Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-199
310 A Nemzetgyűlés 199. ülése 19t Szabolcs megye déli részének közlekedési útjainak állapotát. Itt átlag minden két kilométernyi útszakaszon, úgynevezett közlekedési utón egy homokhegységen kell átmászni és alig hogy leért az ember, meglepőleg leérkezik olyan altalajra, hol a talajviz néhol másfélméternyi magasságot is elért, dacára a Nyirviz Saabályozó Társulatnak, amely az utolsó esztendőkben nem használta fel kellően az időt arra, hogy a vizeket lecsapolja minek folytán az úgynevezett szivárgók nem működnek és igy különösen az úgynevezett vízválasztón forgalmi akadályok képződtek. Ezek nagyon akadályozzák a forgalmat és elsőrendű szükséglet volna ezen némiképsn segiteni. Itt van pl. egy útvonal épan az én választókerületembsn, amely már az 1917. évi utépitési programmba fel volt véve, a téglás-bököny-geszteréd-balkányi útvonal, azonkivül — itt felhivom a honvédelmi rmnister ur figyelmét arra, hogy stratégiai szempontból a direkt határra vezető utunk szintén ugyanolyan rossz állapotban van és ez — a már emiitett ut folytatása, t. i. a bököny-nyiradonyi ut. Ezek az utvonalak olyan állapotban vannak, hogy egyes esztendőkben egyszerűen nem lehet rajtuk közlekedni. Ennek alapján a következő határozati javaslatot terjesztem elő (Ralijuk ! Halljuk ! olvassa) : »Utasítsa a Nemzetgyűlés a kereskedelemügyi minister urat, hogy a téglás-bököny-geszterédbalkányi és a bököny-nyiradonyi közlekedési utaknak kiépítését még a folyó évben megkezdhesse és folytatólagosan az 1922. év október hó 1-én a forgalomnak átadja.« Csak 14 és 135 kilométerről van szó. Középosztályunk válságát illetőleg egy eszmét óhajtok megpenditeni, bármily különösen hangzik is az. Ne zárkózzunk el az elől a tény elől, hogy a középosztályunknak, különösen a fiatalságnak, amelynek nincs fekvősége, vagy amelynek esetleg vagyoni állapota sem engedi azt, hogy itt tétlenül eltöltse életét, abban a szomorú helyzetben lesz a közel jövőben — nem most értem — hogyha nem tudjuk őket elhelyezni, amint s igazán mondhatom, hogy nem is igen tudjuk őket elhelyezni, kénytelen lesz más országokban megélhetést keresni. Ha ki hagyjuk őket repülni a nagyvilágba, anélkül, hogy a kivándorlást irányitanok, teljesen el vészit j ük őket. A kormányna kellene tehát a kezébe vennie némikép a kivándorlás irányítását, hogy az bizonyos elvek szerint történjék, hogy ne menjenek olyan országokba, ahol őket ellenünk lehessen felhasználni, vagy ahol előfordulhat az, hogy idővel internálják őket. Ebben a tekintetben, mint olyan ember, aki földrajzzal foglalkozom, a pénzügyminister urnák, ha ezt véletlenül elfogadná, bár nem terjesztek be erre a pontra nézve határozati javaslatot, proponálhatnék pár dolgot, de ezek annyira részletesek, hogy azokra most nem akarok rátérni. (Halljuk ! Halljuk !) Budapest főváros fejlesztésére pénzügyi szempontból igen nagy figyelmet kellene fordítani. 21, évi június hó 1-én, szerdán. Kerekes Mihály: Ezt a nagy fővárost nem birja el az ország ! Jár my József : Ezt a nagy fővárost elbírhatja az ország! Ha mi a fővárost elsőrendű idegenforgalmi helynek rendezzük be azáltal, hogy természeti erőket, hőforrásainkat felhasználnók arra, hogy ebből a Budapestből egy világfürdőhelyet teremtsünk, abban az esetben óriási idegenforgalmat tudnánk biztosítani és elsősorban ez az idegenforgalom még jobban felvirágoztatná Budapestet, mint ahogy eddig felvirágzott és közvetlen magát az országot is. Bocsássanak meg t. képviselőtársaim, hogy mint olyan ember, aki abszolúte nem játszom, itt egy oly témát penditek meg, amely a világháborút megelőzőleg már egyszer meg volt pendítve. Elnök : De, képviselő ur, a két órához közeledünk. Jármy József: Azonnal befejezem. Elnök': Talán most félbeszakítaná és délután folytatná beszédét a képviselő ur ? Jármy József : öt perc múlva befejezem. Elnök : Kérem, akkor tessék. Jármy József: Ezt az eszmét már a világháborút megelőzőleg megpendítették. Az osztrákoknak azonban sikerült ezt itt quasi lehetetlenné tenni. Utalok a kis Monakóra, amellyel most már mintegy kezet foghatunk, mert szintén kis ország lettünk ; ebben a kis Monakóban van Monte-Carlóban egy játékbank, amely fizeti az összes állami 5[iad«sokft a fejedelem nagy civillistá jávai együtt. Már a világháborút megelőzőleg szó volt róla, hogy Budapest óriási forgalmi hellyé lenne átalakítható azáltal, ha itt egy nagy fürdőteleppel kapcsolatosan egy játékbank is engedélyeztetnék. (Moz gás.) Kerekes Mihály: Mindjárt be is ugorhatika Dunába, aki a pénzét elveszti. Jármy József: Nekünk nem lenne szabad ott játszanunk, aminthogy a monacóiaknak sem szabad a játékbankban játszaniok. Egyébként jóformán mindenki játszik, tisztelet a kivételeknek. Kerekes Mihály: Játszik az, akinek pénze van 1 Jármy József : Nekünk nem is kell az, akinek nincs pénze ; nekünk az kell, akinek pénze van. (Mozgás.) Engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy a következő határozati javaslatot terjesszem elő (óvassa): Utasitsa a Nemzetgyűlés a kormányt, hogy Budapest felvirágoztatása érdekében hőforrásaink értékesitését szem előtt tartva a világforgalomhcz mért elsőrendű nagy fürdőtelep létesítéséhez koncesszió adassék oly vállalatnak, amely azt a montecarlóihoz hasonló játékbank engedélyezése mellett záros határidőn belül a fővároshoz benyújtandó és a Nemzetgyűlés által jóváhagyandó tervezet szerint kiépítse és forgalomba hozza. (Helyeslés. Mozgás.) A költségvetést elfogadom.(Éljenzés a középen) Elnök : Az ülést felfüggesztem.
