Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-186

A Nemzetgyűlés 186. ülése 1921. évi május hó 7-én, szombaton. 445 szór is hiába fogok-e ott járni. (Zaj.) Én nemcsak ott jártam, nekem sok helyen kellett járni. Elnök : Ne méltóztassék beszélgetni. Csizmadia Sándor: Oda te mehetsz, Oros­házára. Elmehetsz akárhova, ahová én megyek ! (Derültség.) Balla Aladár : Ki beszél 1 Szilágyi Lajos : Kit illet a szó ? Balla Aladár : Hol a kormány ? Andaházy-Kasnya Béla: Én mindenre felelek, az okos argumentumot elfogadom és meg lehet en­gem győzni. Balla Aladár: Hol a kormánytok ? (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne méltóz­tassanak a szónokot állandóan zavarni ! Andaházy-Kasnya Béla: Mikor a numeTus­clausust behozzák, mint egy fajnak megvédő esz­közét, én abban tulaj donképen nem látok mást, mint egy protekciórendszert. Mert ha azt mondják, hogy nem ez volt, én elhiszem, azonban mi már más­képen tárgyalhatjuk ezt a dolgot, mint akkor, amikor azt törvényerőre emelték az urak. (Zaj.) Haller István : Nem az urak, hanem a Nem­zetgyűlés ! (Zaj.) Andaházy-Kasnya Béla: Azóta más bizonyít a gyakorlat, amely önöknek minden elmélkedését egyszerűen megdönti. (Folytonos zaj.) Elnök : Itt a képviselő ur egy törvényről beszélt. Andaházy-Kasnya Béla: Igen. Elnök: Azt a törvényt nem »azurak alkották«, hanem a Nemzetgyűlés ! (Helyeslés.) MeskÓ Zoltán : Mindszenti stilus ! (Zaj.) Andaházy-Kasnya Béla: Az én álláspontom és szerény véleményem ebben a kérdésben az, hogy ha valaki tehetségtelen a tudomány terén, akkor nem baj, ha legázolják. Ehhez azonban nem kell törvényes rendelkezés, ezt majd a tehetségek maguk elintézik. H aller István : Régi frázis, ezt már sokszor hallottuk ! Andaházy-Kasnya Béla: Aki azonban tehet­séges, azt becsüljük is meg ! (Zaj.) Haller István : A pénz és a vagyoni helyzet, nem a tehetség! Azon múlik! Andaházy-Kasnya Béla : Minden igazi tehet­ség az ország érdekét képviseli. A képviselő ur az mondja, hogy a pénz és a vagyoni helyzet határoz, nem a tehetség. A tehetséget legjobban támogathatják a főurak, a nagy papi birtokok, a latifundumok, tehát tessék és támogassák azt a keresztény tehetséget. (Zaj a középen és a jobboldalon.) Fangler Béla : Minden népgyűlésen ezt mondják ! Andaházy-Kasnya Béla: Mikor pedig pénz­ügyi vita van, akkor kérik ezeket a keresztény tőkéket kivonni a megadóztatás alól. (Zaj és ellenmondások a középen és a jobboldalon.) Az adó tulajdonképen nem más, mint a közérdek szolgálata, tehát ne vonják ki még ez alól is a sok keresztény tőkét. Haller István : Senki sem vonja ki ! Legyen a pénzügyminister elég ügyes, hogy ne vonhassa ki magát ! (Mozgás a szélsöbaloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Andaházy-Kasnya Béta: Tehát én nem is­merem el azt, hogy valakinek jogcíme van vala­milyen pályát bitorolni, ha tehetségtelen, legyen az akár keresztény is. Ha valaki tehetséges egy pályán, annak feltétlenül érvényesülni kell. (Mozgás a középen és a jobboldalon.) Haller István: Ez ábécé! Ezt felesleges nekünk magyarázni. Andaházy-Kasnya Béla: En pl. művészettel foglalkozom, s legjobban látom a képzőművé­szetben, hogy milyen abszurdumokat teremt az a numerus clausus, amelyet a Nemzetgyűlés alkotott. Lehetetlenség az, hogy pl. egy képnek más legyen a kvalitása akkor, ha elolvasom, hogy ki festette. Látom pl., hogy az akadémián -— hiszen a főiskolán, az akadémián nem mond­hatták azt : jaj kiszoritották a keresztényeket, mert ott volt hely — az iparművészeti iskolán, amely egy gyakorlati művészeti iskola, ezidő­szerint egyetlen egy zsidó hallgató sincs. (Elénk helyeslés a középen.) Pető Sándor: Miért helyes, ha van tehet­sége hozzá ? Haller István : Ott nincs numerus clausus ! (Zaj.) Andaházy-Kasnya Béla: Ott fontos, hogy ki a tehetség! (Zaj. Közbekiáltások) Elnök : A t. képviselő urak ezekkel az állandó közbeszólásaikkal valósággal a tanács­kozás lehetőségét veszélyeztetik. (Zaj.) Andaházy-Kasnya Béla: Azt hallottam Apponyi ő excellenciája beszédéből, hogy a külföldön azt mondják, hogy itt a nemzetiségek el vannak nyomva. Ezzel szemben rá kell mutatnom, hogy itt kulturális szempontból, kivéve a magyar zsidóságot, tehát a magyar állampolgárokat, a nemzetiségek nincsenek elnyomva. Ennek illusztrálására csak egy pél­dát akarok felhozni. (Mozgás a jobboldalon és a középen.) Meskó Zoltán : Menjen a kabarékba meg­nézni, hogy mennyire el vannak nyomva ! (Elénk derültség a középen.) Csizmadia Sándor: Mulassanak csak! Andaházy-Kasnya Béla: Panasszal jött hozzám például egy magyar doktor, aki 24 éves korában kikerült külföldi egyetemre. Ez a doktor a külföldi egyetem egyik kiválósága lett, egyik tanára. Közben kitört a háború, ezt az embert, mint magyar alattvalót kiutasitották. A magyar alattvaló visszajött az országba, miután azonban katonaköteles sorban állt, a katonaság igen helyesen igénybe veszi és mint orvost, a kórházakban alkalmazza. Azután jött a forradalom, jött a kommunizmus és annak helyébe jött egy ellenforradalom, szóval ez a mostani alakulás. (Nagy mozgás a jobboldalon és a középen.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom