga a hiványt túllépni, mi sem vagyunk kötelesek azt a közmunkát, amelyet ránk kényszeritett, végezni. Minthogy a pap nem tudta a számitását elérni, december 10-én a zirci főszolgabírónak jelentést tett. December 11-én kiment három csendőr és négy embert, a község négy legtekintélyesebb emberét összeszedték, kocsira ültették, Zircre vitték, hogy azt a négy embert internálják. Amikor ezt a négy embert elvitték Zircre, a község lakossága hozzám fordult. Én akkor a járási főszolgabíró urnák levelet irtam és küldönc utján küldtem el, az alispán urnák pedig táviratoztam. Másnap az alispán ur visszatáviratozott erre. Az alispán távirata a következőképen szól (olvassa) : »Mai napon távirata alapján Zirc járást főszolgabirájához következő távirati rendeletet adtam ki : Letenyei nemzetgyűlési képviselőtől Magyarszombathelyről 11-én a következő táviratot vettem : Belügyminister ur utasitása folytán felhivom, sürgősen tegyen vizsgálatot Aka községben. Tisztességes polgárokat hurcolnak el minden vizsgálat nélkül. Mielőtt Nemzetgyűlésen felhoznám ez ügyet, mert hiteles iratok nálam vannak, sürgős intézkedést kérek. Négy elhurcolt ember szabadonbocsátását kérem. Vizsgálat megejtésénél jelen akarok lenni. Letenyei, nemzetgyűlési képviselő.« Ez volt az én táviratom. Ezután igy szól a távirat folytatólag : (olvassa).' »Felhivom, hogy ez ügyben a helyszínére kiszálljon, haladéktalanul tartson szigorú vizsgálatot ; a vizsgálat eredményéről 48 órán belül küldönc utján részletes jelentést várok. Adott határidő be nem tartásáért főszolgabíró urat már most felelőssé teszem, egyidejűleg az ügyet a veszprémi szárnyparancsnoksággal is közölni fogom, ez ügyben fcőle szigorú vizsgálatot, ugyancsak 48 órán belül szigorú jelentést kérek. Jelentések eredményét képviselő úrral táviratilag fogom közölni. Kérem táviratom megérkeztévé] a Nemzetgyűlésen tervezett felszólalást függőben tartani. Alispán.« Ez volt december 12-én. Bár az alispán ur megadta az utasítást a főszolgabírónak, hogy 48 óra alatt szálljon ki és begyen jelentést neki, ez a vizsgálat mindezideig elmaradt, csak mostanában szállt ki és csak május első felében tartották meg a vizsgálatot. Igy a dolgok tovább fejlődtek. Most, hogy a legsúlyosabbra térjek át, akkor, amikor ez a vizsgálat megtörtént, a népnek embereit meg sem hallgatták, hanem amikor jelentkeztek, hogy elmondják a panaszukat, az embereket nem hallgatták meg, hanem" egyszerűen beírtak a püspökséghez s a múlt héten kiszállt a községbe a végrehajtó és száz darab állatot lefoglalt a községben azon illetmény fejében, amellyel a papnak hátralékban vannak. (Egy hang jobb felől : Magyar közigazgatás !) El lehet képzelni, hogy ott, abban a kis községben, ez micsoda izgalmat váltott ki s hogy fel van háborodva az egész község. Huszár Károly : Milyen állatról van szó, az a kérdés. Letenyei Pál : Én magam birálatot nem mondhatok senki felől ... Huszár Károly: Milyen állatról van szó? Letenyei Pál : Száz darab szarvasmarháról. Huszár Károly: Olyan pap nincs, akinek annyi párbére volna. Letenyei Pál : Magam is beismerem, és magam is mondtam az embereknek, hogy igaz, hogy a reájuk rótt kötelezettségüknek nem tettek eleget. Meg van állapítva már régebben, ötven-hatvan év óta a hivány, amely 13 hold föld megmivelésére kötelezi a gyülekezet tagjait. A pap gyenge viszonyok között élt régebben is, s akkor az uradalom, amely ott van, adott hozzá 27 hold földet. Igy a lakosság 40 hold földet mindezideig munkálta. Azután az uradalom odaadta a gyülekezetnek ingyen a fát, ma pedig háromszáz-négyszázkoronáért adja méterenkint. Hogy igy a gyülekezetnek van joga szót emelni, ez magától értetődik, mert ez óriási költségbe kerül, mivel a fát nem is onnan, hanem a harmadik vagy negyedik községből kell elszállítani. T. Nemzetgyűlés ! Hogy a pap mennyivei lépte át hatáskörét, azt is bátor leszek megmagyarázni. A pap azt állítja, hogy az 1918—21 években nem végezték a munkát, pedig az emberek 1918ban és 1919-ben elvégezték és csak 1920-ban és 1921-ben nem végezték el. A másik nagyon fontos körülmény, hogy mint a községekben és gyülekezetekben szokott lenni mindenütt, volt egy községi gondnok. Ez a községi gondnok nem engedte, hogy a pap túllépje hatáskörét s erre a gondnokot a pap elcsapta és kinevezte gondnoknak az odavaló körjegyzőt. Ez az odavaló körjegyző, hogy 79*