Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-186

A Nemzetgyűlés 186. ülése 1921. illetékességnek. Hogyan keletkeznek az illetékességek ? Én véletlenül egy olyan községben lakom, amely a Délivasut mentén fekszik s miután a Délivasut külföldi társulat, azért különösen a régebbi időben az alsóbbrendű alkalmazottak is, akik a mi községeinkben el voltak helyezve, osztrák illetőségűek voltak. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Nagyon régen volt! A múlt század közepén ! (Zaj jobb felöl) Gaal Gaszton : Olyan régen nem, olyan öreg ember nem vagyok, gyermekkoromtól ott lakom, ismerem a viszonyokat. Megtörtént, hogy egy Laibach vidékéről származó vasúti bakternek, aki azonban ott teljesített szolgálatot, született Bogláron egy leánya, az elszegődött Budapestre cselédnek, Budapesten azután valahogyan anyai örömökhöz szerzett jogcímet magának, (Derültség.) született egy kis baba, tehát a csaszlaui származású boglári bakternek egy unokája. Most már ennek a kis babának az illetékességét kellett megállapítani. Született Budapesten, de az anyja nem volt budapesti illetőségű, tehát Budapest elhárította magától az illetékességét. Keresték tovább. Megjött az ügy Boglárra. Az anyja Bogláron született, tehát már boglári illetőségű volt, tekintettel arra, hogy az anyjának az apja nem tudom hány esztendeje lakott mint vasúti bakter Bogláron. Most már ennek a csaszlaui számazásu bekternek Balatonbogláron született leányától Pesten született gyermeknek tartásáról Balatonboglár községének kell gondoskodni. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Ilyen esetet százával sorolhatnék fel, de röviden csak annyit akarok megjegyezni, hogy ezek tarthatatlan állapotok. A szegényügyet országos üggyé kell tenni. Nem lehetséges, hogy egyes községek e címen hihetetlen terheket viseljenek, mások pedig teljesen mentesek legyenek, (ügy van! ügy van!) Továbbá van egy anomália, amire fel akarom a t. kormány figyelmét hivni, ez települési törvényünk hiányos volta. (Halljuk! Halljuk!) Ma az a helyzet, hogy egy községet a leghitványabb, leghaszontalanabb elem elözönölhet (ügy van! jobbfelöl.) és annak a községnek abszolúte nincs módja ez ellen védekezni. Én megint a magam községéből indulok ki és példákat hozok fel. Az én községemben rengeteg sok budapesti villatulajdonos lakik. Ezek hoznak maguknak házmestereket, többnyire erről a vidékről. Ezek a házmesterek megjönnek, beköltöznek. Egy hónap múlva vagy nem tetszik egyik a másiknak, vagy a másik az egyiknek, egyszóval megválik a házmester az illető háztól. Akkor bejön a boglári elöljárósághoz és azt mondja: »Itt vagyok, tessék nekem lakást rekvirálni«, — és Boglár községnek nincs törvényesen módjában ezeket a jövevényeket a községből .kitoloncolni. Ilyen emberekkel el van töltve az egész községünk, a leglehetetlenebb pesti exisztenciákkal van tömve és nincs módunk évi május hó 7-én, szombaton. 463 védekezni, mert semmiféle törvényes alap nem áll rendelkezésre, hogy ilyenektől a község a települést megtagadhassa. Rassay Károly: De micsoda visszaélés volna abból, ha joga van megtagadni. Gaal Gaszton : S ha majd felmerül ezek utódainak az illetékessége, amikor majd jön a sok szegény leszármazónak eltartási vagy betegsegélyezési ügye : mindez ennek a községnek a nyakába szakad. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! Nagyon sürgős feladatnak tartom, hogy ha csak bármilyen rövid törvényben is, sürgős települési szabályzatot létesítsen a kormány, hogy az egyes községek védekezhessenek ez ellen a beözönlés ellen. (Helyeslés jobb felöl.) Ugron Gábor: A szabad költözködési jogot nem lehet elvenni. Itt a lakásrendelet a hibás. Gaal Gaszton : Ezzel a magam részéről befejeztem azokat, amiket az ország belső helyzetének konzekvenciái tekintetében elmondani szükségesnek tartottam. Most még méltóztassanak megengedni, hogy annak kapcsán is, amit Apponyi t. képviselőtársam itt előadott, foglalkozhassam egyetlenegy külügyi dologgal, azzal a váddal, amelyet többször hallottam felmerülni, hogy a háborúnak Magyarország volt az okozója. (Halljuk! Halljuk!) Ezt pláne abban az alakban hallottam felmerülni, akkor még nem voltam képviselő, különben már akkor visszautasítottam volna, — hogy egyenesen Magyarország agrár-körei voltak a háború kitörésének okai. Dömötör Mihály: Czernin is ezt irta! Gaal Gaszton : Vagyis mi, kisgazdák és nagygazdák okoztuk a háborút, mert mi csináltuk azt, hogy Szerbiával vámháboruba kevertük a monarchiát és ennek folytán hidegült el tőlünk Szerbia, keresett orosz orientációt, lett ellenségévé a monarchiának és igy a nagy háborúnak a csiráját — ha tényleg a szerb kérdés miatt tört ki — tulajdonképen mi magyar gazdák vetettük el, amikor a mi érdekünkben vámháboruba kevertük a monarchiával. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Ezt a hazugságot a leghatározottabban és legkerekebben megcáfolom és elmondom a szerb vámháborunak rövid történetét. (Halljuk! Halljuk!) Amikor tudvalevőleg Szerbia annakidején a mi pártunkon volt és az osztrák-magyar monarchia volt Szerbiának protektora, abba az időbe esett a szerb hadsereg újra való szervezése és felszerelése. A szerb hadseregnek ágyukra volt szüksége és az ágyukat a Skoda-féle bécsi gyár, melyben az országnak igen magasrangu családjai voltak érdekelve, lett volna hivatva szállítani. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez az !) A szerbek azonban próbát tettek a Skoda-ágyukkal, a Creuzot-féle francia ágyukkal, még a Kruppféle német ágyukkal is, s azt mondották, hogy : nekünk a Skoda-ágyu nem kell, mi Creuzotágyukkal akarjuk a hadseregünket felszerelni. Ekkor megkezdődött a diplomáciai nyomás.