Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-198

A Nemzetgyűlés 198. ülése 1921. évi május hó 31-én, 'kedden. 249 kérve, hogy ezt a rendeletet változtassa meg. Az alispán ur nagykegyesen megengedte azt, hogy a macskák kiirtásától eltekint, de a kutyák kiirtását ő is fentartotta. Csizmadia Sándor : Azért még mindig vannak kutyák ! (Derültség.) Usetty Ferenc : Sőt lesznek is ! Haypál István : Itt van még egy kérvény. Aláírva a község lakossága képviselőtestülete által, a belügyministerhez felterjesztve. Esedezve kéri a község lakossága, hogy a belügyminister ur változtassa meg az alispán urnák rendeletét, hivatkozva arra, hogy Simontornya község a Sió partján épült, a Sió végigmegy a község közepén és a patkányok és más férgek veszélyeztetik a baromfiállományt. Szükségesnek tartják tehát, hogy a házőrző kutyák ezektől mentesítsék a házat és kéri a belügyminister urat a község elöljárósága és az aláíró, hogy ezt változtassák meg, mert különben veszélyeztetve van az egész baromfiállományuk s ki vannak téve annak, hogy a házakat ellepik a patkányok. Ei, nem olyan lemosolyogni való dolog, t. Nemzetgyűlés, mert a falusi emeberek, akik falun élnek, tudják, hogy mit jelent az, ha egy lakóházban a patkányok tanyát ütnek. Akármilyen szilárd épületet is ledüléssel fenyegetnek a patkányok, ha azokat behatóan ki nem irtják ; mérgezéssel pedig lehetetlenség faluhelyen, ahol baromfiudvar és disznóállomány van ugyanott, kiirtani őket, viszont jó házőrző kutyákkal távol lehet őket tartani. Csizmadia Sándor : Majd kiirtja a belügyminister erélyesen ! Haypál István : Én csak azért jelentem ezeket, hogy a jövő törvényalkotásnál erre és az ehhez hasonlókra mindenesetre figyelemmel kell lennünk és a törvényalkotásnál a község lakosságának, amelytől szigorúan elvárjuk a kötelességteljesitést, meg kell a megfelelő jogot is adnunk, lehetővé kell tennünk, hogy a község képviselője is hozzájáruljon a törvény megalkotásához. Törvényeink helytelensége nagyon sok kirívó momentumot mutat, különösen az annak idején helyesen meghozott, de azóta elavultaknak bizonyult törvényeké. A sok közül csak egy példára mutatok rá, földbirtoktörvényünk helytelen voltára. Kettenetes romboló hatással volt hazánkra, hogy napjainkig az évszázadokkal előbb meghozott földbirtoktörvényt tartották meg. Milyen más volna Magyarország képe, ha egy, a kornak mindenkor megfelelő földbirtoktörvény-változtatással a népet hozzájuttatták volna ahhoz a földhöz, amelyre verejtékét hullatta. Most megalkottuk a földbirtoktörvényt, ha nem is ugy, ahogy elvártál!" volna tőlünk, de mégis egy lépést tettünk ezen a téren. En tehát arra kérem t. képviselőtársaimat ós a kormány minden egyes tagját, különösen a belügyi kormányt, hogy ennek a földbirtoktörvénynek végrehajtásánál csakugyan vasenergiával sújtson le, épugy, amint G-riger t. képviselőtársam mondotta, hogy itt ne odázzuk el a dolgot NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1821. — X. KÖTET. napról-napra, mert ez mindenkor veszélyt jelent nemzetünk konszolidációjának fejlődésére. T. Nemzetgyűlés ! Mint egyszerű földmivelő embert azt hiszem, választóimnak, talán a nemzetnek, talán önmagamnak is szolgálatot tettem akkor, amikor ezeket itt elmondtam. Ha ilyen irányban hozzuk meg jövő törvényeinket, talán el lesznek kerülhetők azok a kilengések, amelyeket részben felsoroltam, részben nem soroltam fel, mert mert megtették ezt már nálam sokkal tehetségesebb emberek. De egyet kell éreznünk a kormánytámogató pártoknak és az ellenzéknek egyaránt, ha nemzetünk sülyedő hajóját révpartra akarjuk vezetni és akkor nem lesz szükségünk örökösen vissza-vissza pillantani a jogfolytonosságból származó múlt törvényeink szakaszaira. Evvel nem akarom mondani, hogy a múlt törvényalkotásában nincsenek nagyon helyes és a nemzet nagyságát biztosító rendelkezések és hogy a múlt törvényhozás nagyjai a mostan élő nemzet előtt nem birnak megfelelő értékkel, mert hiszen ők is nagyon sok szépet és nemeset cselekedtek és nagyon is megérdemlik, hogy a nemzet hálája övezze őket körül : de a legitimitásnak, a jogfolytonosságnak azt a részét semmi körülmények közt sem óhajtom vissza, amely lehetővé tette, hogy a nemzet nagyjait a múltban száműzetésre, bitófára, gályarabságra ítélték és mindezt a törvény nevében, a törvény állítólagos hozzájárulásával engedték meg az akkori törvénymagyarázók és a végrehajtó hatalom. Tehát ha el akarjuk kerülni azt, hogy a jövő nemzedék nagy fiainak, akiket nem a származás tesz naggyá, nem a grófi címer, nem a korona fénye, hanem a nemzet érdekében tett szolgálatok munkáját a törvény e rendszere mellett a végrehajtó hatalom lehetetlenné tegye, össze kell fogni kicsinynek-nagynak egyaránt és a hatalmas tehetségeknek, akik a nemzetet naggyá akarják építeni és akik felette állnak a kisebb embereknek, azt a feltörekvő erőt, amely becsületes, szorgalmas munka és nemes gondolkozás révén kúszik, siet oda, arra a magaslatra, ahol az ország érdekeit jobban tudja szolgálni, nem szabad letaszítaniuk, (Igaz! Ugy van!) hanem segítőkezet kell nyujtaniok és magukhoz kell emelniök. Azokhoz is szólok itt erről a helyről, a nemzet színe előtt, azokhoz az elkeseredett emberekhez, akik sokkal alacsonyabb fokon állnak embertársaiknál és azt mondom, hogy ne a gyűlölet fegyverét használják fel, hogy a felettük álló társadalmi réteget, vagy egyes embereket, a bosszúvágytól ösztönözve lerántsák magukhoz a porba, a megsemmisülésbe, hanem segítőkezet kérve a nagyobbaktól, tehetségükhöz képest ők is segítsék építeni ennek a szerencsétlen országnak a talapzatát. (Helyeslés.) Ha ilyen irányban tudjuk és igyekszünk meghozni jövendő törvényeinket, ha igy alkotunk, én szentül hiszem, hogy ez a nemzet boldog lesz. 32