Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-203

A Nemzetgyűlés 203, iïïé?e 11 pillanat alatt meg tudtam volna teljesen nyug­tatni és belátta volna a képviselő ur is azt, hogy nem ugy áll a dolog, ahogy ő azt itt előadta. Azon­ban ez talán nem felelt meg a célnak. Hogy én teg­nap este nem válaszolhattam Szilágyi Lajos: Mir dig gyanusit ! Gr. Ráday Gedeon belügyminister: Nem gyanusitok ! Szilágyi Lajos : Kormányzati rendszerré vált már a gyanusitás ; mindig a háttérben keresik az okot ! Gr. Ráday Gedeon belügyminister :... mon­dom, hogy csak ma adhatom meg a választ, azt nem is tartom fontosnak, mert nem tudom elhinni azt, hogy ebben az országban akadjon bárki is, aki rövid pár órára is azt gondolná vagy olyan ké­pet alkotna magának, hogy ennek a kormánynak a célja az lenne, hogy a háborúban érdemeket szerzett, a hazáért elhalt és megcsonkult testvé­reinket kiforgassuk még azokból a jogokból is, amelyeknek még birtokában vannak. Nem hiszem, hogy akadjon ember, aki elhiggye, hogy ennek a kormánynak nincs sürgősebb dolga, mint jogfosz­tással sújtani azokat, akiket inkább el akarna látni és jutalmazni azért, mert a hazáért szenvedtek. Az igen t. képviselő urnák egyben igaza van, abban, mikor azt mondja, hogy ott, ahol jogok adásá­ról van szó, ahol esetleges sérelmek orvoslásáról van szó, ott ebbe semmi felekezeti kérdést belekeverni nem szabad. Ez igy van. Mert ez a kormány nem­csak a jogrend, hanem a szigorú jogegyenlőség álláspontján is áll. Erre a kioktatásra a képviselő ur részéről ennek a kormánynak, higgye el a kép­viselő ur, igazán nincs szüksége. Mert ha ez a kor­mány a jogegyenlőség alapján áll, akkor ezt csak azért teszi, mert a keresztény felfogásnak ez a legprimitivebb és legsarkalatosabb alapelve. T. Nemzetgyűlés ! Nézzük meg már most, hogy állanak a dolgok in concreto. Két esetet hozott fel itt az igen t. képviselő ur ; az egyik Fényes Mártonnénak esete, a másik pedig Fisch Ferencné esete. T. Nemzetgyűlés ! A mozirendeletet is em­berek csinálták, annak végrehajtásával is emberek foglalkoztak, akik tévedhetnek. Itt azonban még ez az eset sem áll fenn. Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ha ez igy volna, lenne annyi férfiassá­gunk, hogy azt mondanók : kérem, itt egy sajná­latos tévedés történt. De még ezt sem mondha­tom, mert nincs igy. Ugy az egyikről, mint a má­sikról azt mondta a t. képviselő ur — nem tudom, hogy szó szerint mit, mondott, de mindenesetre ugy állitotta oda mind a kettőt, mint akik hadi­özvegyek . . . BrÓdy Ernő : Nem igy mondtam ! Gr. Ráday Gedeon belügyminister: .. vagy akiknek gyermekei elhaltak a háborúban, de mindenesetre allúzióval méltóztatott élni arra, hogy olyanoktól vesszük el a jogot, akiknek hozzátartozói a hazáért szenvedtek. A mozirendeletnek 7. §-a a következőket mondja (olvassa) : »Mozgófényképüzem folyta­1, évi június hó 7-én, kedden, 471 tására engedélyt a természetes személyek közül elsősorban azoknak kell adni, akik az előbbi 6. §-ban felsorolt kellékek mellett valamely külön­leges viszonynál fogva az állam gazdasági támo­gatására tarthatnak számot, mint : vagyon­talan hadirokkantak, legalább két kiskorúról gondoskodó hadiözvegyek, hadiárvák, nem tény­leges szolgálatban álló érdemes közszolgálati al­kalmazottak stb.« Rassay Károly : Mint a Magyar-Angol Film­színház R. T. ! Gr. Ráday Gedeon belügyminister: Kon­statálom, hogy sem az egyiknek, sem a másiknak az elsőbbségi igénye ezen a címen nem volt meg. BrÓdy Ernő : Stead ezredesnek milyen címen volt meg ? Gr. Ráday Gedeon belügyminister : Fényesné folyamodott, nem pedig a leánya. Fényesnének a beadványából nem lehet egyáltalában kon­statálni azt, hogy neki van-e leánya, aki hadi­özvegy. Ha a leánya kérte volna az engedélyt, biztosítom a t. képviselő urat, hogy megkapta volna. Épen ezért most, hogy ez az ügy tudo­másunkra jutott, hiszem, hogy miután a vidéki moziengedélyek adása még folyamatban van, ha az illető folyamodik, módomban lesz esetleg ott neki mozgót juttatni, amennyiben a feltételek tényleg fennállanak és meggyőződöm arról, hogy tényleg alkalmazható reá ennek a szakasznak intézkedése. Szilágyi LajOS : A házat vigye majd magával vidékre ! Gr. Ráday Gedeon belügyminister: Ugyanez áll a másik esetben is, hogy az illetőnek nincs meg az igényjoga. A beadványokból nem lehet konsta­tálni azt, hogy a hozzátartozói, gyermekének a férje, vagy más valaki elhalt. Egy asszony kért jogot, akiről nem tudta senki ezeket az adatokat. (Egy hang half elől : Nem volt protektor a I) Ha azon­ban a leánya fog folyamodni, iparkodni fogok neki ezen a téren segítségére lenni. Az engedélyre vonatkozó részt a t. képviselő ur nem is kifogásolja és ebben is teljesen igazat adok neki, mert ebben az esetben ugyanarra az állás­pontra helyezkedik, mint Vázsonyi Vilmos t. kép­viselő ur. Ebből a szempontból tehát a képviselő ur semmiféle kifogást nem emelt. Azt mondta a képviselő ur, hogy itt jogokat vettek el és jogfosztást is emlegetett. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Erről nincs szó. A rendelet 13. §-ának a helyiségek igénybevételére — tehát nem épületek elvételére — vonatkozó rendelkezése a ki­vételes hatalomról szóló törvényes rendelkezések és különösen az 1914 : L. te. 14. §-án, illetve az ezekben nyert felhatalmazáson alapszik. Itt egy­általán nincs szó arról, hogy épületek elvétettek, hogy valaki meg lett fosztva a jogától, hogy vala­kitől szerzett jogokat egész egyszerűen egy toll­vonással elvett volna a kormány. A végén azt a kérdést is felvetette az igen t. képviselő ur, hogy ő jól tudja azt, hogy ez a mozi­rendelet nem ettől a kormánytól származik, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom