Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-167
A Nemzetgyűlés 167. ülése 1921. hogy a külföldieket súlyosabban adóztassuk meg, mint a belföldieket. Én ismétlem, nem óhajtom előjogban, kedvezményben részesíteni a külföldi honpolgárokat, és miután vadászati engedélyt belföldiek részére harminc napra adni károsnak, céltalannak tartom, (Zaj.) s miután nem akarok módot adni arra, hogy az ötletszerűen vadászok szakavatatlanságukkal kárt okozzanak, azt a tiszteletteljes indítványt terjesztem elő, méltóztassanak e szakaszt töröltetni. (Helyeslés balfelöl.) Ismétlem, hogy külföldön másképen áll a dolog, mert az angolok pl. gyarmataikon ismerik a külföldiek súlyosabb megadózatását, ami igazságos. Miután azonban itt a trianoni békeszerződés szakaszaival állunk szemben, mi ezt a védelmi eszközt nem használhatjuk, kerülni szeretném, hogy a külföldiek — akik rövid időre látogatnak meg minket és sok pénzt áldozhatnak arra, hogy egy szarvasbikát lőjenek — ami a valutáris differenciák folytán nekik nem is kerül olyan nagy áldozatukba, indokolatlan kedvezményben részesüljenek. Nekik az egy évre szóló vadászati jegy kiváltása is igen csekély megterhelést jelent. Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A 4. § helyébe a következő uj szöveget indítványozom (olvassa) : »Az 1883. évi XXIII. te. 104. §-a helyébe lép, (Felkiáltások: Lassabban!) hogy azok, akik a vadászató^ 30 napot meg nem haladó időtartam alatt kívánják gyakorolni, a vadászati adó fejében egyformán 1000 K-t fizetnek, tekintet nélkül arra, hogy mennyi az összjövedelmük, vagyis hogy a jövedelem adónak esetleg nem is alanyai.« Indokolom ezt azzal, hogy miután az előző §-ban is elejtettük már azokat a bizonyos egyénhez kötött kedvezményeket, itt is ugyanazon szempont szerint járjunk el. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni? Kontra Aladár jegyző: Drozdy G-yőző! Drozdy Győző : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Mivel a 3. §-nál bizonyos konfuzió következtében az egész Nemzetgyűlésnek az álláspontja majdnem téves volt, senki sem tudta tulajdonképen, hogy mire szavaz (Ellenmondások.) ós én ugy látom, hogy épen az én felállásom késztette azokat a képviselő urakat, akik ezen állásponton voltak, a felállásra; (Felkiáltások: Téved !) s az igy nyert többség alapján szavazták meg a 3. §-t, (Élénk ellenmondások a Ház minden oldalán.) ezért én, hogy ezt korrigálni lehessen, a 4. §-nál indítványozom azt, hogy a vadászati adó holdanként rovassék ki, katasztrális holdanként egy koronában. Szabóky Jenő: Tekintet nélkül a vadállományra? Drozdy Győző: Ha a Nemzetgyűlés ezt elfogadja, a törvényben konfuzió fog előállni és évi márc. hó 17-én, csütörtökön. 37 ez módot fog nekünk adni arra, hogy a 3. § más állapotban fogadtassék el. (Derültség.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? Reischl Richárd: T. Nemzetgyűlés! A 3. §-nál töröltük a negyedik bekezdést. így a 4. § az előadó ur szövegezése szerint ezzel ellentétbe kerül. Ezért méltóztassék módosításomat elfogadni, amely igy szól: »Az 1000 korona helyett beiktatandó : belföldiek mindig a felét a különben fizetendő adótételnek. Utána a következő szavak törlendők.« Karafiáth Jenő : A trianoni békeszerződésbe ütközik ! Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Kénytelen vagyok Drozdy képviselőtársam felszólalásával kapcsolatban ismét felszólalni és vitatni azt, mintha a Nemzetgyűlés nem tudta volna, mit szavaz meg a 3. §-nál. A vadászati adónak a holdszám szerinti megállapítására vonatkozólag egészen nyíltan és határozottam állást foglaltunk, hiszen megmondtuk, hogy teljesen lehetetlen és igazságtalan volna épen azokkal szemben, akiket ő különösen védeni akar, mert óriási nagy határokban igen kevés vad lehet és viszont, ugy hogy semmi okozati összefüggés az adóalap és a holdszám között nincs. (Ugy van! Ugy van!) Ennélfogva ne ringassa magát olyan illúziókban Drozdy képviselőtársam, mintha az ő felállása okozott volna itt valami zavart. (Derültség.) Ami pedig Reischl képviselőtársam indítványát illeti, talán helyes ez az álláspont, de nagyon komplikálná az adókezelést ennek az elfogadása. Sokan incidentaliter meg akarják váltani a vadászati jegyet, és igy hosszú eljárás volna szükséges annak megállapítására, hogy mennyi jövedelme van az illetőnek. Ennélfogva tisztelettel kérem, méltóztassék az én indítványomat elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A tanácskozást berekesztem. A kérdést akként kívánom feltenni, vájjon a 4. §-t változatlanul méltóztatik-e elfogadni, szemben az előadó ur által tett módosítással, szemben Reischel képviselő ur módosításával, szemben Drozdy képviselő ur módosításával, szemben Karafiáth képviselő ur elleninditványával, amely a 4. § törlését kívánja. Ha változatlanul méltóztatnak elfogadni, akkor elesnek az összes módosítások, ha nem méltóztatnak változatlanul elfogadni, elesik Karafiáth képviselő ur elleninditványa és következik a szavazásra az előadó ur módosítása, mert ez áll legközelebb hozzá. Ha az előadó ur módosítása elfogadtatik, akkor elesik Drozdy képviselő ur módosítása, amely a vadászati adót holdanként kívánja kivettetni és elesik Eeischl képviselő ur módosítása, amely esetleg felére kívánja leszállítani az adótételt. Méltóztassanak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni?
