Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-193
A Nemzetgyűlés 193. ülése 1921. évi május hó 23-án, hétfőn. 99 kor nagy társadalmi, nagy nemzeti érdek volt, de most egyenesen csonka Magyarország jövője függ attól, hogy a nemzeti lét e legfontosabb problémája milyen hozzáértéssel lesz felkarolva. Kállay András : De a társadalom nem akar okulni, tehát rá kell kényszeríteni. Karafiáth Jenő: Hiába beszélünk, t. Nemzetgyűlés területi integritásról és hiába rajzoljuk lelki szemeink elé a régi Magyarország ezeréves határait, ha nem tudunk céltudatos politikával egy egészségesen felnőtt uj nemzedéket a nagy eszme szolgálatába állitani. (ügy van !) A lét és nem lét kérdése tehát az, hogy a nagy világégés vérveszteségeit minden rendelkezésünkre álló eszközzel hatályosan ellensúlyozzuk és pótoljuk. (TJgy van !) Kell hogy ez a kérdés a törvényhozás a kormány és a keresztény és nemzeti szellemtől áthatott társadalom állandó és együttes gondoskodásának tárgya legyen. (TJgy van !) A bürokráciát kell hogy áthassa a legmélyebb szociálpolitikai érzék, amelyet viszont a társadalomnak kell állandóan ébren tartania ! (ügy van !) Tisztában kell lennünk azzal is, hogy e téren számottevő eredményeket csak ugy érhetünk el, ha a lakosság szociális, kulturális és gazdasági viszonyainak j a vitása érdekében minden tőlünk telhetőt elkövetünk ! Hogy például a közegészségügyi kérdést csak per tangentem érintsem, — egyizben a Házban már szóltam is erről részletesebben — amig Budapesten szinte túlteng az orvosok száma, vidékre senki sem akar menni. Berki Gyula : Kétszáz községre esik egy orvos Baranyában. (Mozgás.) Karafiáth Jenő : Legutóbb, épen Patacsi Dénes képviselőtársam beszélt a baranyai állapotokról, amelyeket most Berki Gyula t. képviselőtársam emiitett meg. Főleg gyermekorvosok terén mutatkozik nagy hiány. A kultúra kérdése is összefügg ezzel és a legfontosabb dolog, hogy a nemzetet a lehető leggazdaságosabban erősitsük. A magas kulturnivóju Hollandia példája lebeg itt szemem előtt. (Halljuk!) Hollandiában 190 születésnek kell történnie ahhoz, hogy a holland nemzet lélekszáma százzal szaporodjék. Már Németországban 61-gyel több születés volt szükséges ugyanennek az eredménynek eléréséhez. Magyarországon azonban 348 születésnek kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy ez a szerencsétlen nemzet száz lélekszámmal erősbödjék. Last, but not least emlitem meg azt is, hogy épen ebben az országban, ahol, mint emiitettem volt, a legtöbb vér- és pénzáldozat árán szaporodott a népesség, leselkedett a legnagyobb mohósággal áldozataira a legszörnyűbb nemzeti veszedelem : a tüdővész ! Megállapított tény, t. Nemzetgyűlés, hogy az ötesztendős háború vérvesztesége nem volt olyan nagy, mint az, amelyet a nemzetnek a tüdővész bacillusai okoztak. (Hallatlan!) Ebben az országban az átlag halálozásoknál a tuberkulózis terhére körülbelül 15 százalék esik. A fővárosban magában, amelyre nézve méltóztassék még figyelembe venni a megcsonkitott Magyarország helyzetét, mely szerint a főváros ma az egész ország egy hetedrészét teszi, mondom, magában a fővárosban a tüdővész bacillusai következtében elveszett emberek száma az összes halálozásoknak 25*3 százalékát tette ki. Es itt méltóztassék megengedni, hogy idézzek néhány sort Szekeres Jánosnak a népjóléti és munkaügyi ministerium kiadásában megjelent könyvéből, amelynek címe: >> A jövő nemzedék pusztulása.« (Halljuk! Halljuk!) Szekeres János egy helyen a következőket mondjafoZwss<2j:»Gümőkór (tuberkulózis) következtében az 1911/15. években átlag 8137 hét éven aluli gyermeket veszítettünk. Ez a szám, amely évek óta érezhető javulást alig mutat, az európai államok sorában Magyarországnak biztosítja a szomorú elsőbbséget.« Es itt egy statisztika következik, mely szerint Magyarország a legelső az összes európai államok sorában. Tízezer lélekre esett halálozás 34'4, mig legutolsó a sorban Dánia 6-taL Majd azt mondja Szekeres (olvassa) : »Az ismételt fertőzés teóriájának helyességét igazolja az is, hogy a városokban, ahol az intoxicatio veszélye jelentékenyen nagyobb, a hét éven aluli gümőkórban elhalt gyermekek arányszáma jóval magasabb, mint a vidéken.« És itt egy összeállítás foglaltatik, amely szerint pl. a vármegyékben tízezer hét éven aluli gyermekre esik hét éven aluli korban gümőkór következtében elhalt gyermek: 20'3, Budapesten jóval több, mint a duplája, vagyis 510. Méltóztassék itt ismét arra gondolni, hogy Budapest az ország fővárosa, az egész ország egy hetede ! Majd azután azt irja a szerző, hogy a fejlődő tuberkulózisnál az orvosok különösen ajánlják a tiszta levegőjű magaslati gyógyhelyeken való huzamosabb tartózkodást. Hol vannak most megcsonkitott Magyarországon ezek a gyógyhelyek ? Később azt irja, hogy adataink szerint a terület vízszintes tagosultsága a betegség terjesztésére tényleg jelentékeny hatással van és kimutatja, hogy az Alföld vidékén esett tízezer 7 éven aluli gyermekre 7 évnél fiatalabb korú gümőkóros halott 26*1, hegyvidéken pedig csak 15'5. Méltóztassék megengedni, hogy egy másik nemzetpusztito betegségre is rátérjek, s necsak a tüdővésszel foglalkozzam, hanem ezzel kapcsolatosan egy másik veszedelmes betegséggel is. Azt mondja ez a könyv, hogy a klinikai megfigyelések szerint a koraszületéseknek háromnegyedrészét a lues okozza. Ismeretes, hogy a venereás betegek száma —• ebben a tekintetben különben hivatkozhatunk a kimerítő kopenhágai statisztikára — a városokban nagyobb, mint a vidéken. Adataink szerint több mint tizszerannyi a törvényhatósági jogú városokban a 7 éven aluli korban lues következtében elhaltak arányszáma, mint a vármegyékben. Tényleg a különbség azonban nem ilyen nagy, mert vidékről a bejelentések hiányosabban érkeznek. Különösen magas —- állapítja meg később a szerző — a házicselédek gyer13*
