Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-202
A Nemzetgyűlés 202. ülése 1921, évi június hó 6-án, hétfőn. 467 engedélyt joga van nézni a minister urnák, de a magántulajdon kisajátításánál, az épület elvételénél semmiféle jogosultsága ennek nincsen. Ezek a mozgószinháztulajdonosok nagy tőkét építettek bele abba a házba. (Zaj.) Joguk volt, kötelességük volt beépiteni. Ez az ő magánvagyonuk és semmiféle rendeletnek sincs joga ezt a magánvagyont elvenni. Én interpellációt jegyeztem be ebben a kérdésben, mert ugy gondoltam, hogy azt szerdán fogom megtenni, azonban a mai napot találtam alkalmasnak ennek elmondására. Akkor eljöttek hozzám egyszerű szegény munkások, gépkezelők, akik szintén érintve és érdekelve vannak súlyosan ebben a kérdésben. Eljöttek hozzám zenészek ebben a kérdésben, akik előadták, hogy ma, amikor különben is a munkanélküliség réme fenyeget, a belügyminister urnák ezen rendelkezése folytán ők földönfutóvá tétettek. Régebben, a régi moziengedélyesek alatt volt egyhónapi szabadságuk ; most a régi mozitulajdonosok elbocsátották őket, szélnek vannak eresztve, munkanélküliek lettek. Itt van előttem a gépkezelőknek egy statisztikája, amelyből kitűnik, hogy ezek között hadirokkant, hadviselt családfentartó van összesen 55 közül 48. Ez a 48 ember tehát szintén hadviselt és hadirokkant, és ha ezen a címen mások előnyben részesittetnek, ezeknek épen olyan joguk van, mint bárkinek az előnyben való részesitéshez. Itt van a kimutatás a mozgófényképszinházakból elbocsátott 618 zenészről. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. Bródy Ernő: Amikor a legszegényebb emberekről, szegény munkásokról, szegény proletárokról van szó . .. Szabó József (budapesti) : Szegény proletárok! Bródy Ernő: ... igenis proletárokról, akiknek érdekében 15 év óta ebben a Házban mindig felemeltem a szavamat, de a milliomosok érdekében sohasem, csak mindig a szegény emberek érdekében, s mikor igenis a szegény munkások a proletárok érdekében akarok most beszélni, akkor a t. Nemzetgyűlés megajándékozhatna a figyelmével. Meskó Zoltán : Mindenki polgár ebben az országban ! Nincs proletár ! Bródy Ernő: Kezemben van a kimutatás a mozgószinházakból elbocsátott 618 zenészről. Ezek közül hadviselt 393, hadiözvegy, menekült, családfentartó nő, öregebb 185. A háborúban alkalmatlan volt 40. A 393 hadviselt közül tehát 127 rokkant van és 393 a hadviselt. Ha a t. kormánynak az a célja és intenciója, hogy a hadviselteken és a hadirokkantakon segítsen, mit csinál ezekkel a hadviseltekkel és hadirokkantakkal ? Ezek nem hadviseltek és hadirokkantak? Vagy ezeknek nincsenek megfelelő protektoraik, támogatóik ? Csak azoknak a hadviselteknek és hadirokkantaknak van igazuk, akiknek protektoraik vannak ? Ez nem igazság. Az igazság az, hogy a hadviseltek, a hadirokkantak és a szakemberek megmaradjanak a maguk helyén és a munkanélküliség áldozataivá ne tétessenek. A mai munkanélküliség korszakában ennyi munkanélkülit gyártani nem helyes kormányzati intézkedés. Mindezek következtében az a kérésem van az igen t. belügyminister úrhoz, hogy még itt az idő, gondolja meg, nagyon kérem, hogy a munkás derék magyar polgári társadalom, amely példaadó mintaképül szolgálhat, derék magyar özvegyasszonyok, derék magyar munkások, a dolgozó magyar polgári és munkástársadalom érdekében ezt a lehetetlen, jogtalan rendeletet vonja vissza. (Helyeslés halfelől) Elnök : Minthogy az idő előrehaladott, ennélfogva a költségvetési törvényjavaslat tárgyalását mára megszakítjuk. Következnek az elnöki előterjesztések. Rassay Károly: Személyes kérdésben kérek szót. Elnök: Méltóztassék. Rassay Károly: Csak pár percnyi türelmet kérek. A minister elnök ur délelőtti beszédében a Jövő című lappal kapcsolatosan személyemet olyképen aposztrofálta, mintha én a Jövő című lapnak adnék adatokat, vagy a Jövő cimü lapból vennék adatokat. (Felkiáltások a középen : Nem mondta !) Andaházy- Kasnya Béla : Ezt sejttette ! Rassay Károly : A ministerelnök ur engem gúnyos modorban a következőkép aposztrofált (olvassa) : ». . . akkor gondoskodjék — t. i. a képviselő ur —• arról, hogy valami rejtett telepatikus módon ez az összeköttetés ne létesüljön«. — T. i. köztem és az emigránsok között. (Olvassa :) »Én ugyanis csodálkozásomra azt vettem észre, hogy amikor a t. képviselő ur múltkor június 1-én itt beszédet mondott és bizonyos katonai nyomozók referátumait olvasta fel, még ugyanaznap ugyanazok a referátumok a Jövő című lapban megjelentek. Ezt a sajátságos véletlent a magam részéről csak a telepátiának tudom tulajdonítani.« Majd megerősítette a t. ministerelnök ur ezt a kijelentését válaszában a következőkép (olvassa) : »... egyszerűen azt a tényt szögeztem le, hogy aznap, amikor a t. képviselő ur itt felolvasta a katonai nyomozók jelentését, ugyanaznap Bécsben ugyanazon jelentések a Jövő című lapban megjelentek. Hogy ebből ki milyen konzekvenciát von le, azt nyugodtan bizom a t. Nemzetgyűlés bölcsességére.« Ezzel a ministereinöki megállapítással szemben legyen szabad leszögeznem azt a tényt, hogy a Jövő című lapban, annak elsejei számában nem ugyanazok a referátumok jelentek meg, hanem megjelent azokból a referátumokból, amelyeket én itt 1-én elmondottam egynehány, megjelent más is, és viszont számos olyan, amit itt felolvastam, nem jelent meg. Sőt tovább megyek, az igen t. ministerelnök urnák épen olyan jól kellett tudnia — mert nekem nincs módomban a Jövő című lapot figyelemmel kisérni, de a ministerelnök urnák 59*
