Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-205
A Nemzetgyűlés 205. ülése 1921. Nem tudják na volt a megállapodás 1 Akik mm | tudják, azok ne szóljanak bele ! Meskó Zoltán : Hol az ellenzék ? Tessék az ellenzéknek kötelességét teljesíteni ! Szabóky Jenő jegyző: Harminchárom képviselő van jelen ! Elnök : A jegyző ur jelentése szerint a Ház tagjai nincsenek tanácskozásképes számban jelen, ennélfogva az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból m.egnyitom. Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző: Huber János! Huber János: T, Nemzetgyűlés! Usetty t. képviselőtársam az imént emiitette, hogy a főgimnáziumokat történelmi nevek után kellene elnevezni. Mikor ő ezt a gondolatot megpendítette, bizonyosan arra gondolt, hogy néhány nappal ezelőtt Debrecenben az egyetemet gróf Tisza Istvánról nevezték el. Néhány nap óta a debreceni egyetem homlokzatára arany betűkkel van irva Tisza István neve. Azt hiszem, széles e hazában nincs senki, akinek ez ellen kifogása lehetne, mert bár a vélemények eltérők lehetnek az ő politikája felett, amint eltérőké is, de az iránt nem lehetnek eltérők, hogy ő egyik legnagyobb alakja volt az ujabb időknek és hogy a történelem róla, mint nagy magyarról fog megemlékezni. Amikor azonban Debrecenben ez megtörtént, ugyanakkor felmerül az a gondolat igen sokakban és különösen a katholikus közvéleményben, hogy a budapesti tudomány-egyetem szintén neveztessék el az ő alapítójáról, aki az ő pénzén létesítette Magyarország első ujabb egyetemét. Épen ezért bátor vagyok a katholikus közvélemény nevében azzal az indítvánnyal lépni a t. Nemzetgyűlés elé, hogy valamint Debrecenben elnevezték az egyetemet az ő alapítójáról, — mert hiszen voltaképen Debrecen Tisza István által kapta az egyetemet — ugy a budapesti egyetem homlokzatára szintén kerüljön fel alapitójának, Pázmány Péternek a neve. (Általános helyeslés.) Ezért bátor vagyok a következő határozati javaslatot benyújtani (olvassa) : »Mondja ki a Nemzetgyűlés, hogy óhajtja, hogy valamint a debreceni m. kir. tudományegyetemet Tisza István nevéről nevezték el, ugy a budapesti tudományegyetem az ő nagy alapitójának, Pázmány Péternek nevét viselje. (Általános élénk helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs felírva. Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, akkor a vitát bezárom. A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólni. Vass József vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Legyen szabad mindenekelőtt hálás köszönetet mondanom t. képviselőtársaimnak, akik szívesek voltak részt venni a közoktatásügyi tárca vitáévi június hó 9-én, csütertÖkön. &13 fában, azokért a rendkívül értékes megjegyzésekért, gondolatokért és inditásokért, amelyeket tőlük kaptam. Méltóztassék arról meggyőződve lenni, hogy tanulékony lélekkel hallgattam végig az ő felszólalásaikat és próbálom értékesíteni mindazt, amit hallottam. Nem kívánom a t. Ház figyelmét most ilyen előrehaladott órában nagyobb mértékben igénybevenni és nem kívánok nagyterjedelmü kultúrpolitikai programmot előterjeszteni, annál kevésbé, mert hiszen tulajdonképen most mi egy már meghalt költségvetésnek a vitáját fejezzük be e részben, (ügy van! Ugy van!) és azt hiszem, hogy sokkal alkalmasabban lehet a magyar kultúrpolitika főbb irányait és terveit megrajzolni az 1921—22. évi, tehát megszületendő költségvetéssel kapcsolatban, mint most. (Helyeslés.) Mivel azonban némely mozzanatokat a kultúrpolitikában rendkívül nyomatékosan hangoztattak és sürgősséget is jelentettek be bizonyos kívánságoknál, méltóztassék megengedni, hogy ezekre kiterjeszkedjem. (Halljuk ! Halljuk !) Csukás igen t. képviselőtársam — bogy mindjárt az első felszólalásnál kezdjem — a menekült egyetemek elhelyezésére, valamint a művészi oktatásra nézve fejtett ki egynehány olyan gondolatot, amelynek indokolásával bármennyire egyetértek is, mégis magát az okfejtést nem tudom teljesen osztani. 0 t. i. abból indult ki, és ebben teljesen igaza van, hogy nagy hiányai vannak az alapvető oktatásnak az elemi vonalon, valamint a szakiskolák terén, valamint az is tény, hogy az államkincstár mai lerongyolódott helyzetünkben olyan nehéz viszonyok között van, — legjobban ennek a Nemzetgyűlésnek a bölcsessége tudja, hogy rendkívül súlyos terhekkel kell segítségére sietnünk az államkincstárnak — hogy tehát az államkincstár nem tudhat a felső oktatás bizonyos szuperpluszáért, valamint a művészi gondolatnak a csonka Magyarországgal talán nem egészen arányos fejlesztéseért áldozatokat hozni. Mondom, bármennyire egyetértek is ezen okfejtésnek indokolásával, a következtetéssel nem tudom magamat teljesen azonosítani és meg vagyok győződve, hogy igen t. képviselőtársam is megreformálná az indukció eredményét, a konzekvenciáit, ha figyelembe veszi azt, hogy a menekült egyetemek elhelyezésénél, illetve azok egyéniségének megtartásánál az a nagyon fontos gondolat vezetett minket, hogy a főiskolai oktatásnál nekünk egyrészt nem szabad szűkre keretezni termelőképességünket, másrészt pedig nem szabad teljességében meghagyni az egyetemi oktatásnál azokat a helyzeteket, amelyekben eddig volt a főiskolai oktatás. Hogy ennél a másodiknál kezdjem, nem tartom egészséges állapotnak azt, hogy a főiskolai ifjúság túlnyomó nagy része, majdnem azt mondhatnám 80%-a, ide a fővárosba özönlött össze. A székesfőváros fejlesztésére 1867-től kezdődő78*
