Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-199

S24 À Nemzetgyűlés 199. ülése 1921. évi június hó 1-én, szerdán. internált táborból kommunista iskola váük. (Igaz! TJgy van!) Szükséges tehát az, hogy nekik olyan munkaalkalmak adassanak, ahol ők megszokván a munkát — mert hiszen dologkerülőkről, csavargókról is van szó — később esetleg nyugodtan visszaadhatok a civilizációnak. (Zaj és ellenmondások a szélsobaloldalon.) Andaházy-Kasnya Béla: Az elitélt tudja mikor szabadul, de azok nem. Gr. Bethlen István ministerelnök : Általános volt azon képviselő urak közt, akik az internálás kérdésével foglalkoztak, az a felfogás, hogy hiszen ma már van az állam biztonságáról hozott szigorú törvényünk ; tessék ezt alkalmazni velük szemben, és az internálástól eltekinteni. Ez a törvény azonban 1921-ben hozatott meg és ebben a törvényben visszaható erő nincs. A kommunista urakra nézve tehát, akik működésüket tudtommal nem 1921-ben tavasszal kezdték meg, hanem 1919 március 21-én, (Felkiáltások balfelöl : Sokkal előbb !) ezt a törvényt ma nem lehet alkalmazni. (Felkiáltások a szélsobaloldalon : Hát meddig akarnak internálni? Eljárás indítható ellenük!) A 4352. számú rendelet kimondja, hogy azok, akik a proletárdiktatúra idejében hivatalt vállaltak és mint hivatalt vállalt egyének bűntetteket követtek el, internálás alá esnek. Ezt a törvényt erre a kategóriára vonni nem lehet ; ezt csak az ezután elkövetendő bolsevista cselekményekre és izgatásokra lehet alkalmazni. Rassay Károly : De meddig akarja a ministerelnök ur internálni ezeket? Gr. Bethlen István ministerelnök: Azt kívánja a t. képviselő ur, hogy az ott beinternált összes bolsevistákat szabadoneresszük? (Igaz! TJgy van! Zaj. Félkiáltások balfelöl: Tessék elitélni !) További kifogása az volt, hogy miért nem birói ítélettel és miért nem nyilvános tárgyalással hozatnak meg az internálási határozatok ? Itt is bátor vagyok két körülményre utalni. Az egyik az, hogy az internálás nem büntetés. Ezt hiába mondom, mert ugy látszik, ezt nem akarják megérteni. Ez nem büntetés, hanem preventív intézkedés. (Zaj a szélsőbaloldalon. Igaz ! Ugy van ! jobbjelöl. Mozgás a jobboldalon.) Patacsi Dénes (közbeszó'. Zaj). Andaházy-Kasnya Béla: Internálnának csak, meglátnám, nem tekintenéd-e büntetésnek ? (Zaj ) Gr. Bethlen István ministerelnök: Azt kérdem, hogy mikor Vázsonyi képviselő ur volt igazságügyminister, miért nem birói Ítélettel internáltak ? Az eset teljesen azonos. Ha akkor prevenció volt, akkor ma is prevenció és ha prevencióra is birói ítélettel kell határozatot hozni, akkor tetszett volna ezt az okosságot és bölcességet akkor is alkalmazni. De könnyű olyan bölcsességet alkalmazni, amelyet magam nem tartok be, de mástól megkövetelek. (Igaz ! TJgy van ! jóbbfélől. Zaj a szélsőbaloldalon.) Andaházy-Kasnya Béla: Akkor az is hibás volt ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Én nem hiszem, hogy akadjon magyar bíró, aki preventív intézkedések kimondására vállalkozik. Ez egyáltalában birói eljárásra nem alkalmas, mert a preventív intézkedések mindig a közigazgatási hatóságok körébe tartoztak, kell is, hogy tartozzanak, mert a prevenció nem foglalja magában azokat az ismérveket, amelyek a bíró előtt mérvadók. (Igaz ! Ugy van ! jóbbfélől. Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) Ami a nyilvános tárgyalást illeti, Rassay t. képviselő ur azt mondja, hogy névtelen feljelentések, névtelen levelek, besugások stb. alapján hozzák meg a határozatokat. Lehet, hogy a múltban voltak ilyen esetek, én nem szépitek és nem tagadok semmit, de garantálom a t. képviselő urnák, hogy ha nekem konkrét esetet hoz, ahol névtelen feljelentés alapján jogtalanul és igazságtalanul internáltatott valaki, nemcsak az eljárás fog vele szemben megszüntettetni, hanem az illető feljelentővel szemben is a legszigorúbban fogunk eljárni. (Helyeslés.) Megjegyzem, hogy ebben a tekintetben magábón a rendeletben is megvan a garancia, amennyiben a rendelet 27. §-a ugy intézkedik, hogy ha valaki igaztalan tény felhozásával valakinek a beinternálását idézi elő, vele szemben a hatóságok eljárni kötelesek és a büntetése szabadságvesztés és súlyos pénzbüntetés. Ma semmi körülmények közt névtelen feljelentésre eljárás meg nem indul. Rassay Károly : Az a kérdés, hogy névtelen feljelentésre megindul-e az eljárás. Gr. Bethlen István ministerelnök : Ma semmi körülmények között névtelen feljelentésre semmiféle eljárás meg nem indul. (Helyeslés.) Rassay Károly : Ma ! De eddig így volt ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Én csak arról tudok, amit a saját szemeimmel láttam. Rassay Károly : Az a kérdés, hogy az alispán urak, meg a főszolgabíró urak helyeslik és követik-e. Gr. Bethlen István ministerelnök : Tehát sem névtelen feljelentésekre, sem nem tudom miféle besugásokra, internálási eljárás nem indittatik meg, ellenben igenis, joga van annak, aki internálás alá vonatott, hogy jogi képviselőjét megnevezze, aki az eljárás rendjén minden bizonyítékot előtárhat, tanukat nevezhet meg és fellebbezheti az ügyet az utolsó fórumig, a belügyministerig. Ma minden internálási ügy végső fórumban akár van fellebbezés, akár nincs fellebbezés, a belügyministerhez kerül, a legrigorózusabban bíráltatik el s ha a legkisebb kétség van atekintetben, hogy egyik vagy másik irányban jogtalanság, méltánytalanságtörtént, a belügyminister ujabb vizsgálatot rendel el, mielőtt a végső határozatot meghozza. Azt mondta, azt hiszem, szintén Rassay t. képviselő ur, hogy kijáró védelem van. Rassay Károly : Nem én mondtam Î Gr. Bethlen István ministerelnök : Akkor valamelyik más ellenzéki képviselő mondta. Bocsánatot kérek, ez megint csak a tények nem tudásából szár-