Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-201

A Nemzetgyűlés 2Ö1. illése 19.21. évi június hó 3-án, pénteken. 415 hatással lesz, azt nem az én feladatom elmondani. Csak arra kérem a kormányt, hogy amennyiben még módjában van ezen segiteni, méltóztassék a tej szövetkezetek ügyét felkarolni és ne méltóztassék folytatni azt a tejgazdasági politikát, amelyet mi egyáltalán nem mondhatunk magunkénak, amelyet a mostani irányzat ministerei sem mondhatnak magukénak ; hanem folytassuk és illetve talán kezdjük el inkább a tejtermelő, a földmivelő gazdáknak, a tejtermelő kisgazdáknak segitését, hogy szövetkezhessenek (ügy van ! ügy van ! Felkiáltások : Száladdá hell tenni !) Sallay János : Elég volt már a próbálkozásból ! (Zaj.) Ereky Károly : 500.000 liter jön Budapestre, ha szabaddá teszik ! Schandl Károly : T. Nemzetgyűlés ! A tejre nézve is a szabadforgalmat követeljük és örömmel állapítom meg, hogy a közélelmezési minister ur ezt már körülbelül el is rendelte, amennyiben ősszel a tejforgalom terén is meglesz a teljes szabadforgalom. Kénytelen vagyok azonban most még rámutatni arra a másik körülményre, hogy azt a hibás tejgazdasági politikai rendszert mennyiben orvosolhatnók. Az állattenyésztés fejlesztésére is rendkivül fontos, hogy ezek a tejtermelő gazdák is tej szövetkezetekbe egyesülhessenek, mert sokkal okosabban és céltudatosabban lehet a tenyészállatkiválasztást is folytatni, ha ez nem egyoldalúan, hatósági rendszabályokkal történik, hanem a gazdák szövetkezeti utón saját maguk gondoskodnak arról, hogy tenyészállatanyaguk jobb legyen. En bevallom, hogy engem bizonyos animozitás vezet ezen részvénytársaságokkal szemben, mert tanuja voltam annak, amikor a magyar kisgazdák állattenyésztésének legnagyobb apostola, Újhelyi Imre, aki egy vármegyéből, ahol az állattenyésztés alig virágzott valamennyire, egy kis Dániát alkotott, — Mosón vármegyéből, — azzal a javaslattal lépett föl, hogy az ország különböző részeiben lévő tejszövetkezeteket egy országos tejszövetkezeti központba tömörítsük, akkor épen az akkori, tehát az 1912 évi földmivelésügyi kormányzatnak egyik vezérembere — gondolom Körffer ministeri titkár ur — volt az, aki odajött hozzánk és azt mondta, hogy mindenáron akadályozzuk meg azt, hogy Újhelyinek teryje sikerüljön, mert ők azt úgysem fogják támogatni, nekik arra pénzük nincs, ők ezt nem birják megcsinálni. (Mozgás jobbfelől.) Ugyanekkor a földmivelésügyi ministeriumnak szakemberei a Budapesti Általános Tejcsarnok igazgatóságába mentek bele. Mikor kérdeztük, hogy vájjon a Budapesti Általános Tej csarnokot miért sikerült felállítani, ha nem sikerült a tejszövetkezeti központot, azt mondották, hogy annak van pénze, arra tudunk pénzt szerezni. (Zaj jobbfelől és középen.) Ereky Károly : A keresztények másodrendű polgárok ! Schandl Károly : Ez egy monopőliumvírág a múltból, amelyet azzal tehetünk jóvá, ha az állattenyésztés válsága közepette az állattenyésztő gazdák segítségére sietünk és a szövetkezeti mozgalmat e téren is erősítjük. T. Nemzetgyűlés ! Bortermelésünk válságáról már többen szóltak, ezzel most nem akarok foglalkozni. Itt csak még a juhtenyésztés krízisére mutatok rá egész röviden, minthogy az idő már előrehaladott. Nem bírom megérteni azt, hogy mikor a gyapjutermelés terén is Jyan felesleggel rendelkezünk, akkor a gyapj ukivitel is meg van nehezítve azáltal, hogy a gyapj ukiviteli engedélyeket nem is annyira a kormány, mint inkább a kormány megbízásából a Textilgyárosok Országos Szövetsége adja ki. Lehet, hogy én nem vagyok teljesen szakértő a dologban s azért nem birom ezt megérteni, de ez mindenesetre olyan ferde helyzet, amely egyáltalában nernvall arra, mintha itt valami erős keresztény irányzatú monopóliumrendszer lenne, mintha a keresztény irányzatú elemek részesülnének privilégiumban , Kétségtelen, hogy gabonatermesztésünk egyetlen ágazata a mezőgazdaságnak, amely ezidőszerint még nincs érintve a krízis által. Kétségtelen az is, hogy nem kell az idén még tartani az amerikai versenytől, amely már-már eljutott azon árakhoz, amelyek a magyar búzatermelés terén jelentkeznek. Legújabb amerikai jelentések szerint júliusra a buza-ár kb. 650 koronában állapitható meg. Amerikában a leghíresebb, legjobb amerikai búza, a La Plata-buza 700 korona most. Ha ezt áthozzák a tengerentúlról, akkor 200 koronával számítva métermázsánként a szállítási költséget Triesztbe, amíg Triesztből idehozzák, természetesen olyan költségek merülnek föl, amelyek valószínűleg az idén még nem teszik versenyképessé az amerikai búzát a magyar búzával. Hogy azonban mi a jövője gabonatermesztésünknek, hogy mire számithatunk a jövő esztendőben, különösen ha Oroszországban helyreáll a gazdasági rend, ez már korántsem nyújt olyan megnyugtató képet. A római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet, amelynek a háború előtt egyik magyarországi munkatársa voltam, évről-évre összeállítja a vetésterületek statisztikáját s itt csak röviden bátorkodom utalni arra, hogy a búzával bevetett területek hogy festenek a világon az 1914-1918. évek átlagában, tehát a háború alatt, s hogyan festenek az 1920. esztendőben. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a legnagyobb gabonatermesztő államokban, Kanadában a búzával bevetett terület 5 millió 899 ezer hektárról 7 millió 378 ezer hektárra emelkedett, az Egyesült Államokban pedig 2i millió 90i ezer hektárról 23 millió i45 ezer hektárra. A többi államokban is mindenütt meglehetősen emelkedett a búzával bevetett területek mennyisége. Csak a végösszeget említem, mert nem akarom untatni a t. Nemzetgyűlést az adatok felsorolásával. Az egész világ buzavetésterúlete a nemzet-