Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-192

A Nemzetgyűlés 192. ülése 1921. hogj iljen összecsoportositott jelentést tudjon egY'ßgy hadnagy ur össaeáilitani. Hogy milyen károkat okoz a távirati cen­zúra, azt a régebben előttem szólott Szterényi József t. képviselőtársam már kifejtette, de hasonló a hatása a cenzúrának a távbeszélő for­galomban is. De azonfelől a távbeszélő cenzúrát szégyenletes, egy, az emberi önérzetet mélyen sértő, lealázó, az államhatalomhoz nem méltó spicli-rendszernek tartom, amely meglehetősen célttévesztett. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbal­oldalon. Felkiáltások jobbfelöl: Hát a Károlyi­időben! Kerekes Mihály közbeszól.) Schandl Károly: Akkor is dolgoztam nem­zeti irányban, jobban, mint Kerekes. Kerekes Mihály: Kétségbe vonom! Balla Aladár: A telefoncenzuráról beszél­jen. (Zaj. Elnök csenget.) Szilágyi Lajos: Én céltévesztettnek tartom a teleföncenzúrát azért, mert minden állomás telefonbeszélgetését úgysem tudja a t. kereskede­lemügyi vagy t. honvédelmi minister ur kihall­gattatni és] igy nem jut úgysem tudomására minden telefonbeszélgetés, amely valamelyes állam­hatalmi beavatkozást vonhat maga után. De ezen­felül is én közönséges szemfényvesztésnek tartom azt, hogy ma, amikor a gyermekemet arra neve­lem, hogy a kulcslyukon való hallgatózás piszkos dolog . . . (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Zaj.) Balla Aladár : Háborodjatok fel egyszer ti is ! Meskó Zoltán : Hivatalból nem lehet. (Zaj.) Szilágyi Lajos : . . . mikor ugy éljük életün­ket, hogyha látunk két embert egymással való beszélgetésben, akkor megkérdezzük, hogy nem zavarjuk-e őket, azt mondjuk »pardon« és disz­kréten visszavonulunk, akkor kérdem, türjük-e azt, hogy a mi privát beszélgetésünket előttünk ismeretlen és többnyire felelőtlen harmadik személy kihallgassa és abból azt, amit jónak lát és oda, akihez jónak látja, besúgja. Csak az el­itélt emberre áll az, hogy négyszem közt nem beszélhet senkivel. Ha telefonon beszélek, meg­követelem azt, hogy a beszélgetést csak az illesse, akivel magamat én kapcsolni kértem. (Patacsi Dénes közbeszól. Zaj. Elnök csenget.) Az, hogy valaki a telef öncenzúra ellen van, még nem jelenti azt, hogy leplezni akarja a bűnt, sőt ellenkezőleg, igenis követeljük, hogy minden bűn napfényre kerüljön. Ez az oka annak is, hogy a szabadságjogokért küzdünk. Nem akarjuk, hogy titokban maradjon valamely bűn, de azt igenis akarjuk, hogy ne hallgassák ki azt a bizalmas beszédet, amelyet én telefonon valakivel váltok. Ez rut szekatúra és közönséges kéjelgés a szabad­ságjogok tiprásában, (Igaz ! Ugy van ! a szélső­baloldalon.) azonfelül a magyar királyi posta ré­széről közönséges szerződésszegés, mert amikor én előfizettem a távbeszélőre, abban a tudatban fizettem be a díjamat, hogy beszélgetésemet har­madik felelőtlen személy nem hallgathatja ki. Ha nem ez volna a célja a telefonszerződésnek, akkor évi május hó 21-én, szombaton. 43 nem tudom, miért esketik fel titoktartásra a telefon­alkalmazottakat. Balla Aladár : Ezt is meg fogja tudni a kül­föld! Somogyi István : Annyi baj legyen ! Szilágyi Lajos : A cenzúra megszüntetésén kívül követeljük a gyülekezési és egyesülési sza­badság helyreállítását. Addig is, mig a kormány­párt felelőssége ugy tartja, hogy még nem érke­zett el az ideje annak, hogy a gyülekezési és egyesü­lési szabadságjogok helyreállíttassanak, figyelmez­tetjük a többséget arra, hogy legalább azt vigye keresztül, hogy a gyülekezési és egyesülési szabad­ságjogok kezelésébe olyan egyének, olyan szervek ne szólhassanak bele, akik erre jogosítva nincse­nek, hogy világosabban beszéljek, a katonai pa­rancsnokságok és hatóságok a gyülekezési és egyesülési jogok kezelésébe ne szólhassanak bele. Miért szavazták meg és erőszakolták keresz­tül akkor a többségi oldalon az állami és társa­dalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényt, ha az egyesülési és gyülekezési szabadság keretén belül nem tudják azt érvényre juttatni, ha nem tartják elegendő óvrendszabálynak a bolsevizmus, az anarchizmus ellen, mint ahogy akkor erősítették. A választójog tekintetében azt mondta a t» ministerelnök ur . . . Rupert Rezső : Szép kis választójog lesz ! Szilágyi Lajos... hogy azt alkalmas időben fogja a nemzetgyűléssel tárgyaltatni és hasonló­képen a főrendiház reformját és a közigazgatás reformját is alkalmas időben fogjuk elővenni. Kár, hogy a ministerelnök ur nem beszélt világosabban. Én gondosan átolvasgattam beszédét és nem tudtam . . . Ernst Sándor (Rupert Rezsőhöz fordulva) : Miért van a kormánypártban ? Menjen az ellen­zékbe ! (Zaj a jobboldalon.) Ez erkölcstelen ! (De­rültség a szélsöbaloldalon.) Kerekes Mihály: Meskó mindig ezt csinálja ! Rassay Károly : Ez nem pártértekezlet ! Halljuk a szónokot ! Szilágyi Lajos : Ismételten gondosan átolvas­gattam a ministerelnök ur beszédét és támponto­kat kerestem arra, hogy ugyan melyik lehet az az alkalmas idő, amikor a választójogot tárgyaltatni készül, de erre nézve semminemű támpontot nem találtam. De igenis szóváteszem itt azt, ami hír­lik és módot adok a t. ministerelnök urnák arra, hogy ezt megcáfolja. Nem arra akarok módot adni, hogy minősit­hetetlen szavakat dobáljon az ellenzék felé, mint tegnap délután tette, hanem csak arra akarok módot adni, hogy itt, a Nemzetgyűlés szine előtt nyilatkozzék. Azt mondják, hogy a t. minister­elnök urnák ezen reformokat illetőleg az a titkos terve, hogy először megcsináltatja a főrendiház reformját, azután pedig beterjeszti a választójogi törvényjavaslatot, ha pedig az nem megy keresz­tül, akkor feloszlatja a Nemzetgyűlést és a Wekerle­féle választójog alapján .. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom