Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-168

À Nemzetgyűlés 168. ülése 1921. évi március hó 18-án, péntehen. 61 Szilágyi képviselő ur ugyanis a szövegben egy vál­toztatást kivan, mig Gyömörey képviselő ur a szö­veget törölni kívánja, ugy bogy Szilágyi képviselő ur módosítását nem lehetne elfogadni, ha Gyö­mörey képviselő ur módosítása elfogadtatnék. Azon esetben tehát, ha Szilágyi képviselő ur módo­sítása elfogadtatik, elesik Gyömörey képviselő ur módosítása. Utána szavazásra fogom feltenni Meskó képviselő ur módosítását, amely olyan változtatást kíván a szövegben, amely nincs ellentétben a mó­dosításokkal és azonkívül egy pótlást tartalmaz. Evvel elvégeztük volna az 1. pontot és jönne a 2. pont. Ha a 2. pontot változatlanul méltóztat­nak elfogadni, akkor elesik Letenyei képviselő ur módosítása. Ha nem méltóztatnak változatlanul elfogadni, akkor evvel elfogadtatott Letenyei képviselő ur módosítása. Utána ugyanehhez a 2. ponthoz fel fogom tenni szavazásra Meskó kép­viselő ur módosítását, amely egy pótlást tartal­maz. Ha ezt elvégeztük, akkor végül a 4. pontnál fel fogom tenni szavazásra Barla-Szabó József képviselő ur módosítását, amely egészen uj szö­veget kíván a régi szöveg helyébe. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem tehát a kérdést : méltóztatnak a 2. §-t változatlanul elfogadni, szemben az összes módosításokkal, igen vagy nem ? (Nem !) A 2. § nem fogadtatott el változatlanul. Méltóztatnak a 2. § első bekezdését elfogadni ? (Igen !) Elfogadtatott. Méltóztatnak a 2. § 1. pontjához Szilágyi kép­viselő ur első módosítását elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatott. Méltóztatnak a 2. § 1. pontjához Szilágyi kép­viselő ur második módosítását elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatott. Ezzel tehát elesett Gyömörey képviselő ur módosítása, azért, mert a képviselő ur az elfogadott módosított szakaszt törölni kívánta. Következik most Meskó Zoltán képviselő ur első módosítása, amely egy pótlást és egy szónak a kihagyását indítványozza, anélkül, hogy az eddig elfogadott első pontot érintené. Méltóztat­nak Meskó képviselő ur módosítását elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Tehát a 2. § 1. pontja Szilágyi Lajos képviselő ur kétrendbeli módosítá­sával és Meskó Zoltán képviselő ur módosításával elfogadtatott. Következik a 2. pont. Méltóztatnak a 2. § második pontját változatlanul elfogadni, szemben Letenyei képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen !) A 2. pont tehát változatlanul fogadtatott el és igy elesik Letenyei képviselő ur módosítása. Most következik a 2. ponthoz Meskó Zoltán képviselő ur pótló módosítása. Méltóztatnak ezt elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadta­tott. Tehát a 2. pont ezen pótlással fogadtatott el. Következik a 3. pont. Miután ez nem támad­tatott meg, elfogadottnak jelentem ki. Î Következik a 4. pont, amelyhez Barla-Szabó képviselő ur nyújtóit be módosítást, amely egé­szen uj szöveget iktat a régi helyébe. Méltóztat­nak a 4. pontot változatlanul elfogadni, szemben Berla-Szabó képviselő ur módositásával, igen vagy nem ? (Nem !) Tehát a 4. pont Barla-Szabó kép­viselő ur módositásával fogadtatott el. így a 2. § ezen módosításokkal részleteiben is elfogadtatott. Következik a 3. §. Az előadó ur kivan szólni. Iklódy-Szabó János előadó : T. Nemzetgyűlés ! Bátor vagyok a 3. §-hoz a következő módosításo­kat benyújtani : Az I. a) pont helyett a következő szöveg volna felveendő : »ha katonai beosztása, pap, illetve pap­növendék volta, a hadi forgalomban részes vasúti és hajózási szolgálata, külföldi internaltsága, avagy az 1915 : II. te. 1. § második bekezdésében foglaltak értelmében népfölkelői kötelezettségének megszű­nése következteben nem teljesített katonai szol­gálatot, a jövedelmi adó félszeres és a vagyonadó ötszörös összegében.« Ez a szövegezés lényegileg azt tartalmazza, amit az eredeti szöveg, csak bizonyos stiláris módo­sítások vannak benne, kivéve azt, hogy bele vannak véve azok is, akik az 1915 : II. te. 1. §-ának második bekezdésében foglaltak értelmében népfelkelői kö­telezettségük megszűnése következtében nem telje­sítettek katonai szolgálatot. A dolog t. i. ugy áll, hogy ez a törvény, melyet a háború alatt hoztunk, bevonta a katonai szolgálat körébe a 18—50 éves korban levő férfiakat, de a törvény 1. §-ának má­sodik bekezdése értelmében azon egyének népi felkelői kötelezettsége, akik az 1912 : XXX. te. halálybalépte előtt és mielőtt még életüknek 19. évét betöltötték volna, önként léptek be a közös hadseregbe, azon év végéig tart, melyben életük 47. évét betöltötték. Ennek folytán az a helyzet állhat elő, hogy mivel ezek annak idején nem állíttattak sorozó­bizottság elé, mentesittetnének a hadi váltság fizetés alól. Tekintettel arra, hogy az ugyanazon korosz­tályhoz tartozók hadi váltságot tartoznak fizetni, jogos és méltányos, hogy ezek se essenek ki a hadi­váltság fizetéségek kötelezettsége alól. Figyelembs véve azonban azt, hogy ezek magasabb korban vannak és talán azt U, hogy ők 18 éves korukban annak idején már tényleg szolgáltak, méltányos­nak látszott őket a legenyhébb összeggel meg­adóztatni. (Helyeslés.) Van szerencsém ezenkívül a következő mó­dosítást benyújtani ugyanehhez a szakaszhoz : A harmadik § I. pontja végére uj bekezdésként volna felveendő a következő (olvassa) : »Ha vala­kinek hadiváltsága a jövedelmi és^ vagyonadó alapján (3. § I.) kisebb, mint amennyi a hadmen­terjségi díja alapján volna (3. § II.), akkor az utóbbi alapon kiszámított hadiváltságot kell rá kivetni.« Méltóztatnak tudni, hogy a hadiváltság-adó vagy a jövedelem, vagy vagyonadó, avagy a fize­tett hadmentességi díj alapján képeztetik ki;

Next

/
Oldalképek
Tartalom