Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-199
A Nemzet gyűlés 199. ülése 192 tás nevezett újságírónak pontos nevét nem tudta, csak arról volt tudomása, hogy nevezett dr. Gál Jenőnek öccse, felkért, hogy bővebbi információt a fentnevezettől kérjünk.« (Az elnöki széket Bot (lik József foglalja él.) A fenti csoport »T« tisztje közelebbi adatok beszerzése végett a törvényszék tárgyalóterméből dr. Grál Jenő ügyvédet kikérette, aki öccsére vonatkozólag hajlandó volt a pontos nevét és lakcímét megadni. Közben ugyancsak a törvényszék tárgyalótermében jelenlévő Grál Miklós újságírót hivatta ki, amennyiben nevezett azonos a keresett címmel. Ennek utána további információ direkt tőle kéretett, aki izgatottan viselkedve, egyenesen megtagadta a válaszadást e szavakkal a csoport »T« tisztjéhez: »Menjenek a bejelentőhivatalba.« Bródy Ernő: Nagyon helyes! Kerekes Mihály: A sóhivatalba! Rassay Károly (tovább olvassa): »Farkasnak, a törvényszék portásának kihallgatása alkalmával pozitive megállapittatott, hogy Grál Miklós a kommün alatt az összes kivégzések alkalmával a lefolyt esetnél, mint ujságiró jelen volt. A kommünnek nagy hive volt s mint ilyen, a mai rendszerre teljesen megbízhatatlan. A proletárdiktatúra alatt a legnagyobb vörös újságnak a főszerkesztője volt. Továbbá megállapittatott a fentiekkel kapcsolatban az is, hogy most a magyar kir. törvényszéknél a Tisza-ügyben indított főtárgyaláson kezdettől fogva mint hivatalos hírlapíró szerepel ott. (Felkiáltások balfelöl: Mi az a hivatalos hirlapiró?) Azt én sem tudom. Most jön a morál. A megállapított tények alapján kérem az osztályvezetőséget -— nem tudom, mi ez, eddig csak a vasútnál ismertem osztály vezetőségeket ... B. Szterényi József: Az iizletvezetőség! Rupert Rezső: Ez is inkább az! Rassay Károly (tovább olvassa) : . . . fenti ügyben oly irányban intézkedni, hogy a nyomozás ez ügyben tovább folytattassék s ilyen megbízhatatlan egyének ezáltal ilyen fontos hivatalból, mint a törvényszék, kizárassanak s nevezett ellen a fegyelmi eljárás meginduljon. (Elénk derültség.) Bródy Ernő : 4 sóhivatalban ! Szilágyi Lajos : Szomorú dolog ez ! Ilyesmivel foglalkoznak fölesküdt katonák ! (Zaj, Elnök csenget.) A hadsereg tekintélyét rontja az ilyesmi, Rassay Károly: Méltóztassék már most megengedni, hogy ebből a derűs felolvasásból levonjam a nagyon komoly konklúziókat. Az egyik az, hogy látjuk, hogy állami gépezetben működik egy olyan szervezet, egy olyan intézmény, amelyről nem tudjuk, hogy ki és milyen alapon kreálta, milyen jogkörrel működik, kikre terjed ki hatásköre? (Felkiáltások half elöl : És ki adja a pénzt?) Ha ez nem anarchia, és ha !. évi június hó 1-én, szerdán. 299 ez ellen nekem a jogrend nevében nincs jogom tiltakozni, akkor azt hiszem, t. Nemzetgyűlés ... Giesswein Sándor: Ki tudja, miket irnak ezek rólunk! Rassay Károly : ... hogy a jogrend egy egészen uj fogalmát kell megtanulnom. Orbók Attila : Vigyázz, mert fegyelmit kapsz ! Rassay Károly: A másik, és ezt a t. pénzügyminister úrtól leszek bátor megkérdezni, az, hogy amint voltam bátor mondani, bár ez látszólag nem pénzügyi kérdés... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rassay Károly: De a dolog lényegében végül mégis véresen érinti a mi financiáinkat s ezért meg kell kérdeznem a pénzügyminister úrtól, vájjon annyi pénze van-e a magyar államnak . . . B. Szterényi József : Nagyon helyes ! Rassay Károly: . . . hogy ilyen gyerekes, naiv és amellett ilyen veszélyes intézményekre, adhat-e ő milliókat, esetleg milliárdokat? (Zaj és derültség.) Nem érkezett-e el annak ideje, hogy végre ezeket az ifjú embereket visszatoljuk a polgári életbe, hogy ott keressenek maguknak elhelyezkedést ? (Félkiáltások jobbfelöl : Dolgozzanak!) Keressék meg komoly munkával kenyerüket és ne ilyen gyerekes, az egész országot kompromittáló naiv stílusgyakorlatokkal. Giesswein Sándor : Nem akarunk intézményesen spicliket nevelni! Rassay Károly : Egy másik kérdés, amely szintén csak látszólag nem pénzügyi, nem financiális kérdés, az internálásokra vonatkozik. T. Nemzetgyűlés! Amikor az internálásokról szó volt, a múlt alkalommal az igen t. ministerelnök ur kétségbevonta azt a megállapításunkat, hogy az internálási eljárások az egyéni szabadság szempontjából nem valami nagy garanciákkal folytattatnak le. Én kerestem azóta is az adatokat, hogy vájjon azon rendeleten kivül, amely az internálás intézményét itt meghonosította, a kommün bukása óta, jelent-e meg olyan rendelet, amely az internálási eljárásnak akár anyagi feltételeit, akár eljárási rendelkezéseit megváltoztatta volna. Megvallom, hogy ilyent nem találtam, bár lehet, hogy van ilyen intern rendelet, amiről azonban én nem tudok (Halljuk! Halljuk!) Már most felvetem itt is azt a kérdést, vájjon tisztában vannak-e a Nemzetgyűlés t. tagjai azzal, hogy milyen jogcímeken lehet egyéneket internálni ? Azt hiszem, képviselőtársaim egy jó része . . . B. Szterényi József: Legnagyobb része! Rassay Károly : ... nincsen ezzel tisztában, nem olvasta el ezt a rendeletet, épen ezért talán nem is érzi át ennek rettenetes súlyát és végzetszerű kihatását a magyar közéletre. Legyen szabad nekem ismertetnem ezen rendeletnek azon intézkedéseit, amelyek megállapítják a jogcímet, és amelynek alapján egy magyar állampolgárt internálni lehet. (Halljuk! Halljuk!) 88*
