Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-201
390 A Nemzetgyűlés 201. ülése 7921. évi június hő 3-án, pénteken. sel, bogy az országukba tartoznak az eredetileg magyar rutén vármegyék, Szepes, Sáros, Zemplén, Abauj, Gömör, Borsod, Ung, Ugocsa, Bereg és Máramaros.« Kivonat az 1918 november hó 12-én felvett jegyzőkönyvből. íme már a háború alatt Zsatkovics és az amerikai rutén komité igy állapodik meg Massaryk mostani cseh-szlovák köztársasági elnökkel. Ez képezte alapját annak, hogy a magyarországi rutén területek, habár mint autonóm egység, elszakadtak Magyarországtól. T. Nemzetgyűlés ! Zsatkovics lemondása után a cseh kormány meghívja a rutén területen lévő politikai pártok • vezéreit, hogy tanácskozzanak a helyzetről, sőt április 30-án egy 250 tagból álló deputáció megy Prágába, hogy a cseh kormánynyal közölje azokat az ultimátumszerű feltételeket, amelyek mellett hajlandó minden egyes politikai párt a közrend és közbéke fenmaradását biztositani. A cseh kormány elfogadja a 250 tagú deputációt, tárgyal velük és végre azután Benes külügyminister a küldöttségnek válaszképen a következőket mondja (olvassa) : »Jól tették volna önök, ha bizonyos kérdéseket fel nem vetettek volna, értem ez alatt azokat a kérdéseket, melyek sérelmeiknek az idegen hatalmak itteni képviselőivel való közlését érintik, önöknek tisztában kellett volna lenniök, hogy mihez van joguk. Felhivom figyelmüket, hogy önöknek nincs joguk az idegen hatalmak itteni képviselőihez fordulni, ezt nem is szabad önöknek megtenni. Karpato-Russzia kérdése oly kérdés, mely a népszövetséghez tartozik, ez van hivatva afölött őrködni és az ellenőrzést gyakorolni, hogy a Karpato-Russziára vonatkozó feltételek betartatnak. A népszövetséghez azonban csakis olyan hatalom fordulhat, mely annak tagja, önök a sajtó utján hivhatják fel a népszövetség figyelmét esetleges tényekre, melyek az önök felfo rint a békeszerződéssel ellenkeznek. Biztositom önöket, hogy az idegen hatalmak itteni reprezentánsainak több tapintatuk van, mintsem önökkel a felvetett kérdésekben tárgyaljanak s foglalkozzanak. Azonban, ha a kisebbség jogai nem ugy rendeztetnek, ahogy elő van irva, ugy efölött csakis a népszövetség van hivatva dönteni. Karpato-Russzia kérdése adminisztratív és civilizáció kérdése. Eddig a reánk bizott kérdésedet mi megoldottuk. Figyelembe kell venni önöknek, hogy a románok csak hónapok múlva vonultak ki egyes részekből, másrészt, hogy a magyar kormány elhanyagolt állapotban hagyta vissza a nekünk itélt területeket s óriási munka volt az elhanyagolt iskola ügyét, a higiénikus kérdéseket megoldani.« (Mozgás.) »Kezdet kezdetétől kellett ujjáépitési munkát végezni. Hozzájárult még az a körülmény is, hogy az autonóm területeken nem volt intelligencia és igy a magunk erejével kellett e munkát végeznünk. A statisztika igazolja a munkánkat s a népszövetségnek is tudomása van teljesitményeinkről. Természetes, csau: fokozatosan építhetjük Ri e tartomány autonómiáját, de kijelentem s nyomatékosan hangsúlyozom azzal az őszinteséggel, amellyel mindent tárgyalni szoktam s nem teszek csupán diplomatikus nyilatkozatot, hogy az autonómia kiépítésének nincsenek elvi, csupán technikai akadályai. Autonómiájuk biztositva van. Én értem a türelmetlenségüket s természetesnek tartom, hogy önök az autonómia megvalósítását sürgetik. De meg kell érteniök a fent vázolt szituációt. És ha önök az ottani állapotokat rosszaknak, rendezetleneknek tartják, tekintetbe kell venniök, hogy máshol sokkal rosszabbak a viszonyok s hogy nálunk a legjobbak. En nyiltan akarom megmondani önöknek álláspontomat, hogy megértsék a mi jó intenciónkat s hogy más benyomásuk legyen a mi gondolkodásunkról, szándékunkról, önöknek igazuk van, amidőn a kormánytól az autonómia gyors megvalósítását sürgetik, de nincs joguk, hogy külső hatalomhoz forduljanak evégből. Kell hogy önök tekintetbe vegyék, mit műveltünk a lefolyt két év alatt. Türelmetlenségüket értem, de az egész világ türelmetlen, mert a gazdasági helyzet nehéz s a háború következményei súlyosan és mélyen vágtak gazdasági életünkbe. A minoritás kérdése szabályozva van, s mondhatom, hogy a kisebbségeknek több jogot adtunk, mint amennyire a szerződések bennünket köteleztek. A mi alkotmányunkban máris több jogot adtunk a kisebbségnek, mint amennyire a st.germaini szerződés kötelezett. A lengyelek és románok nem adták meg azt, amit mi. Az autonómia megvalósításánál az az intenció vezet, hogy széleskörű autonómiát adjunk s olyan explikációt adunk a szerződésnek, hogy az autonómia inkább széleskörű legyen. Ha önök azt hiszik, hogy a kormány nem ezt akarja, ugy ez az érzésük nem indokolt. Mert a kormány akarja az autonómiát s én, mint aki az autonómiára vonatkozó szerződést aláirtam, érzem ennek súlyát is s az autonómia meg is valósul, 1 mert ezt az egész kormányzat is igy akarja. Tehát csak türelemmel várják be a kormány intézkedéseit, mert az autonómia belátható rövid időn belül megvalósul.« Folytatólag ezután ezeket mondja (olvassa) : »Nem áll az, hogy a cseh és nagyorosz tisztviselők számának folytonos szaporításával az autonómia kiépítése hátráltatnék. A helyzet az, hogy a ruténeknek még nincsen meg az az intelligens eleme, mely az odaküldött tisztviselőket pótolná. Mihelyt lesz elég intelligenciája, az odaküldött tisztviselők fokozatosan vissza fognak hivatni. Ha vannak önöknek panaszaik az odaküldött tisztviselők visszaélései miatt, szíveskedjenek azokat konkretizálni, mi szigorú eljárást indítunk, annál is inkább, mert önöknek csak ez az orvoslási mód áll rendelkezésükre. Kívánságukhoz képest hozzájárulok ahhoz, hogy válaszomat közöljék, csak figyelmeztetem, hogy ha abban a tényeknek meg nem felelő dolog fordulna elő, rögtön dementálni fogom.« T. Nemzetgyűlés ! Benes cseh külügyminister urnák ezt a válaszát azért tartottam szükségesnek felolvasni, mert a téves beállításoknak egész
