Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-200

552 A Nemzetgyűlés 200. ülése 1921 Rassay Károly : Van-e követségi tanácsos IV. Károly mellett? Erre nem felelt a ministerelnök ! Berki Gyula : Külpolitikai kérdésekről esvén szó, meg kell emlékeznem arról, hogy ahányszor a külügyi bizottságban, vagy itt a Nemzetgyűlés nyilt ülésén és zárt ülésein felvetettem azt a kérdést, hogy van-e tudomása a külügyi kormányzatnak arról, hogy Nyugat-Magyarország kérdését összefüggésbe hozzák Baranya, Bácska, Dél-Somogy, Tolna és Torontál egy részének kérdésével, külügyi kormányzatunk mindig olyan választ adott, hogy neki erről nincs tudomása és ő azt nem is hiszi el, de ha ez mégis így lenne, akkor is ez lehetetlen állapot, mert semmiféle összefüggés nincs a baranyai kérdés és a nyugatmagyarországi kérdés között. Szóval pontosan ugyan olyan választ kaptam az én interpellációmra, mint a minőket a delegációs felszólalások alkalmával a régi jó világban az osztrák külügyministerek adtak a magyar képviselőknek, olyan választ, amiből abszolúte nem lehetett kivenni a lényeget. Rassay Károly: Erre tanulnak öt évig! Berki Gyula: Ma az a helyzet, hogy aktuális a trianoni békeszerződésnek ratifikálása, ma aktuális Baranya kérdése és én ugy gondolom, bármennyire rosszul esik nekünk ennek a két kérdésnek az összekapcsolása, nekünk evvel, mint lehetőséggel, mégis számolnunk kell. Azonban előre is kijelentem, hogy ha a következő időkben külügyi korományzatunk a baranyai kérdést ugyanolyan szűk látókörrel és ugyanolyan szemüvegen keresztül fogja vizsgálni, amilyen szemüvegen keresztül vizsgálták az előző külügyi kormányok, akkor a magam részéről nem lesz módomban, hogy a külügyi kormányzatnak ezt a politikáját támogassam. A dolog ugy áll, hogy Baranyában 1918 november 13-ikaóta tart a szerb megszállás. Oda bevezették a polgári imperiumot, amire semmi törvényes alap nem volt. Ez a lakosság borzasztó sokat szenvedett, de kitartott a magyar nemzeti eszme mellett. Ha pillanatnyilag meg is tántorodtak azok a munkástömegek, amelyeket csalfa Ígéretekkel és vaskos hazugságokkal félrevezettek, meg vagyok győződve, — jelenségek vannak rá — hogy ezek a megtántoritott és elbolonditott emberek is lélekben vissza fognak térni mihozzánk. Azonban ehhez az szükséges, hogy lássák, hogy a magyar, külügyi kormányzat többet törődik a baranyai kérdéssel, hogy a magyar külügyi kormányzat nem ugy tekinti ezt a kérdést, mint egy kis megyei kérdést. (Igaz! Ugy van! a szélsöhalolclálon.) Engedelmet kérek, Baranyának kiürítése, annak a nagy gazdasági és kulturális erőnek, annak a nagy nemzeti erőnek a visszacsatolása csonka Magyarországhoz, nem olyan közömbös dolog, hogy evvel csak ugy félvállról lehetne foglalkozni. Meskó Zoltán : Hát a bajai háromszög ! évi Junius hó 2-án, csütörtökön. Berki Gyula: Meskó t. képviselőtársam a bajai háromszöget emliti. Természetes dolog, hogy amikor én a baranyai kérdésről beszélek, mindig odaértem a Bácskát, Somogy megye déli részét, Tolnát és Torontált is. Meskó Zoltán : Szóval a jogtalanul megszállt területeket. Berki Gyula: Patacsi t. képviselőtársam foglalkozott a baranyai kérdéssel és elmondott sok mindent, amit ő látott, hallott és tapasztalt. Nekem is van néhány megjegyzésem. És amikor ezt a baranyai kérdést itt taglalom, akkor tulajdonképen azt óhajtanám és azt szeretném, hogy vagy a külügyminister ur, vagy a ministerelnök ur keressen módot és alkalmat arra, hogy a költségvetési vita során nyilatkozzék a baranyai kérdésben. (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! a szélsőhaloldalon.) Nagy érdekek fűződnek ahhoz, — és erre felhívom Pécs jövendőbeli képviselőjének, Hegedüs Loránt mélyen t. minister urnák is a figyelmét — hogy a ministerelnök ur vagy a külügyminister ur nyomatékosan megnyugtassa Baranya egész lakosságát, nemcsak a hazafias és meg nem tántorodott tömegeket, hanem azokat is, akiket elbolonditottak, hogy ha a magyar impérium oda bevonul, az szabadságot, jogot, got és tisztességet fog jelenteni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Jelentse ki a t. kormány, hogy ott csak törvényes uralom fog uralkodni, csak törvényes bíróság fog a bűnösök felett ítélkezni. A bűnösök kerüljenek akasztófára, de azokat, akik eltévedtek, akiket elbolonditottak, akik nem bűnöztek, akiknek más hibájuk nincs, csak az az egy bűnük van, hogy hittek és el hagyták magukat bolonditani, azokat nem szabad kitenni annak, hogy rettegjenek és féljenek. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. ) Azt kell éreznie ennek a vármegyének és annak az egész megszállott területnek, hogy a mi odajövetelünk egy igazi, valódi felszabadítás lesz... Bródy Ernő : Megváltás ! Berky Gyula : . . . hogy annak örülhessenek és azt szívesen várják. (Helyeslés.) Ezek után méltóztassanak megengedni, hogy néhány belpolitikai kérdéssel is foglalkozzam. Azok, akik kivül állanak a politikán és messziről figyelik mostani közéletünket, sokszor nem tudják elgondolni, hogy mik az igazi okai azoknak a kisebb és nagyobb súrlódásoknak, melyek naponként jelentkeznek. En sokat gondolkoztam a kérdés felett, és azt gondolom, hogy ez a Nemzetgyűlés mindjárt összeülésének első idejében elkövetett egy hibát és ez a hiba az volt, hogy amikor az 1920: I. tc.-et megalkottuk, kihagytunk ebből a törvényből bizonyos tényeket, mint amilyen a monarchia megszűnése, a pragmatica sanctio megszűnése, az együttbirtoklás lehetőségének megszűnése, a közös ügyek nem létezése, IV. Károly lemondása, az uralkodói jogkör gyakorlásának önkéntes beszüntetése és az ebből levonható konzekvenciák. Azt a konzekvenciát kellett volna