Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-199

326 A Nemzetgyűlés 199. ülése 1921. évi június hó 1-én, szerdán. Gr. Bethlen István ministerelnök : Szivesen odaadjuk, de biztositani kívánjuk bogy hadifoglyaink visszakerüljenek, (Helyeslés-) mert hogy odaadjuk őket anélkül, hogy hadifoglyainkat visszakapjuk, arról szó sem lehet. (Helyeslés.) Végeredményben a konklúziót ebben a témában ugy vonom le, hegy gondoskodni kell elsősorban arról, hogy csak azok, és feltétlenül csakis azok jussanak az internált táborokba, akik közveszélyesek, akik a köznyugalom, a közrend szempontjából aggályosak. (Helyeslés.) De gondoskodnunk kell az internált táborok fentartásáról azért is, mert tudomásunk van arról, hogy a hazatérő hadifoglyok között igen nagy számban vannak olyanok és most elsősorban azok térnek vissza, akik Oroszországban kommunista propagandára nyertek kitanitást, akiket azért küldenek ide, hogy itt megint felfordulást idézzenek elé és akik, ha idejében nem tudjuk őket megfogni, bizonyára nem a közrend javára fognak működni. A második dolog, amire törekednünk kell és amit biztositani kell, az, hogy az internált táborokban az emberséges bánásmód megmaradjon és hogy az ottlevöket munkára szoktassák. Mert, ha igaz az, hogy a munka nemesit, akkor a munka révén tudjuk majd őket egy idő múlva a társadalomnak visszaadni. Kerekes Mihály: Mindenkit dolgoztatni kell az országban ! Lingauer Albin: Még téged isi (Derültség.) Gr. Bethlen István ministerelnök : A harmadik pedig az, hogy ez az intézmény csak addig tartassák fenn, amig arra a közrend szempontjából feltétlenül szükség van. Tisztelt Nemzetgyűlés í Mielőtt áttérnék azoknak az adatoknak ismertetésére, amelyek a mi helyzetünket a forradalom szempontjából megvilágítják, legyen szabad még két kérdésre kitérnem, amelyek itt a Hájban, de a Házon kivül is felhozattak. Az egyik a bécsi milliók kérdése. (Halljuk ! Halljuk. !) Tisztelt Nemzetgyűlés ! K özismert tény, hogy a kommunizmus idejében bizonyos Bécsbe szállított kommunista pénzek ott az ellenforradalmárok kezébe kerültek, az összeg egy része a bécsi rendőrséghez és ennek révén megint a magyar államhoz jutott, másik része pedig ellenforradalmi célokra használtatott fel. (Egy hang jobbfelol : Mi van az elszámolással !) Az elszámolásról van most szó. Annak idején, amikor a proletárdiktatúra megbukott, azok, akik ezeket az ellenforradalmi pénzeket kezelték, azt a kérést intézték az akkori ministerelnökhöz, hogy egy ministerközi bizottság vizsgálja meg a számadásokat, amelyek rendjén ezekkel a pénzekkel elszámolni kivannak. A ministerközi bizottság ki is küldetett, meg is vizsgálta a pénzkezelést, annak egy részét annak idején Korányi pénzügyiminister ur egy másik bizottsággal is felülvizsgáltatta, amelynek Szterényi József t. képviselőtársam volt az elnöke. Most az a követelés merült fel, hogy ezt az ügyet és ezt az elszámolást egy parlamenti bizottság elé utaljuk. Bocsánatot kérek, én nem vagyok hajlandó semmiféle parlamenti bizottsággal sem a legfelső számvevőszék intézkedéseinek, sem azon alkotmányos fórumok intézkedéseinek prejudikálni, amelyek ebben a kérdésben dönteni hivatvák. Mert alkotmányunk szerint a zárszámadások felülbírálása elsősorban a legfelsőbb számvevőszék elé tartozik. Rassay Károly: Be sincs állítva a költségvetésbe ! Gr. Bethlen István ministerelnök : A jelentés, amelyet a bizottság elkészített és a pénzügyminister jelentése máris felterjesztetett a legfelsőbb számszékhez, (Helyeslés halfelől.) amely annak idején, amikor az illető zárszámadási év ügye ide a Ház elé kerül, a maga jelentését a Ház elé fogja terjeszteni és a zárszámadási bizottság, valamint a Ház plénuma abban a helyzetben lesz, hogy ebben a kérdésben megfelelő határozatot hozzon. (Felkiáltások hälfe

1

61 : Mikor ?) Rassay Károly: Majd három év múlva ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Bocsánaott kérek, ha ez a parlamenti bizottság ma ki is küldetnék, azért nem vagyok hajlandó ezeket a fórumokat elkerülni (Felkiáltások hälfe

1 öl : Mi sem !) és a parlamentnek ez a bizottsága akármilyen határozatot hoz is, az nem lehet mérvadó, mert mérvadók csakis azok az alkotmányos és törvényes fórumok lehetnek, amelyek e tekintetben fennállanak. Rassay Károly : Az a kérdés, mit mondott az állami számszék elnöke ? Az már mondott valamit ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Most, ezelőtt néhány nappal tétettek át az iratok hozzám. Rassay Károly : Nem ; már előzőleg ott voltak ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Annak a követelésnek teljesítése, hogy ezt a kérdést idő előtt vegyük elő és tárgyaljuk, már azért sem lehetséges, mert — és Rassay t. képviselőtársam ma délelőtt egy másik kérdést is vetett fel a zárszámadásokkal kapcsolatban, amiből azt a meggyőződést nyertem, hogy ő mint törvényhozó nincsen tudatában ennek — a zárszámadások mikénti berendezésére nézve az 1920 : XXVII. tc.-ben intézkedés történt. Ennek a törvénynek 6. §-a ugyanis ugy intézkedik, hogy (olvassa) : »Az 1916—17., 1917—18., 1918—19. és 1919—20. költségvetési évekre vonatkozólag az 1897 : XX. te. értelmében összeállítandó állami zárszámadások helyett az 1916—17. és 1917—18. költségvetési évekre, továbbá az 1918 július 1-től 1918 október 31-ig, 1918 november 1-től 1919 március 20-ig, 1919 március 21-től 1919 augusztus 6-ig és végül 1919 augusztus 7-től 1920 június végéig terjedő időszakra a m. kir. ministerium s a magy. kir. legfőbb állami számvevőszék elnöke által egyetértőkig megállapítandó alaki berendezéssel és az ugyanezek részéről megállapítandó záros határidőig a történt utalványozásokat előirt beI vételeket feltüntető oly kimutatások térj észten-