Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-204
À S r emzeigyütés 2C4. ülése 192 adta az engedélyt, hogy a képviselő ur beszédét délután mondhassa el. T. képviselő urak ! Igen sokan vannak még feliratkozva, azonkivül ma interpellációs nap van és hat interpelláció van bejegyezve. Ezért a képviselő urak tájékoztatására vagyok bátor közölni, hogy délután pontban 4 órakor meg fogom az ülést kezdeni. (Élénk helyeslés.) Az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző: Sziráki Pál! Sziráki Pál : T. Nemzetgyűlés ! Midőn a földmivelésügyi ministerium költségvetéséhez néhány megjegyzést vagyok bátor fűzni, talán nem is kell hangsúlyoznom, hogy a mezőgazdaság fellendülése Magyarország létérdekében áll. Az elmúlt évek tapasztalatai mutatják, hogy Magyarországon a mezőgazdasági osztály, mint legnagyobb osztály a teherviselésből is legnagyobb mértékben vette ki részét nemcsak a háború alatt, hanem az azt követő kommunizmus idején és a román megszállás alatt is. Ezért tehát az országnak is érdeke, hogy a mezőgazdasági ág abba a helyzetbe jusson, hogy képes legyen azokat a nagy adóterheket, amely a közeljövőben rá fognak nehezedni, elviselni. A földmivelésügyi ministerium költségvetésénél örvendek, midőn látom, hogy az igen t. minister ur intézkedett a kopár területek befásitása iránt. Tudva azt, hogy a megcsonkitott Magyarország aránylag nagyon kevés erdőterülettel rendelkezik és hogy faszükségletünk is napról-napra nyomasztóbban mutatkozik, csak örvendetesen veszem tudomásul az igen t. minister ur ezen intézkedését. Igaz ugyan, hogy az előirányzott összeg nem valami nagy, de a mai szomorú helyzetben ennyivel is meg kell elégednünk, mert hiszen több címen is történik erre vonatkozólag intézkedés, ami arra mutat, hogy igenis a földmivelésügyi minister ur arra törekszik, hogy lehetőleg előmozdítsa a kopár területek befásitását. Az állattenyésztés szempontjából bátor vagyok felhívni az igen t. minister ur figyelmét arra, hogy sajnálattal nélkülözöm az apaállatok nevelése iránt való intézkedést, illetőleg azt, hogy erre a célra bizonyos összeg előirányoztatott volna. Tudjuk, hogy a megszállás idején a románok ugy a ménlovakat, valamint az összes nagyobb birtokokról és uradalmakról az apaállatokat is elhurcolták, ami által igen érzékeny módon károsították meg és apasztották állatállományunkat. Tekintettel arra, hogy ezek az állatok nemzeti vagyonúnknak igen jelentékeny részét képviselik és állattenyésztésünk szempontjából oly nagyfontosságúak, szükségesnek tartanám, hogy az apaállatok nevelése iránt is megfelelő intézkedés történjék. Tény az, t. Nemzetgyűlés, hogy ilyen intéz\t. é.ti fdii'ius hó 8-án, szerdán. 543 kedéseket nem lehet máról holnapra kellő eredménnyel foganatosítani, különösen ha figyelembe vesszük a rendkívül nyomasztó pénzügyi helyzetet, de azért mégis mindent el kell követnünk, hogy az állattenyésztés terén is megtörténjék mindaz, ami szükséges arra, hogy állatállományunkat ismét fejleszthessük. Ugyancsak bátor vagyok az igeii t. minister ur figyelmébe ajánlani az állati betegségek leküzdésére irányuló kísérleteket is, annak ellenére, hogy ezen kísérletek költségeire 10.000 korona előirányoztatott. En ezt az összeget nagyon kevésnek tartom, mert szomorú tapasztalataink vannak arra, hogy évek hosszú sora óta folytonos ragályok pusztítanak az állatállományban, s miután a betegségek elleni védekezéshez szükséges ojtószerek beszerzése rendkívül nehéz és költséges, szükségesnek tartanám, hogy erre a célra is egy nagyobb összeg irányoztassék elő. Az állati hullamegsemmisitő-készülékek létesítésére, valamint husvizsgálók képzésének állami támogatására 10.000 korona van előirányozva. Ezek a tételek mind arra mutatnak, t. Nemzetgyűlés, hogy e téren is történnek intézkedések, mégis azt kell mondanom, hogy a múlt tapasztalataira való tekintettel itt is szükséges volna nagyobb összegek előirányozása. Figyelmébe ajánlom az igen t. minister urnák a méhészet felkarolását is. Iklódy-Szabó János előadó: Helyes! Sziráki Pál : A méhészet mind nagvobb teret hódit országunkban és olyan foglalkozási ág, amely különösen a rokkantaknak nyújt elhelyezkedést. Az igen t. minister ur, azt hiszem, szivén fogja viselni ezen foglalkozási ág felkarolását, annál is inkább, mert —mint emiitettem —a hadiözvegyeknek és hadiárváknak, valamint a rokkantaknak leginkább ezen a téren tudunk alkalmazást nyújtani. A munkás- és a cselédügyre vonatkozólag arra kérem az igen t. földmivelésügyi minister urat, méltóztassék figyelembe venni, hogy a gazdasági munkásházak építésének előmozdítására csak 500.000 korona van előirányozva. Ha tekintjük a mostani helyzetet és tekintjük azt, hogy az izgatók leginkább a földnélküliek között szokták eldobni robbantó bombájukat, akkor ezt az összeget igen kevésnek kell tartanunk, mert ezen a téren kötelességünk mindent elkövetni, amit lehetséges. Bátor vagyok csak arra az egy tényre rámutatni, hogy amikor az igen t. földmivelésügyi minister urnák a cselédköltözködés megváltoztatásáról szóló rendelet megjelent, ez óriási örömet és megnyugvást okozott a cselédek körében. Ha mi a munkásházak építésének előmozdítására a jövőben nagyobb öszszegeket fogunk előirányozni és ezzel nagyobb mértékben fogjuk szolgálni azt a célt, ez egy hatalmas lépéssel fog bennünket a közbéke megteremtése felé vezetni. Továbbá az igen t, minister ur figyelmébe ajánlom a hiányos kezelés alatt lévő birtokok megrendszabályozását. Az én kerületemben számos nagybirtok és középbirtok van, amelyek valóságos
