Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-192
A Nemzetgyűlés 192. ülése 1921. hogj iljen összecsoportositott jelentést tudjon egY'ßgy hadnagy ur össaeáilitani. Hogy milyen károkat okoz a távirati cenzúra, azt a régebben előttem szólott Szterényi József t. képviselőtársam már kifejtette, de hasonló a hatása a cenzúrának a távbeszélő forgalomban is. De azonfelől a távbeszélő cenzúrát szégyenletes, egy, az emberi önérzetet mélyen sértő, lealázó, az államhatalomhoz nem méltó spicli-rendszernek tartom, amely meglehetősen célttévesztett. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások jobbfelöl: Hát a Károlyiidőben! Kerekes Mihály közbeszól.) Schandl Károly: Akkor is dolgoztam nemzeti irányban, jobban, mint Kerekes. Kerekes Mihály: Kétségbe vonom! Balla Aladár: A telefoncenzuráról beszéljen. (Zaj. Elnök csenget.) Szilágyi Lajos: Én céltévesztettnek tartom a teleföncenzúrát azért, mert minden állomás telefonbeszélgetését úgysem tudja a t. kereskedelemügyi vagy t. honvédelmi minister ur kihallgattatni és] igy nem jut úgysem tudomására minden telefonbeszélgetés, amely valamelyes államhatalmi beavatkozást vonhat maga után. De ezenfelül is én közönséges szemfényvesztésnek tartom azt, hogy ma, amikor a gyermekemet arra nevelem, hogy a kulcslyukon való hallgatózás piszkos dolog . . . (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Zaj.) Balla Aladár : Háborodjatok fel egyszer ti is ! Meskó Zoltán : Hivatalból nem lehet. (Zaj.) Szilágyi Lajos : . . . mikor ugy éljük életünket, hogyha látunk két embert egymással való beszélgetésben, akkor megkérdezzük, hogy nem zavarjuk-e őket, azt mondjuk »pardon« és diszkréten visszavonulunk, akkor kérdem, türjük-e azt, hogy a mi privát beszélgetésünket előttünk ismeretlen és többnyire felelőtlen harmadik személy kihallgassa és abból azt, amit jónak lát és oda, akihez jónak látja, besúgja. Csak az elitélt emberre áll az, hogy négyszem közt nem beszélhet senkivel. Ha telefonon beszélek, megkövetelem azt, hogy a beszélgetést csak az illesse, akivel magamat én kapcsolni kértem. (Patacsi Dénes közbeszól. Zaj. Elnök csenget.) Az, hogy valaki a telef öncenzúra ellen van, még nem jelenti azt, hogy leplezni akarja a bűnt, sőt ellenkezőleg, igenis követeljük, hogy minden bűn napfényre kerüljön. Ez az oka annak is, hogy a szabadságjogokért küzdünk. Nem akarjuk, hogy titokban maradjon valamely bűn, de azt igenis akarjuk, hogy ne hallgassák ki azt a bizalmas beszédet, amelyet én telefonon valakivel váltok. Ez rut szekatúra és közönséges kéjelgés a szabadságjogok tiprásában, (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) azonfelül a magyar királyi posta részéről közönséges szerződésszegés, mert amikor én előfizettem a távbeszélőre, abban a tudatban fizettem be a díjamat, hogy beszélgetésemet harmadik felelőtlen személy nem hallgathatja ki. Ha nem ez volna a célja a telefonszerződésnek, akkor évi május hó 21-én, szombaton. 43 nem tudom, miért esketik fel titoktartásra a telefonalkalmazottakat. Balla Aladár : Ezt is meg fogja tudni a külföld! Somogyi István : Annyi baj legyen ! Szilágyi Lajos : A cenzúra megszüntetésén kívül követeljük a gyülekezési és egyesülési szabadság helyreállítását. Addig is, mig a kormánypárt felelőssége ugy tartja, hogy még nem érkezett el az ideje annak, hogy a gyülekezési és egyesülési szabadságjogok helyreállíttassanak, figyelmeztetjük a többséget arra, hogy legalább azt vigye keresztül, hogy a gyülekezési és egyesülési szabadságjogok kezelésébe olyan egyének, olyan szervek ne szólhassanak bele, akik erre jogosítva nincsenek, hogy világosabban beszéljek, a katonai parancsnokságok és hatóságok a gyülekezési és egyesülési jogok kezelésébe ne szólhassanak bele. Miért szavazták meg és erőszakolták keresztül akkor a többségi oldalon az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényt, ha az egyesülési és gyülekezési szabadság keretén belül nem tudják azt érvényre juttatni, ha nem tartják elegendő óvrendszabálynak a bolsevizmus, az anarchizmus ellen, mint ahogy akkor erősítették. A választójog tekintetében azt mondta a t» ministerelnök ur . . . Rupert Rezső : Szép kis választójog lesz ! Szilágyi Lajos... hogy azt alkalmas időben fogja a nemzetgyűléssel tárgyaltatni és hasonlóképen a főrendiház reformját és a közigazgatás reformját is alkalmas időben fogjuk elővenni. Kár, hogy a ministerelnök ur nem beszélt világosabban. Én gondosan átolvasgattam beszédét és nem tudtam . . . Ernst Sándor (Rupert Rezsőhöz fordulva) : Miért van a kormánypártban ? Menjen az ellenzékbe ! (Zaj a jobboldalon.) Ez erkölcstelen ! (Derültség a szélsöbaloldalon.) Kerekes Mihály: Meskó mindig ezt csinálja ! Rassay Károly : Ez nem pártértekezlet ! Halljuk a szónokot ! Szilágyi Lajos : Ismételten gondosan átolvasgattam a ministerelnök ur beszédét és támpontokat kerestem arra, hogy ugyan melyik lehet az az alkalmas idő, amikor a választójogot tárgyaltatni készül, de erre nézve semminemű támpontot nem találtam. De igenis szóváteszem itt azt, ami hírlik és módot adok a t. ministerelnök urnák arra, hogy ezt megcáfolja. Nem arra akarok módot adni, hogy minősithetetlen szavakat dobáljon az ellenzék felé, mint tegnap délután tette, hanem csak arra akarok módot adni, hogy itt, a Nemzetgyűlés szine előtt nyilatkozzék. Azt mondják, hogy a t. ministerelnök urnák ezen reformokat illetőleg az a titkos terve, hogy először megcsináltatja a főrendiház reformját, azután pedig beterjeszti a választójogi törvényjavaslatot, ha pedig az nem megy keresztül, akkor feloszlatja a Nemzetgyűlést és a Wekerleféle választójog alapján .. .
