Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-195

A Nemzetgyűlés 195. ülése 1921. évi május hó 25-én, szerdám.. 205 Tomcsányi Vilmos Pál igazság ügy minister : Tessék nekem az eredetit megmutatni ! Rassay Károly: Ha megmutatom, beszün­teti az eljárást a minister ur ? Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Akkor megvizsgáltatom, hogy mi történt ott, mert akkor eo ipso visszaélésnek kellett történni. Akkor további vizsgálatot inditok. Kerekes Mihály : De ha elment már az ügyész nyugalomba ? Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Azt hiszem, a t. Nemzetgyűlést eléggé meggyőz­tem arról, hogy ez a megszüntetés nem történt meg, ez csak tervezet volt, amely jóváhagyást nem nyert és az eljárás Zalaegerszegen tovább folyt. Most már a zalaegerszegi ügyészség mind a két ügyben lefolytatta az eljárást és azt a határozatot hozta, amelyhez azután a főügyész is hozzájárult, amely határozat tehát véglegessé vált, hogy azokban a cselekményekben, amelyek a pacsai kerületben követtettek el, a vádat megszünteti, ezekben nem indit eljárást, ellenben abban a dologban, amely Pápán történt, fenntartja a vádat. És mivel az illető teTnelt nemzetgyűlési kép­viselő volt, mielőtt ellene a rendes vádiratot be lehetett volna adni, a mentelmi jog felfüggesz­tése iránt ide kellett fordulni, ami a birósag dolga és épen ezért ő a zalaegerszegi törvényszékhez fordult. A zalaegerszegi törvényszék illetékesség okából elhárította az ügyet és azt mondta, hogy mivel a cselekmény Pápán történt, s az ügyész­ség a veszprémi ügyészség és a törvényszék is a veszprémi törvényszék : ennek következtében ille­tékesség okából elhárítja magától ezt az ügyet. Rassay Károly : Szóval jobban tudta, mint a ministerium, hogy mit kell csinálni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Mindjárt megmondom. Én óvakodom attól, hogy a bíróság határozatát kritizáljam, mert ez, azt hiszem, nem tartozik senkinek hatáskörébe, csak szerény véleményemet mondom élés szerény véle­ményem az, hogy mivel a konimunista ügyekben szabályozott eljárás azt mondja, hogy az á biró­sag illetékes, amelyhez az ügyészség fordul, tehát az ügyészség kommunista ügyekben bármelyik bírósághoz fordulhat, ennélfogva szerény véle­ményem szerint a törvényszéknek ez az állásfog­lalása nem volt egészen helytálló. Mondom, nem akarok itt bírálatot mondani . . . Andaházy- Kasnya Béla : De ez az ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: . . . mert abban az esetben, amikor egyesitik az ügyeket, — ez vonatkozik arra az esetre is, amikor tisztán csak a pápai ügyben fordul hozzá — de ha egyesitett ügyet visznek a törvényszék elé, ter­mészetes, hogy a törvényszék azoknak az egyesi­tett ügyeknek valamelyikében nem teljesen ille­tékes, ha a szigorú illetékességi szabályt tekintjük. Ez az egyesítés természetéből folyik. Ha valaki tiz helyen követeit el bűncselekményt és egyesi­tik az ügyét egy bíróságnál, az az egy bíróság nem lesz a normális szabályok szerint illetékes, hanem illetékes lesz a kivételes illetékességi sza­bály szerint, ami az egyesítésből természetszerűen foiyik. Nem akarok itt ennek részjeteibe bocsát­kozni. A helyzet most az : minthogy a törvényszék ezt a határozatot hozta és minthogy végeredmény­ben semmi ok nem. volt arra nézve, hogy a vesz­prémi törvényszék folytassa le az ügyet, a vesz­prémi törvényszékhez tétetett át az egész dolog azzal, hogv tessék most már a veszprémi törvény­székhez fordulni hasonló kérelemmel. Ez eddig még azért nem történt meg, mert időközben meg­jelent a kormányzó ur Őfőméltóságanak amnesztia­rendelete és akkor, ngy látszik, nem gondolkoztak elég mélyen a ministeriumban és a bíróságok sem gondoltak arra, hogy valaki a mentelmi jog meg­sértésének fogja tartani, ha képviselőnek bűnügye is a közkegyelmi rendelkezés alá kerül. Nemcsak Drozdy, hanem más képviselőtár­sammal szemben is van bűnügy folyamatban és erre vonatkozólag egy egészen más bíróság szintén az amnesztia rendelet keretébe vette a dolgot. Amikor itt Drozdy t. volt képviselőtársam felszó­lalt és felhívta a figyelmet erre, én honoráltam ezt, mert ugy érzem, tényleg helyesebb, hogy ha egy képviselővel szemben ilyen gyanú felmerül, az ügy ugy tisztázódjék, ahogy az helyénvaló : a független bíróság előtt. Rassay Károly : Másfél év után Î Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Erre nem gondoltak akkor. Az ember mindenre nem gondol. Ezzel nem foglalkozom ; a bírósagok az amnesztiára nézve általános rendeletet kaptak és ők hivatalból voltak kötelesek minden ügyben a felterjesztést megtenni. Rassay Károly : De itt nem hivatalból ; Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Ök ezt megtették nemcsak Drozdy ügyében, ha­nem más képviselő ur ügyében is ; ama felszólalás után is, minthogy én is osztom azt a véleményt, hogy helyesebb, ha ezekben az ügyekben a bíróság ítél, és minthogy láttam, hogy a Nemzetgyűlés állásfoglalása is az, hogy ez helyesebb, intézked­tem, hogy képviselőkre nézve semmiféle amnesz­tiának helye nincs, hanem ezeknek ügyében a független bíróság mondja ki &z ítéletét. Ilyen stádiumban volt az ügy és én már nagyon régen igyekeztem volna ezt lebonyolít a ni, de ennek, sajnos, az volt az akadálya, hogy a bűnügy összes iratai hónapok óta a Nemzetgyűlésnél feküdtek el a megsemmisítési eljárás kapcsán és mi nem tudtunk semmit sem csinálni. Most azután, amikor az iratokat visszakaptuk, haladéktalanul intézked­tem aziránt, — minthogy az ügy teljesen kész és épen csak főtárgyalás elé kell vinni a dolgot —in­tézkedtem az iránt , . . Rassay Károly : Lehetőleg a választás előtt Î Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: . . . hogy a legsürgősebben, napok alatt . . . Rassay Károly : Másfél évig nem volt sürgős ! Most a választás előtt az S

Next

/
Oldalképek
Tartalom