Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-199

A Nemzetgyűlés 199, ülése 1921. évi június hó 1-én, szerdán. 313 Bá egy hónappal Balkut egy-két látszólagos hiba miatt, amelyet perhorreszkáltak neki, egy-két hónap múlva bevitték Makóra és akkor megtették Battonyán főszolgabírónak Vásárhelyi sógorát, egy menekült főszolgabírót. Közben a főispán egy hétfői napon tartott közgyűlésen, amikor nem tudtak bemenni a bizottsági tagok — a rendes tárgysorozatba fel se vette, csak a póttárgysorozatba — nyugdíjaztatta a régi 2 szolgabirót és kieszközölte a belügyministeriumnál, hogy a választásokat megtarthassák. És noha mi, csanádi képviselők, ez ellen tiltakoztunk, a belügyminister mégis engedélyezte a választást. Mint a kormányt támogató pártnak tagjai, elvárhatjuk, hogy ha egy megyének a kormányt támogató képviselői azt kivánják, hogy ilyen dologban a belügyminister hallgassa meg közös álláspontunkat, abban az esetben tegyen eleget ennek a kérésnek és ne cselekedjék másként. Ha számitani akar a mi támogatásunkra, akkor ő is támogasson minket ilyen kérdésekben. Nyéky József : A jövőre való előkészület ez ! Berendezkednek munkapárti alapon ! Csernyus Mihály : Akik a vármegyei közélettel foglalkoztak, tudják azt, hogy a közigazgatásnak főcsahosai, — ha szabad ezzel a nagyon illetlen szóval élnem — főexponensei a községi jegyzők voltak. Kardos Noé : És a főszolgabíró ; ne felejtse eb Csernus Mihály: Épen ezért nagyon fontos az, hogy a jegyzők államosítását mielőbb megvalósítsa a Nemzetgyűlés. (Felkiáltások a jobboldalon : Nem kell nekik !) A vármegyéhez nem akarunk hozzányúlni ; nagy szolgálatokat tettek a múltban. D3 viszont a jövőben el akarjuk kerülni, hogy a jegyzők révén néhány embernek vagy egy klikknek a kezében legyen a vármegye, még pedig olyan emberek kezében, akik semmiféle szociális érzékkel, semmiféle demokratikus gondolkozással nem bírnak, elzárkóznak a nép kívánsága és a nép védelme elől és minden intézkedésükkel mintegy a fát vágják a keresztény kormányzat alatt, mert végső eredményben nem őnekik, hanem a kormányzatnak írják a rovására a hibákat, a gyakori sérelmeket. Hogy milyen dolgok történtek ott, csak még néhány esettel jellemzem. Megtörtént, hogy épen a makói központi járási főszolgabíró ellen fegyelmi vizsgálatot indított ezelőtt hat hónappal a belügyminister, de az alispán mind a mai napig egy lépést sem tett a fegyelmi ügy tárgyalására. Megtörtént, hogy amikor a házhelykérdésben kint volt a főispán, alispán és főszolgabíró a mezőkovácsházi járásban, akkor a magyar bánhegyesi községi képviselőtestületet figyelmeztették arra, hogy a házhelyre nagyon sok igényjogosultat ismertek el ; tartsanak uj ülést és elég, ha ők csak 80-at fogadnak el, a többit egész nyugodtan kihagyhatják, ugy, hogy a kiküldött házhelyrendező bizottság elnöke tiltakozott az ellen, hogy a törvény által a képviselőtestületnek adott jogba beleNBMZETGYÜLESI NAPLÓ. 1920—1921. — X. KÖTET. avatkozhassanak közigazgatási szervek és a képviselőtestü'et régebbi határozatát fogadta el. Amint a régi időbsn szokásos és divatos volt, a közigazgatás mindenhatóságát mostani főispánunk, Silacz Gyula is — szintén régi munkapárti korifeus — ugyancsak meg akarja honosítani. Az egy'k főszolgabíró ellen fővádja az is volt, hogy nem választatta meg a vele hozott jegyzőt, Szatmáry Ivánt Dombegyháza község jegyzőjévé, bár a mostani jegyző mellett az egész község egyöntetűen foglalt állást. Ugyanakkor, a múlt év decemberében a mezőkovácsházi főszolgabíró felfüggesztette a mezőkovácsházi főjegyzőt azért, mert a román megszállás alatt aradi fakereskedőkkel a község üz^tet csinált és a demarkációs elhatárolás után nem tudtak véglegesen leszámolni. Már, másnap december 8-ikán, azt mondta az egyik, a környéken ismerős ember : »írja le ezt a nevet, Szatmáry Iván és jegyezze meg, hogy Mezőkovácsházán ez lesz a főjegyző. Ez tanuk előtt történt. Mi történt ezelőtt két héttel ? Anélkül, hogy a főjegyző ügyét megvizsgálták volna, fegyelmijét letárgyalták volna, Szatmáryt behelyezték mezőkovácsházi h. főjegyzőnek. (Mozgás.) Megtörtént Végegyháza községében, hogy egy ottani községi hivatalnok lopott lovakra passzust adott ki. Amikor a bíró azt mondta, hogy ilyen gazemberséget nem fedez, a birót függesztették fel három hónapra (Mozgás.) és az egész község nagy rimánkodására csak 20 korona pénzbüntetés melett engedték vissza az állásába. Ilyen, viszonyok mellett, azt hiszem, teljesen szivéből beszélhetek a Nemzetgyűlésnek, hogy a közigazgatási reform egészen a körmünkre égett már. Nagy hibája volt a Nemzetgyűlésnek, hogy már eddig nem valósította meg. így oda fogunk jutni, ahol a koalíció volt régen, hogy munkapárti főispánokkal akart kormányozni és a koalíciót legfőképen épen a főispánok tették tönkre. Úgyis szörnyű baj volt az, hogy a Nemzetgyűlés megalkotta az 1920 : XI. tcikket. Ezzel tulajdonképen maga alatt vágta a fát, mert ebben kimondja, hogy uj kinevezések nem történhetnek, csak rendkívül különös esetekben ministertanácsi határozattal. Méltóztassanak megnézni, hiszen tapasztalhatta mindenki, hogy a különféle közhivatalokban milyen sok gyanús, destruktív, szabadkőműves elem van ; épen ennek a törvénynek erejénél fogva, minthogy ravaszak s ügyesek voltak és ki tudtak bújni az igazságszolgáltatás alól, mert nyilvánvaló bűnözést nem lehet reájuk bizonyítani, ott vannak bent továbbra is a vezető állásokban, gyengítik a keresztény irányzatot, és támogatják az októberi lázadást szitó destruktiv irányzatot. Kardos Noé: A közigazgatást kellene internálni ! Csernus Mihály : Kardos Noé t. képviselőtársam az internálásokat emiitette. Ezzel kapcsolatosan legyen szabad megjegyeznem, hogy 40