Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-193

 Nemzetgyűlés 193. ülése 1921. évi május hó 23-án, hétfőn. 105 Méltóztassanak ezt tudomásul venni. (Helyeslés.) Bozsik Pál: A házszabályok 215. §-a alapján kérek szót. Elnök: A szó a képviselő urat megilleti. Bozsik Pál : T. Nemzetgyűlés ! Lukovich liáznagy ur, valamint Orbók képviselő ur megemlékeztek délelőtti felszólalásomról. Mindenek előtt Lukovich háznagy urnák felszólalására kívánok reflektálni. Aposztrofáltatásomra ki kell hogy jelentsem, hogy egy igazán jelentéktelen megjegyzés volt beszédemben, amit Lukovich háznagy ur észrevételezett. Ha jól tudom, talán nem is én, hanem hallgatóim kezdték ezt a dolgot és azután én magam is approbáltam. Tény, hogy az I. emeleti karzatok meglehetősen üresek voltak, amikor ez a megjegyzés történt, a II. emelet pedig földmives hallgatóközönséggel volt tele. Ez minden esetre feltűnő volt, ámbár abszolúte eszem ágába sem jutott azt állítani, és kifejezést sem adtam annak, hogy ez a háznagyi hivatal hibájából történt. Kötelességem kijelenteni, hogy én magam a háznagyi hivatal részéről mindig a legnagyobb előzékenységet, a legnagyobb pártatlanságot tapasztaltam a jegyek kiosztását illetőleg, és azt hiszem, maga Lukovich háznagy ur sem veszi tragikusan ezt a délelőtti incidenst. Egészen más elbírálás alá esik Orbók igen t. képviselő ur prókátori szerepe, nem tudom, megbizta-e őt ezzel Yázsonyi képviselő ur. Orbók Attila: Nyugodt lehet, hogy nem! Kikérem magamnak! Ne gyanúsítson! A magam nevében szoktam beszélni! Elnök: Csendet kérek! A képviselő ur személyes megtámadtatás címén szól, de Orbók képviselő ur nem támadta meg a képviselő urat! Orbók Attila: De megtámadtam! Elnök : Akkor rendben van. Bozsik Pál : Én ugy tudom, hogy még soha az életben sem ezen a padok közt, sem másutt nem foglalkoztam Orbók képviselő ur nagyrabecsült személyével. Ezért nagyon csodálkozom, hogy a képviselő ur a magyar lovagiasságnak azt a példáját adja, hogy minden ok nélkül belevegyiti személyemet abba a disputába, melyet másokkal folytat, mert az a délelőtti incidens nem velem történt. Ez mindenesetre igen sajátságosnak tűnik fel előttem, igen t. kéviselő ur. Ha azonban azt méltóztatott mondani, hogy ón ott kint az életben a zsidó érdekek védelmezője vagyok... Orbók Attila: Ezt nem mondtam. Bozsik Pál : ... Ezt mondotta ma a t. képviselő ur. (Ellenmondások jobbfelöl.) Azt mondta, hogy csak itt beszélek igy, de kint nem. igy beszélek. (Egy hang a hözépen : Más szavakMi !) A t. képviselő ur legyen szíves megjegyezni magának, hogy ón, mint mai beszédemben is mondtam, nem olyan antiszemita politikát hirdetek sem itt, sem kint az életben, hogy a NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — X. KÖTET zsidókat le kell húzni a villamosról, vagy nem tudom, mit kell velük csinálni, hanem az én antiszemita politikám abban a körben, ahol dolgozom, a komoly gazdasági munka, komoly gazdasági törekvésekkel, Hangyaszövetkezettel, hitelszövetkezeti tevékenységgel, de soha ezen a téren megalkuvást nem ismerve küzdök a keresztény eszmék gazdasági diadaláért, (Helyeslés.) mert azt tartom, hogy semmiféle frázis nem ér semmit, ha a keresztény törekvéseket gazdaságilag meg nem oldjuk. (Helyeslés a hözépen.) Köteles vagyok ezért kijelenteni nagy sajnálattal a képviselő ur személye iránt, hogy valótlanságot mondott felőlem. Orbók Attila: A 215. § alapján személyes megtámadtatás címén kérek szót. Kénytelen vagyok vele. Elnök : A képviselő urat a szó megilleti ! Orbók Attila : T. Nemzetgyűlés ! Igazán nem volt szándékom még egyszer felszólalni, de Bozsik t. képviselőtársam olyan dolgokat imputai nekem, amiket egyáltalában nem mondtam. Én azt mondtam, hogy a képviselő ur idebent nagy antiszemita, odakint pedig sokkal liberálisabb. Gunda Jenő: Szórói-szóra ezt mondta! Orbók Attila : Amikor ezt mondtam, ez nem volt könnyelműen odavetett kijelentés, mert igenis, t. képviselő ur, a belügyministeriumban fekszik egy akta, amelyre ön azt irta: »Schütz Bernát duklai lakosnak G-yöngyös városban való visszamaradása közérdekből kívánatos és szükséges.« Somogyi István : Ebbe maga bele fog bukni, mert máris kisült, hogy ez hamisítás és pedig két héttel ezelőtt Miskolcon derült ki. Orbók Attila : Minden hamisítás. Az ön aláírása is hamisítás. Ha igy áll a dolog, akkor tévedtem. Elnök : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Ha a képviselő urak ekképen folytatják, kénytelen leszek a házszabályok 250. §-a értelmében eljárni, amely megadja nekem a jogot arra, hogy a Házhoz azt a kérdést intézzem, vájjon nem látja-e elérkezettnek az időt az elnök felhatalmazására, hogy a 215. § értelmében való felszólalásokra csak akkor adja meg az engedélyt, ha azokat az elnök maga is indokoltnak találja, vagy pedig azok az ülés végére maradjanak. Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak a házszabályoknak ezzel a paragrafusával nagyon óvatosan élni, mert igy igazán csak az időt fecséreljük el és nem tudjuk a sürgősség által elénk tűzött célt elérni. Bozsik Pál : Méltóztassék megengedni, hogy személyes megtámadtatás címén egy mondatban feleljek. Elnök : A szó megilleti a képviselő urat. Bozsik Pál : T. Nemzetgyűlés ! Somogyi képviselő ur már megmondotta, hogy ez az egész ügy misztifikáció. En a gyöngyösi államrendőrségtől értesültem róla, hogy egy aktára rá van 14