Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-193
À Nemzetgyűlés 193. ülése 1921. évi május hó 23-án, hétfőn. 95 Balla Aladár: Méltányosságból! Elnök: Nagyon sajnálom, de nem térhetek el sürgősségi esetekben a házszabályoktól. A rendes, nem »sürgős« tanácskozás folyamán is csak negyedórával az ülés vége előtt lehet kérni a beszéd elhalasztását. ( Ugy van !) A képviselő ur nem vészit semmit, mert egyszerűen két óra előtt öt perccel abbahagyja beszédét és folytatja . délután négy órakor. Az ülést 2 órakor nem zárjuk be, csak felfüggesztjük. A sürgősség esetében csak akkor függeszthetem fel az ülést, ha a tanácskozásra megállapitott időszakasz letelt. Karafiáth Jenő: T. Nemzetgyűlés! A költségvetési vita során egy oly kérdéssel kívánok foglalkozni, amellyel azóta a Házban nem foglalkozott senki sem tüzetesebben, amióta — még a háború folyamán — gróf Apponyi Albert igen tisztelt képviselőtársamnak nagy érdeklődéssel fogadott beszéde elhangzott. A szociálpolitikának egyik legjelentékenyebb problémájára szeretném az ország figyelmét felhivni, mert az én gondolatvilágom szerint most, amikor a nagy világégés után a nép fájó sebeit a különböző forradalmak meghatványozva vetették felszínre, azt hiszem, hogy ennek a Nemzetgyűlésnek elsősorban is olyan kérdésekkel kellene foglalkoznia, amelyek a nép széles rétegeit, az egész nemzet egyetemét érdeklik, a másodrangú, sokszor az egész országot bizony alig-alig érdeklő kérdések homloktérbe állítása helyett. (Ugy van !) Nemesebb hivatást nem is tudnék elképzelni, mint a keresztény eszmét és a nemzeti gondolatot cselekvő, reálpolitikával minden téren mindennél magasztosabbá tenni. Kétségtelennek tartom a magam részéről, hogy ennek a kornak, de főként a megcsonkított, megtépett és megújhodásra vágyó Magyarországnak egyik legfontosabb problémája az anya- és a gyermekvédelem és ennek az országnak egyik legfontosabb feladata a céltudatos népesedési politika. (Ugy van! Ugy van!) A népesedési politikát a freiburgi egyetemnek egyik kiváló professzora, Mombert Pál dr. ugy definiálja, hogy voltakép a népesedési politika egy oly közgazdasági politika, ahol a népesedés politikai célokra van beállítva. E pillanatban talán, t. Nemzetgyűlés fátyolt kell vetnem arra, hogy nálunk Magyarországon e kérdés iránt mintha kevesebb érdeklődés mutatkoznék, mint másutt, hogy kevésbé érzi át a magyar társadalom, hogy mivel tartozik a jelen nemzedék a jövő nemzedék iránt, mint pl. külföldi államokban, hogy csak Hollandiát, Svájcot, az Egyesült-Államokat, vagy Angliát említsem meg. Elfeledteti azonban velem mindezt, t. Nemzetgyűlés, egyfelől a jövőbe vetett hit szilárd reménye, másfelől az a körülmény, hogy a népjóléti ministeri székben Bernolák Nándor igen t. barátom személyében olyan férfiút látok, akinél biztosra veszem, hogy nála a nemzet jövőjének egyik legfontosabb problémája feltétlenül megértésre és azok a kérdések, amikről szólni fogok — az ő régi kedvenc törekvései — érdemleges megoldásra is fognak találni. T. Nemzetgyűlés ! Ha talán van is némi szándékos túlzás abban a paradoxonban, amit Herbert Spencer állitott föl, hogy a jól táplált nemzetek egyszersmind a hatalmas, az uralkodó nemzetek, mégis meg kell állapitanom, hogyha végigtekintünk a háború folytán bekövetkezett állapotokon, a kettő között némi okozati összefüggés fennforgása tagadhatatlan. Az a szörnyűséges nyomor, amely főként Közép-Európát sújtotta ép a táplálkozás hiánya folytán, t. Nemzetgyűlés, szoros összefüggésben van a háború elvesztésével. Balla Aladár: Ez igy van! Karafiáth Jenő: Ismétlem, szörnyűséges az az állapot, ami a központi hatalmakhoz tartozó államokban egyformán éreztette hatását. A Neue Freie Presse már 1919 május 31-iki számában jajdul fel azért, hogy a rossz táplálkozás folytán egy vértelen nemzedék nő fel fejletlen izomzattal, fejletlen tagokkal, fejletlen agyvelővel. A Schiuedish Press hasábjain már 1919 április havában tesznek jelentést a hollandi, svéd és norvég egyetemeknek tanulmányútra küldött tudós professzorai, akik nagyon szomorú jelentésben számolnak be pl. Németország válságos állapotáról. A Yossische Zeitung 1919. évi június 5-iki számában megrázó szavakban számol be annak kiküldött tudósítója arról, hogy mit látott akkor, amikor a nagy világégés után Nemetországban a Herbert Hoover-féle misszióval kapcsolatban különböző helyeken az Érchegységben megjelent. Azonban a német nép, t. Nemzetgyűlés, hamar felismerte a rettenetes helyzet súlyát és Scholtz német birodalmi belügyi államtitkár igen fontos nyilatkozatot tett közzé, amely szerint a német nemzetgyűlés legfontosabb feladatának tekinti a német nép belső talpraállitásához szükséges előfeltételek megteremtését és a hatóságilag szervezett gyermekvédelmet. De a németek, t. Nemzetgyűlés, nem elégedtek meg azzal, ami nálunk is szokásos, hogy egy és másról gombamódra teremnek különböző intervjuok és nyilatkozatok és azután nem történik semmi. Az uj német birodalmi alkotmány 7. szakaszának 7., illetve §. szakaszának első pontjai az egész nyilvános gyermekgondozásnak és ifjúságvédelemnek uj alapokon való rendezését állami feladattá emelték. Es az egyes német államok, t. Nemzetgyűlés, szinte versenyeztek az elsőségért, hogy e téren valamit tegyenek. 1919 október 4-én Württemberg már megalkotja a maga Jugendamtgesetzét és Berufsvormundschaftsgesetzét és hamarosan a német alkotmányozó nemzetgyűlés elé kerül a birodalmi ifjúsági jóléti törvény tervezete, amelyből előreveti már fényét a testileg, lelkileg, szellemileg és erkölcsileg egyaránt egészséges ifjúsággal rendelkező hatalmas Németország újjászületése, a Deutschland, Deutschland
