Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-199

A Nemzet gyűlés 199. ülése 192 tás nevezett újságírónak pontos nevét nem tudta, csak arról volt tudomása, hogy nevezett dr. Gál Jenőnek öccse, felkért, hogy bővebbi információt a fentnevezettől kérjünk.« (Az elnöki széket Bot (lik József foglalja él.) A fenti csoport »T« tisztje közelebbi ada­tok beszerzése végett a törvényszék tárgyaló­terméből dr. Grál Jenő ügyvédet kikérette, aki öccsére vonatkozólag hajlandó volt a pontos nevét és lakcímét megadni. Közben ugyancsak a törvényszék tárgyalótermében jelenlévő Grál Miklós újságírót hivatta ki, amennyiben neve­zett azonos a keresett címmel. Ennek utána további információ direkt tőle kéretett, aki iz­gatottan viselkedve, egyenesen megtagadta a válaszadást e szavakkal a csoport »T« tiszt­jéhez: »Menjenek a bejelentőhivatalba.« Bródy Ernő: Nagyon helyes! Kerekes Mihály: A sóhivatalba! Rassay Károly (tovább olvassa): »Farkas­nak, a törvényszék portásának kihallgatása alkal­mával pozitive megállapittatott, hogy Grál Mik­lós a kommün alatt az összes kivégzések alkal­mával a lefolyt esetnél, mint ujságiró jelen volt. A kommünnek nagy hive volt s mint ilyen, a mai rendszerre teljesen megbízhatatlan. A pro­letárdiktatúra alatt a legnagyobb vörös újság­nak a főszerkesztője volt. Továbbá megállapittatott a fentiekkel kap­csolatban az is, hogy most a magyar kir. tör­vényszéknél a Tisza-ügyben indított főtárgyalá­son kezdettől fogva mint hivatalos hírlapíró szerepel ott. (Felkiáltások balfelöl: Mi az a hivatalos hirlapiró?) Azt én sem tudom. Most jön a morál. A megállapított tények alapján kérem az osztályvezetőséget -— nem tudom, mi ez, eddig csak a vasútnál ismertem osztály vezető­ségeket ... B. Szterényi József: Az iizletvezetőség! Rupert Rezső: Ez is inkább az! Rassay Károly (tovább olvassa) : . . . fenti ügyben oly irányban intézkedni, hogy a nyomo­zás ez ügyben tovább folytattassék s ilyen meg­bízhatatlan egyének ezáltal ilyen fontos hivatal­ból, mint a törvényszék, kizárassanak s nevezett ellen a fegyelmi eljárás meginduljon. (Elénk derültség.) Bródy Ernő : 4 sóhivatalban ! Szilágyi Lajos : Szomorú dolog ez ! Ilyesmi­vel foglalkoznak fölesküdt katonák ! (Zaj, Elnök csenget.) A hadsereg tekintélyét rontja az ilyesmi, Rassay Károly: Méltóztassék már most megengedni, hogy ebből a derűs felolvasásból levonjam a nagyon komoly konklúziókat. Az egyik az, hogy látjuk, hogy állami gépezetben működik egy olyan szervezet, egy olyan intéz­mény, amelyről nem tudjuk, hogy ki és milyen alapon kreálta, milyen jogkörrel működik, kikre terjed ki hatásköre? (Felkiáltások half elöl : És ki adja a pénzt?) Ha ez nem anarchia, és ha !. évi június hó 1-én, szerdán. 299 ez ellen nekem a jogrend nevében nincs jogom tiltakozni, akkor azt hiszem, t. Nemzetgyűlés ... Giesswein Sándor: Ki tudja, miket irnak ezek rólunk! Rassay Károly : ... hogy a jogrend egy egé­szen uj fogalmát kell megtanulnom. Orbók Attila : Vigyázz, mert fegyelmit kapsz ! Rassay Károly: A másik, és ezt a t. pénz­ügyminister úrtól leszek bátor megkérdezni, az, hogy amint voltam bátor mondani, bár ez lát­szólag nem pénzügyi kérdés... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rassay Károly: De a dolog lényegében végül mégis véresen érinti a mi financiáinkat s ezért meg kell kérdeznem a pénzügyminister úrtól, vájjon annyi pénze van-e a magyar államnak . . . B. Szterényi József : Nagyon helyes ! Rassay Károly: . . . hogy ilyen gyerekes, naiv és amellett ilyen veszélyes intézményekre, adhat-e ő milliókat, esetleg milliárdokat? (Zaj és derültség.) Nem érkezett-e el annak ideje, hogy végre ezeket az ifjú embereket visszatol­juk a polgári életbe, hogy ott keressenek maguk­nak elhelyezkedést ? (Félkiáltások jobbfelöl : Dolgozzanak!) Keressék meg komoly munkával kenyerüket és ne ilyen gyerekes, az egész orszá­got kompromittáló naiv stílusgyakorlatokkal. Giesswein Sándor : Nem akarunk intézmé­nyesen spicliket nevelni! Rassay Károly : Egy másik kérdés, amely szintén csak látszólag nem pénzügyi, nem finan­ciális kérdés, az internálásokra vonatkozik. T. Nemzetgyűlés! Amikor az internálások­ról szó volt, a múlt alkalommal az igen t. ministerelnök ur kétségbevonta azt a megálla­pításunkat, hogy az internálási eljárások az egyéni szabadság szempontjából nem valami nagy garanciákkal folytattatnak le. Én keres­tem azóta is az adatokat, hogy vájjon azon rendeleten kivül, amely az internálás intézmé­nyét itt meghonosította, a kommün bukása óta, jelent-e meg olyan rendelet, amely az interná­lási eljárásnak akár anyagi feltételeit, akár el­járási rendelkezéseit megváltoztatta volna. Meg­vallom, hogy ilyent nem találtam, bár lehet, hogy van ilyen intern rendelet, amiről azonban én nem tudok (Halljuk! Halljuk!) Már most felvetem itt is azt a kérdést, vájjon tisztában vannak-e a Nemzetgyűlés t. tagjai azzal, hogy milyen jogcímeken lehet egyé­neket internálni ? Azt hiszem, képviselőtársaim egy jó része . . . B. Szterényi József: Legnagyobb része! Rassay Károly : ... nincsen ezzel tisztában, nem olvasta el ezt a rendeletet, épen ezért talán nem is érzi át ennek rettenetes súlyát és vég­zetszerű kihatását a magyar közéletre. Legyen szabad nekem ismertetnem ezen rendeletnek azon intézkedéseit, amelyek megállapítják a jog­címet, és amelynek alapján egy magyar állam­polgárt internálni lehet. (Halljuk! Halljuk!) 88*

Next

/
Oldalképek
Tartalom