Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-199

322 A Nemzetgyűlés 199. ülése 1921. évi június hó 1-én, szerdán. volna a gyűlés megtartandó, ugy, hogy mond­hatom, hogy eddig a kormány igenis szigorúan ragaszkodott és fog ezentúl is ragaszkodni nem­csak a betűjéhez, hanem a szelleméhez is azok­nak a rendelkezéseknek, amelyek a törvényekben és kiadott rendeletekben foglaltatnak. Patacsi Dénes : Már Károlyiaknak sem lett volna szabad az Astoriában gyülekezni ! Akkor nem jutott volna ide a haza ! Berki Gyula : Te is ott szónokoltál ! Patacsi Dénes : Nem szónokoltam Siklóson ! Kerekes Mihály; De a Vigadóban! Patacsi Dénes: Ott is ostoroztam! (Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök: A gyüle-* kezesi joggal szemben . . . Patacsi Dénes : Hajdú Gyulának a barátja ! Elnök : .Kérem Patacsi Dénes képviselő urat, ne zavarja a szónokot. Gr. Bethlen István ministerelnök : A gyüleke­zési jog rendeletekkel való korlátozására azért volt szükség, mert indokolatlan túltengését lát­tuk a tüntetéseknek, gyűléseknek, felvonulások­nak, amelyek a mai szomorú időkben valóban nem méltók ehhez a nemzethez. Mondhatom, hogy azok a külföldiek, akik miközöttünk élnek, napról-napra megbotrány­kozásuknak adnak kifejezést, hogy mily kevés a komolyság ebben a nemzetben, amely ahelyett, hogy hozzálátna a munkához, naponként poli­tikai gyűlésekkel,tüntetésekkel vesztegeti az idejét. Elénk felkiáltások a szélsobalóldalon : Hol ?) Rassay Károly: Wolff Károly tart gyű­léseket ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Legalább 30—40 kérés jön naponként képviselő urak ré­széről is, kívülállók részéről is, és alig vagyunk képesek e kérésekkel szemben védekezni. Balla Aladár: Csak Wolffék tartanak gyű­léseket ! Rassay Károly: Ezt is a kormány bírálja felül, melyik gyűlést lehet megtartani. Gyömörey György: Ez is fáj, hogy Wolffék gy üléseznek ? (Zaj. ) Balla Aladár: Hogyne fájna, mikor nem szabad kontrakarirozni. Gunda Jenő : Jobb, mintha Kun Béláék gyűléseznének ! Balla Aladár: Te közelebb álltál Kun Bélá­hoz. (Zaj.) ^Papitanács ! Ellenetek voltam akkor is! (Zaj.) En a kurucoknál voltam! (Zaj.) Elnök (csenget) : Balla Aladár képviselő urat kérem, maradjon csendben. Balla Aladár: Én jobban üldöztem Ká­rolyiakat ! Elnök : Kérem Balla képviselő urat, marad­jon csendben. (Rendre ! Rendre ! a jobboldalon.) Gr. Bethlen István ministerelnök : A polgári egyéneknek katonai büntetőbíróságok hatásköre alá vonása tekintetében intézkedik az 1919 november 13-iki ministeri rendelet, amely a jo­gosulatlan toborzást, a katonai szolgálati köte­lesség megszegésére és a katonai behivó parancs megszegésére való csábítást, a kémkedést és a katonai büntetőtörvénykönyv 327. §-a alá eső bűntényeket katonai bíróságok hatáskörébe vonja. Rassay Károly: Ez alá vonnak mindent! Gr. Bethlen István ministerelnök : Ugyancsak fontos az 1920. évi 4710. számú ministeri ren­delet, amely a katonai hatóságok jogkörének korlátozása tárgyában adatott ki s amely ugy intézkedik, hogy ezen bűntények esetében lefog­lalást, motozást, házkutatást csak az illetékes katonai parancsnok írásbeli rendeletére és tetten­kapás esetében lehet foganatosítani, de ekkor is 48 óra alatt az illető tettes a katonai ügyész elé utalandó. Rassay Károly: Ami nem történik meg! Gr. Bethlen István ministerelnök: Ami a jövőt illeti, itt bizonyos változtatásokat fog a kormány keresztülvinni. A katonai bíráskodás alá vont bűntettek közé felfogásunk szerint csak a kémkedés, a katonai kötelesség megsze­gésére való csábítás és a katonai behívóparancs megszegésére való csábítás maradna a katonai hatóságok hatáskörében. Rassay Károly: Minden visszaélés forrása megmarad ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Ellenben a jogosulatlan toborzás és különösen a katonai büntetőtörvénykönyv 327. §-a alá vont bűntettek kivonatnának és visszahelyeztetnének a polgári bíróságok hatáskörébe. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha a statisztikát megnézzük, látni fogjuk, hogy 70%-a az eseteknek a 327. § alá esik, úgyhogy ezen változtatás lényeges változtatást jelent. Lényegeset, mert tényleg olyan elmosódott tényálladék foglaltatik a 327. §-ban, amelyet sok minden cselekményre rá lehet húzni, ami tulajdonképen nem is odatartozik. Rassay Károly : Mindenre ráfogják, hogy kémkedés ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Ami az eljárást illeti, bátor vagyok bejelenteni, hogy a katonai nyomozó intézmény meg fog szűnni. (Elénk felkiáltások a szélsobalóldalon: Hál' Istennek ! Elénk helyeslés a jobboldalon.) De ha a katonai nyomozó-intézmény megszűnik, akkor természetesen a belügyministerium megfelelő nyo­mozó osztálya ki fog építtetni olyan mértékben, hogy azokat a feladatokat, amelyeket eddig a katonai hatóságok láttak el, ezentúl a civil­hatóságok láthassák el. (Helyeslés.) Rassay Károly: A bűnvádi perrendtartás szabályai szerint! Gr. Bethlen István ministerelnök: Igen, a bűnvádi perrendtartás szabályai szerint. Világos. Rassay Károly: Akkor rendben van! Gr. Bethlen István ministerelnök : Azért va­gyok bátor erre utalni, mert tulajdonképen nem is annyira a katonai bíráskodás, mint inkább a katonai nyomozó rendszer volt az, ami a közönségnél visszatetszést szült. (Ugy van!) Nyéky József: Jogosan! Rassay Károly: Visszaesés forrása \olt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom