Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-202
440 A Nemzetgyűlés 202. ülése 19, 21. évi június hó 6-án. hétfőn. látok, t. Nemzetgyűlés, amelyet be kell tölteni. Az a kérdés már most, ki töltheti be ezt a hézagot. IJgy érzem, hogy sem a ministerelnök ur, sem a pénzügyminister ur sem az anyagi, sem a politikai, sem a ' morális felelősséget ezekért a számadásokért nem vállalhatja, mert hiszen az működési körükön kivül esett. De akkor nem szabad az alakiságokba belebújni és azt mondani a Nemzetgyűlésnek, hogy várj, majd ha a zárszámadásokat egyszer három, öt vagy esetleg hat év múlva egyszer ide elibéd fogják majd hozni, akkor szóljatok majd ti, vagy az utódaitok, ehhez a bizonyos számadási tételhez. Be kell ismernie az igen t. ministerelnök urnák, de főleg a pénzügyminister urnák, hogy itt egészen különös természetű öszszegről van szó, ép olyan különös természetűről, mint amilyenek azok az összegek, amelyeket Beniczky t. képviselőtársam az indítványában megjelölt. Szilágyi Lajos : Nagy érdeklődéssel várjuk ! Rassay Károly: Be kell vallani, hogy ezért nem vállalhatja egy kormány a felelősséget és akkor önkénytelenül beáll az a hézag és a hézag betöltésének lehetősége, hogy ezért a felelősséget, természetesen előzetes elbírálás alapján, a törvényhozásnak kell vállalni. Nem is tudom ezt máskép elképzelni. A számszék azonban semmi körülmények között nem vállalhatja a felelősséget. Igazán kíváncsi volnék annak a számvevőszéki elnöknek lelkiismeretére, aki azt mondhatná pl., itt van 12 millió korona egy angol újságíró részére kiadva; én ezt helyesnek és jónak találom. Ez képtelenség, ilyent nem lehet a számvevőszékre ráhárítani. Épen azért, továbbá azért is, mert már a t. ministerelnök urnák azt a megállapítását sem fogadhatom el, hogy a nemzetgyűlés ezzel a kérdéssel a zárszámadás előtt nem foglalkozhatnék, kívánom azt, hogy igenis, minthogy az ő megállapítása szerint is a számvevőszék elnökéhez áttétettek az iratok, azok házhatározattal ide a nemzetgyűlés elé bekéressenek. Ehhez a nemzetgyűlésnek feltétlenül joga van. Az 1870. évi XVIII. te. 25. §-a kimondja, hogy köteles a legfőbb állami számvevőszék mindennemű iratot az országgyűlés bármelyik házának, kívánságára vagy magának a Háznak, vagy küldöttségének, tehát bizottságának is, megvizsgálás céljából beterjeszteni. Ha volt valaha szükség arra, hogy a magyar országgyűlés ezzel a jogával éljen, ugy érzem, hogy a bankgassei milliók ügyében ez a kötelesség sokszorosan fenforog. Kötelesek vagyunk erre az ország adófizetőinek megnyugtatása céljából az országgal szemben befelé, az ország hitelének és presztízsének megvédése szempontjából a külfölddel szemben kifelé. (Helyeslés a szélsöbaloldalon és a 7cözépen.) Meskó Zoltán; A kezelők érdekében is! Rassay Károly : Legyen szabad felhívnom a ministerelnök ur figyelmét arra is, hogy nem volt szerencsém hallani a válaszát arra nézve, vállalt-e IV. Károly ittléte alkalmával az elődével kötött megállapodása kapcsán közjogi, vagy anyagi kötelességeket IV. Károllyal szemben. Végezetül sajnálom, hogy arra sem kaptam határozott és kategorikus feleletet, hogy igaz-e az, hogy a magyar kormánynak Borovicini követségi tanácsos személyében meghatalmazottja van IV. Károly mellett. Ezek után ajánlom elfogadásra a határozati javaslatot. Határozati javaslatommal azt a célt kívánom szolgálni, hogy a kormány az elé a helyzet elé állíttassák, hogy vagy még az ősz előtt, szeptember előtt elhozza a közigazgatási reform-javaslatot és módot nyújtson aziránt, hogy a Nemzetgyűlés ebben a kérdésben állást foglalhasson . . . Szilágyi Lajos: A kisgazdapárt régi követelése ! Rassay Károly :... vagy ha nem terjeszti elő, az általam tételes törvényekből kimutatott jogi állapotoknak megfelelően szeptemberben az általános, községenkénti, titkos választójog alapján a törvényhatósági és községi választásokat írja ki. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Nem hallottam erre vonatkozólag ellenérveket, tehát feleslegesnek tartom ujabb érveket felsorakoztatni ezen jogi álláspontom helyességének igazolására. Kétségtelen, hogy a törvény szava és a törvény meghozásánál a törvényhozót vezetett felfogás ezt az álláspontomat igazolja, épen azért tisztelettel kérem, hogy ezen határozati javaslatomat elfogadni méltóztassék. (Helyeslés és éljenzés a szélsőbalon.) Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Az előadó ur nem kivan szólni. Kivan még valaki szólni ? A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés ! Egészen röviden kívánok felelni azokra, amiket Rassay Károly, Szilágyi Lajos és Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársaim, a zárszó jogával élve, előadtak. (Halljak ! Halljuk !) Mindenekelőtt a bécsi milliókra vagyok kénytelen visszatérni és ismételten rámutatni arra, hogy az 1920. évi XXVII- te. 6. §-a kötelezőleg előírja, hogy miképen kezelendők azok a zárszámadások, amelyek még eddig a nemzetgyűlés elé nem kerültek. Eszerint a legfőbb állami számvevőszék és a magy. kir. ministerium állapodnak meg minden egyes részletre vonatkozólag. Miután ezen pénzek beleesnek abba az időszakba, amelynek zárszámadási elszámolásáról van szó, a kormány a maga részéről egyebet nem tehet, mint hogy a törvénynek parancsoló rendelkezését és betűjét követve, a legfelsőbb állami számvevőszékkel igyekszik megegyezni arra vonatkozólag, hogy tulajdonképen ezen pénzek miképen számolandók el. Rassay Károly: Ki viseli a felelősséget?
