Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-202
454 A Nemzetgyűlés 202. ülése 1921. évi június hó 6-án, hétfőn. Elnök: Következik a külügyministermm költségvetése. Gerencsér István jegyző (o'vassa a XII. fejezet összes tételeit). Végösszeg 48,443.593 K. Elnök : A külügyminister ur kivan szólni. Gr. Bánffy Miklós külügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Csak néhány szóval kivánok reflektálni a Nemzetgyűlés előtt elhangzott, inkább a külügyministermm administra ci ójára és személyzetére vonatkozó kritikára. Mielőtt erre rátérnék, néhány szóval kivánok reflektálni Patacsi és Berki képviselő urnák a baranyai kérdéssel kapcsolatban tett megjegyzéseire, amelyeknek egy részére már expozémban is reflektáltam, midőn Baranyára nézve hangsúlyozni kivántam azt, hogy a magyar kormány a teljes jogrend alapján áll és semmi sem áll távolabb a kormánytól, mint az, hogy ott bárkivel szemben is bevonulásunkkor igazságtalanság vagy erőszak követtessék el. Teljesen elfogadom és alájrom Berki képviselő urnák azt a megjegyzését, hogy ha a magyar impérium oda bevonul, a szabadságot, jogot és tisztességet fogja jelenteni. Akkor, amikor a kormány már személyemen keresztül is nyilatkozatot tett, valóban nem tudom belátni, hogy mire vonatkozik a képviselő urnák az a megjegyzése, hogy a kormány a baranyai és bácskai ügyet, a bajai ügyet félvállról kezeli. Azt hiszem, hogy természetes, hogy oly külpolitikai ügyekben, amelyek tárgyalások anyagát képezik, amelyek jelenleg oly átalakulásban, megoldási folyamatban vannak, nyilvános nyilatkozatot a Nemzetgyűlés nem vár, inert hiszen csak tényleg befejezett dolgokról való beszámolás után tekintheti át azokat a körülményeket, amelyek ezen dolgokra vonatkoznak. Berki és Sándor Pá] képviselő urak általános kritikában részesítették a külpolitikát, azt mondván, hogy egyoldalú, passzív politikát folytatunk. Hogy egyoldalút folytatunk, azt nem vonom kétségbe, mert hiszen tényleg csak egy oldalt, a mi oldalunkat képviseljük. Van egy francia közmondás, mely ugy szól : Pour faire l'amour il faut auű moin être deux, vagyis arra, hogy szeretkezzék az ember, legalább kettő szükséges. A mi oldalunkon hangsúlyozzuk, hogy különösen közgazdasági téren közeledést keresünk szomszédainkkal. Bejelentettem a Nemzetgyűlésnek, hogy eziránt a tárgyalások meg is indultak és ezek eredményeiről akkor, amikor annak bizonyos facitjaival megismerkedtünk, be is fogok számolni. Felszólalásomban most már csak egypár, a ministerium szervezetére vonatkozó kritikára akarok felelni. Egy meglepő és érdekes kritikával találkoztam, és ez Berki képviselő ur kritikája, aki beszédjében azt mondta, hogy >>ha jól tudom, körülbelül 1500-ra rug azon tisztviselőknek a száma, akiket a bécsi császári külügyministeriumból, ide az úgynevezett magyar külügyministeriumba áttelepítettek«. Ez roppant érdekes megjegyzése a képviselő urnák, mert világot vet valamire és ez a valami, amire világot vet. , . B. Szterényi József: A kritika alapossága ! Gr. Bánffy Miklós: ... az az óriási lelkiismeretlenség, amellyel a ministeriummal szemben egy ilyen vádat felhoz. Amikor az egész ministerium összes személyzete, kivéve a szerződötteket, akik állandóan változnak, 317 ember, akkor hogyan lehetséges a ministeriumot 1500 idegen átvételével megvádolni ? (Egy hang a középen : Egy Ms tévedés !) B. Szterényi József: Akkor sem idegenek. Gr. Bánffy Miklós : Ez mindenesetre olyan tévedés, amely csodálatos, hogy itt fordul elő. Ebből a személyzetből a diplomáciai szaknak van 64 tisztviselője. Ezek közül olyan, aki a ballplazit diplomáciából vétetett át, 20 van, a konzuláris szolgálatból, mely alatt mindenesetre a ballplatziakat — ahogy közönségesen neveztetik — nem értik, 14 és egyéb magyar szolgálatból 16 vétetett át. A központi szolgálatban — ez a ministerium közvetlen szolgálata — 54 tisztviselő van, ebből ballplatzi 7, egyéb magyar szolgálatokból átvett' 47. A konzuli karból 42 tisztviselő van ; ebből a régi konzulátusi szolgálatból átvettünk 30-at, egyéb magyar szolgálatból 12-őt. így áll tehát a dolog az összes szolgálatokban és ilyen a viszonylat a régi ballplatziak és a mi szolgálatunkból átvettek között. Ugyanilyen irányú kritikát gyakorolt Sándor Pál képviselő ur is, midőn ugy állította be a dolgot, hogy mi egyáltalában csak grófokkal dolgozunk. Nagyon érdekes az a lebecsülés, mellyel a magyar nemzetnek talán legvitálisabb érdekei iránt viseltetik, mondván, hogy »most valami kis dolgunk akadt Parisban és ki van ott 1 Két gróf és egy herceg« stb. Hát kérem, ott van jelenleg a mi hivatalos képviselőnk és kiutazik, mint magánember, Teleki Pál gróf nemzetgyűlési képviselő, volt magyar ministerelnök. Más senki sincs ott, aki a magyar kormánnyal kapcsolatban volna és azok az urak, akik magyar létükre véletlenül ma Parisban vannak, semmiféle kapcsolatban nem állanak a magyar kormánnyal. Rassay t. képviselőtársam megjegyzésére Borovicini kiküldetése iránt a ministerelnök ur már megfelelt ma délelőtt. Ô hathónapos fizetésnélküli szabadságon van, és ezt az időt ott töltheti, ahol akarja. ő a magyar kormánynak nem képviselője és nincs feljogositva semmiféle hivatalos lépések megtételére. Végül legyen szabad egy megjegyzést tennem Szabóky képviselő urnák arra a megjegyzésére, melyet hosszú külpolitikai fejtegetései után tett, mondván, hogy a külügyminister azon esetleges ellenvetését pedig, hogy az illető urak, akiket ő ajánl nekem ... Szabóky Jenő: Senkit sem ajánlottam! Gr. Bánffy Miklós külügyminister: ...azt mondta, hogy meg lehet találni az embereket, valószínűleg azokat érti, akik vele egyetértenek, és ezt említve igy szól : Szabóky Jenő : Nem is ismerek senkit ! Gr. Bánffy Miklós külügyminister (olvassa) :
