Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-192
50 A Nemzetgyűlés 192. ülése 1921. évi május hó 21-én, szombaton. Szilágyi Lajos: Mindezekből következik, hogy én Grratz Gusztáv volt külügyminister urnák a Nemzetgyűlésen elhangzott nyilatkozatát minden tekintetben helyesnek, szükségesnek és a nagy, ezeréves magyar állam függetlenségéhez méltónak tartom. Ebből viszont következik az az álláspontom, hogy megbocsáthatatlan könnyelműségnek és a magyar nemzet iránti bűnnek tartom azt, hogy ezen nyilatkozat megtörténte után Grratz Grusztáv külügyministert elejtették. Rassay Károly: Jól tették! (Zaj.) Balla Aladár: Nagyon helyesen tették! Már régen kellett volna ! Majd meglátjuk, hogy Nyugat-Magyarországot megmenti-e! (Zaj.) Szilágyi Lajos : A t. ministerelnök ur emiitette a kormányprogrammban a nemzeti hadsereg programmját, még pedig a békeszerződéssel kapcsolatban. Ami a békeszerződés katonai, hadihajózási és léghajózási részét illeti, ezt katonai szakember meg nem szavazhatja, el nem fogadhatja, az ellen teljes erővel tiltakozni kell. Az a hadsereg, melyet a trianoni békében az entente részünkre kegyesen engedélyezett, egymagában hadműveletekre nem képes, különösen nem képes egy 2700 kilométer hosszú határral biró országból kiinduló hadműveletekre. Egy ilyen hadsereg nem lehet más, mint egy rendőrhadsereg. Maczky Emil: Elmegyünk, ha hivnak! Szilágyi Lajos: A nemzeti hadsereget nem azért szervezték meg, a kitűnő tisztikar nem azért képezte ki elsőrangú fegyelemmel, nem azért szerelték fel óriási nagy költséggel, hogy azt most részben vagy egészben feloszthassák és a hadi anyagot részben, vagy egészben másoknak átadják. Nekünk nincsenek kidobni való millióink vagy milliárdjaink; már pedig az elmúlt esztendőben a nemzeti hadsereg felállitása horribilis összegeket emésztett fel. A magyar nemzeti hadseregre nemcsak Magyarországnak van szüksége, de egész Európának is, ellenkező esetben nem teljesíthetjük azt a hivOtásunkat, hogy mi legyünk Európa védbástyája a Keletről jövő veszedelmekkel szemben. A nemzeti hadseregnek csak részleges leszerelése is azt a veszélyt jelenti egész Európára nézve, hogy a bolsevizmus viszatérhet. Ebből kifolyólag is már előre bejelentem, hogy a kormány azon ténykedése alkalmával, midőn a trianoni békét a hadseregre vonatkozólag végre akarja hajtani, az ellenzéki oldalon ülő képviselőknek legmakacsabb ellenállását fogja magával szemben találni. (Zaj a szélsőbaloldalon. Derültség jobb felől. Felkiáltások : Dezavuálják ?) A nemzeti hadsereg újjászervezésénél mindenesetre figyelmébe ajánlom az igen t. honvédelmi minister urnák azt az általános kívánságot, mely már jóformán közkivánság az egész országban, hogy az uj hadsereget, melyet most szervez, magyar királyi honvédségnek méltóztassék elneveztetni, / Maczky Emil : Éljen ! Szilágyi Lajos : Nagy érdeklődéssel hallottam S,tréter István t. képviselőtársam beszédét. Általában mindig érdekes, ha egy volt minister, minekutána megbukott, a képviselők padjairól először felszólal. Az ilyen bukott minister képviselőtársunk szavaiból körülbelül mindig meg lehet állapitani azt, hogy miért bukott meg. (Derültség.) Ebből a szempontból figyeltem a képviselő ur beszédét és be kell vallanom, hogy ezt nem tudom megállapítani. (Derültség a szélsöbaloldalon.) Egy sereg kövelelést állított ő fel, de ezek a követelések részben olyanok, melyeket neki magának lett volna módjában kiküszöbölnie, részben olyanok, amelyeket ő okozott. Általában azt mondta, hogy a hadsereg ne legyen állam az államban. Ezt aláírjuk, ezt pártkülönbség nélköl mindenki hiszi és vallja. Azt mondotta továbbá, hogy a hadsereg ne csináljon osztálypolitikát, ne csináljon személyi politikát.,. Huber János : Semmilyen politikát ! Szilágyi Lajos : ... ne csináljon családi politikát, ne filozofáljon a Nemzetgyűlés törvényessége felett és tartsa be a kormányzónak tett esküjót. Ebben is mindannyian egyetértünk. Rassay Károly: Es az alkotmányra letett esküjét ! Szilágyi Lajos : A Nemzetgyűlés elnöke ugyan félbeszakította a képviselő urat, és figyelmeztette arra, hogy ugy gondolja, hogy az ideiglenes államfőnek tett eskün kívül az alkotmányra és a törvényekre letett esküvel szemben is kötelezve van a nemzeti hadsereg, a képviselő ur ekkor az előbbieket kiegészítette azzal, hogy ő ezt természetesnek tartotta ós azért nem említette meg. Sréter képviselő ur azt mondta, hogy a tisztikar küzdhet és küzdjön is a kommunisztikus tanok, a szabadkőművesség és mindenféle destrukció ellen, mert szerinte ez nem politika, hanem kötelesség. Azt mondotta továbbá, hogy ne maradhasson benn a hadseregben az, aki a magyar nyelvet nem birja, (Helyeslés jobbfelöl,) aki résztvett az októberi lázadásban, (Mozgás a szélsöbaloldalon.) aki résztvett a vörös zászló alatti felvonulásokban, és ha kevés lesz az a tiszt, aki megmarad, akkor elő kell venni a már nyugdíjazottakat. A képviselő urnák ezen kijelentéseire azt mondom, hogy szerintem igenis politika az, amikor a tiszt vagy a tisztikar akar küzdeni a kommunisztikus tanok, a szabadkőművesség és mindenféle destrukció ellen. Hiszen már annyi képviselőtársam rámutatott arra, hogy milyen különbözőképen értelmezik ezt a destrukció szót! Hát hol fogja a honvédelmi minister ur a határt megszabni, hogy meddig destrukció valami, meddig nem, hol kezdődik a politika, hol nem. Én veszélyesnek tartom, ha a tisztikar ilyesmivel foglalkozik. Az ilyen téves irányzatok ellen nem a tisztikarnak kötelessége küzdeni, hanem a kormánynak, (Ugy van! Ügy van! a
