Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-203

492 A Nemzetgyűlés 203, ülése 1921. évi június hó 7-én, kedden. B, Szterényi József: Hiszen arról beszélek, t. képviselőtársam, bogy a termelés érdekében kell megnyugtatni. Zeőke Antai : Kevesebb politikát, több munkát ! B. Szterényi JJózsef : Itt a nemzetköziség kérdése játszik bele mindig ebbe a kérdésbe. Engedje meg nekem a t. Nemzetgyűlés, aki talán nem vagyok vádolható azzal, bogy én a múltban túlságos összeköttetésben állottam volna a munkásosztály politikai szervezeteivel, aki talán eleget szenvedtem is, a magam testén próbáltam ki azt, hogy kötelességemet akkor teljesítvén, minő üldöztetéseknek voltam kitéve, hogy én hangoztassam itt azt, hogy nekünk nem szabad arra a rideg álláspontra helyezkednünk, hogy azért, mert nemzetközileg van szervezve, vagy nemzetközi jelszavak dominálnak a munkásság egyik részében, azt mi nem ismerjük el politikai tényezőnek. En a nemzetköziséget a szervezetben nem látom ellentétben a hazafias érzéssel. Nemzetközileg szervezett munkásság is lehet hazafias érzületű (Felkiáltások a középen : Ugy kellene lenni I) és e részben emlékeztetek arra, hogy a magyar munkásság arra való tekintet nélkül, hogy szociáldemokrata vagy keresztényszocialista érzelmű volt-e, a háborúban mindaddig, mig sorait meg nem bontották izgatásokkal, az ellenség előtt ép ugy telj esitette kötelességét mint bármely magyar polgári osztály, bármely része a magyar polgári társadalomnak. (Zaj a középen.) Addig, mig meg nem bontották a munkásság fegyelmét innen hátulról a front mögött, amiginnen azok az izgatások ki nem hatoltak a frontra, a magyar munkásság hűen, kifogástalanul telj esitette kötelességét a háborúban a királyért és a hazáért, (Zaj.) legalább ugy, mint minden társadalmi osztály. A nemzeti érzület tekintetében utalok a német munkásosztályra is, a német többségi szocialistákra, (Felkiáltások a középen : Az más I) őket nemzetközi vonatkozásaik a német érzületben, német hazafias érzésben nem gátolták ; egyek voltak a nagy német nemzettel, miképen most is látjuk, hogy a megpróbáltatás nehéz idejében is a német többségi szocialisták egyetértenek a német polgári pártokkal. (Felkiáltások a középen : Csak a vezetőkben van a hiba !) Azt kérem tehát a t. kormánytól és at. pártoktól, tegyük lehetővé a megértést a munkásosztállyal, nem kiváltságokkal, külön jogokkal, melyeket senki sem igényelhet, hanem ugyanazokat a jogokat, melyeket mi gyakorolunk, biztosítsuk a munkásosztálynak is. És legyen vége már egyszer annak az örökös felhánytorgatásnak a szerencsétlen bolsevizmussal. Megtévedtek, megtévedhettek. (Zaj.) A tömegpszichológia kiszámíthatatlan. Azt nézzük, nincs-e most közöttük az a szellem. Ha van, irtsuk ki minden eszközzel. Szilágyi Lajos : Jó szociális politikával ! Somogyi István : A Tattersaalban megmutatták, hogy van. Andaházy-Kasnya Béla: Pap is volt közöttük, még sem Ítélik el a papságot ! (Zaj.) B. Szterényi József: Csináljunk egészséges szociális politikát, szálljunk le a munkások tömegéhez, emeljük fel magunkhoz, szeretettel, jóakarattal . .. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly : Ne rágalmazzunk folyton ! B. Szterényi József:.. .irtsuk ki a gyomot, de megbecsülve benne a munkáskezet, azt a becsületes magyar munkáskezet, amely velünk együtt akar munkálni az ország boldogulásán. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj a középen.) Thomas Ferenc : Ki kezdte ? A keresztényszocialisták ! Andaházy-Kasnya Béla : Nem is léteznek olyanok, tehát nem kezdhették ! (Zaj.) B. Szterényi József: Bocsásson meg t. képviselőtársam, én azon kevesek egyik vagyok, hárman voltunk csak magyar emberek, akik a bolsevizmus egész ideje alatt egy pillanatig szabadságot nem élveztünk. Ezek voltak : Szurmay Sándor, Mikes János püspök és én. Somogyi István : Ez volt a szerencséjük ! Vázsonyi Vilmos : Legyen szerencséje ! B. Szterényi József: Kérem képviselő ur, sokkal szerencsésebb volt az, akinek nem volt része ebben a szerencsében. Somogyi István : Nem rosszindulatból mondtam, hogy ez volt a szerencséjük. B. Szterényi József: Hiszen amikor minket azok a kormánybitorlók elfogattak, azzal indokolták utólag, hogy minket azért fogtak el, — Apponyi Albertre mondták utóbb a Csehországba való beutazás hatását illetőleg — hogy megmentsenek a tömeg dühétől. Ez volt az a pretextus, amely alatt minket elfogtak. Ha én, aki 5 és % hónapig a rabság keserű kenyerét ettem, ezt az álláspontot foglalom el, akkor méltóztassanak megengedni nekem, hogy komoly okom kell hogy legyen arra, hogy arra kérjem a kormányt, a pártokat és a t. Nemzetgyűlést, hogy ezt a kérdést kezeljük keserűség, harag, neheztelés nélkül. (Élénk helyeslés balfelől.) És keressük az engesztelés politikáját, keressük a magyar gazdasági élet felvirágzásának az eszközeit. (Helyeslés balfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Ebbe a kategóriába, ebbe a felfogási körbe tartozik egy határozati javaslatom, amelyet bátorkodom a t. kereskedelem ügy minister ur és at. Nemzetgyűlés szives figyelmébe ajánlani. Alapelvem az, hogy munkaadónak és munkásnak együtt kell megoldania a szociális kérdés gazdasági részét. Munkaadószervezet az egyik, munkásszervezet a másik oldalon legyen az, amelyek gazdasági kérdésekben megértik egymást és a kormány csak a végrehajtás tekintetében biztositsa ama megegyezések keresztülvitelét. Ez lévén az álláspontom, örömmel üdvözöltem azt, amidőn a budapesti kereskedelmi szervezetek, tehát a főnök-egyesületek és az alkalmazottak egy szervezete megegyeztek abban, hogy a nyári három hónap alatt a zárórát megrövidítik és az eddigi esti hét óra helyett hat órakor fejezik