Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-185

422 A Nemzetgyűlés 185. ülése 1921. évi május hó 6-án, pénteken. mondja, hogy jogrendet kell teremteni és ha ott van ilyen hang, akkor nálunk is el kell ennek hangzania, hogy mi jogrendet akarunk. Mi nem állitunk ki szegénységi bizonyitványt hazánkról, ha azt mondjuk, hogy igen, van nálunk bizonyos rendetlenség, hogy az a láz, melyet nemcsak a világháború, hanem nálunk még a bolsevizmus réme is nemzetünkben felkeltett, ez a láz még talán nem is múlott el egészen. De ha mi nem hangoztatjuk azt, hogy kell teljes jogrendnek lennie, akkor ez a láz tovább fog terjedni. Mert ne tessék azt hinni, hogy a jogrend az, amely esetleges táplálékot ad egy uj felforgatásnak, hanem ellenkezőleg, ha látják az emberek, hogy nincs teljes jogrend, akkor érlelődik meg szivükben az elégedetlenség s ez idézheti elő egy uj felrobbanását a lelkeknek. Igen, ha a népek százezrei látják azt, hogy vannak még folyton-folyvást ezren és ezren letartóztatva . Drozdy Győző: Negyvenezer ember van még. mindig letartóztatva ! GiessWein Sándor: ...táborokban internálva, hogy ott vannak olyanok, akik másfél év óta még kihallgatásra sem kerültek, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) akiknek nem volt módjuk, hogy magukat védelmezhessék és akik közül sokról bizonyos, hogy ártatlanul vannak ott, (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) mások meg a körülményeknek szinte kényszerítő ereje által sodortattak bele nem mint tevékeny, hanem mint passziv tényezők a bolsevizmus keretébe és akárhányan az ő működésük által még jót is tettek, mert megoltalmaztak egyiket-másikat, ha ezt látják az egyik oldalról, a másik oldalról meg azt látják, hogy vannak akárhányan, akik büntetlenül járnak, pedig tevékeny részt vettek a bolsevizmusban (Ugy van ! a jobb- és baloldalon.) és akik még most is előkelő hivatali tiszteket viselnek, akkor igenis én nem csodálom, ha a nép lelkében bizonyos elégedetlenség támad fel, amikor látják ezt az igazságtalanságot. (Helyeslés.) Drozdy Győző: Ezek a kurzusdaliák legnagyobb részben ! Dinich Vidor: Bolsevista-tenyésztés! (Zaj a baloldalon.) GiessWein Sándor : Ha mi jogrendet kívánunk, akkor nem felforgató eszméket szolgálunk. Hiszen hivatkozhatom arra, t. Nemzetgyűlés, hogy azoknak egyike, akik itt már egy év előtt bátor szóval hangoztatták azt a jogrendet, nem volt kisebb ember, mint az, akit mindannyian mint ennek a parlamentnek a patriarcháját és vezetőjét tisztelünk : Apponyi Albert gróf. (Élénk éljenzés.) T. Nemzetgyűlés 1 Ha ez igy van ; ha ezek a szavak hiába hangzottak el, akkor én azt mondom., nem volt hiábavaló dolog az, amiért engem is és a társaimat is megrónak ; nem volt hiábavaló dolog az, midőn mi két hónap előtt kiálltunk a politikai küzdőtérre és közös nyilatkozattal kivántuk azt, hogy Magyarországon meglegyen a teljes jogrend, hogy vissza legyenek állitva a közszabadságok, mert csak igy lehet egészséges parlamentáris élet és legyenek megszüntetve az internálások. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. ) Dinich Vidor: És az üldözések! Kerekes Mihály: Az amnesztiásokat beidézik és most bezárják megint. (Mozgás.) Sréter István : Ne bújjon az immunitás mögé ! GiessWein Sándor : Hogy ez nem volt hiábavaló dolog, mutatja az is, hogy Andrássy Gyula gróf ur múltkori beszédében, midőn Wedge wood szavaira hivatkozott és azokat kommentálta, szintén helyt adott annak, hogy igenis, el kell tüntetnünk mindazt, ami a külföld előtt azt a benyomást teheti, hogy nálunk valami fehér terror-féle létezik. Sőt én még magának a ministerelnöknek programmbeszédéből is azt veszem ki, hogy az a lépés, amelyet mi tettünk, nem volt hiábavaló, ö ugyan bizonyos szordinóval kezeli a dolgot, ő ugy látszik, kétfelé tekint, az egyik oldalnak ad bizonyos Ígéreteket, a másik oldal számára pedig azokat megint letompitja. Nehéz a helyzete, belátom azt, de hogy ő szükségesnek találta kijelenteni azt, — talán igy teszem fel — hogy belátható időn belül meglesz a sajtószabadság is, meglesz a gyülekezési jog is, —a másik oldalnak azután tett bizonyos koncessziókat . . . Szijj Bálint : Es a szabadforgalom ! Drozdy Győző: Még szabadforgalom sem lesz ! GiessWein Sándor :... igenis, hogy ezt a ministerelnök mégis szükségesnek találta kijelenteni, ezt annak a lépésnek meg kellett előznie, amelyben mintegy igazán pártokon felül álló általános kivánság nyilvánult meg, ha kevesen voltunk is, akik azt nyilvánítottuk, az a követelés, hogy itt az ideje már egyszer, hogy Magyarországon a rendes alkotmányos csapásra térjünk. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Sándor Pál : Most már nem hazaárulás ! Drozdy Győző: Ezt nevezik destrukciónak, ha valaki jogot akar és rendet ! (Mozgás a középen.) GiessWein Sándor: Koncedálom, hogy Magyarországot egy ideig az a veszedelem fenyegette, — néhány hónapig tartott, elég volt megpróbáltatásnak — hogy a keresztény civilizáció, a keresztény kultúra ebben az országban tönkremegy. De nem először történt ez meg Európában, és nem először a világtörténelem folyamata alatt. Emlékezzünk vissza pl. arra a korra, amelyet sokan több-kevesebb joggal mint az uj-kor hajnalhasadását tekintenek, a renaissance-korra, amely tulajdonképen visszatérés volt a régi pogány szellemhez. Mi manapság más szemmel Ítéljük meg a dolgokat. Manapság meg tudjuk becsülni azt, hogy a régi műveltség emlékeit kezdték tisztelni, kezdték a földből kiásni és igy jöttek létre azok a gyönyörűséges muzeumok, elsősorban pl. Rómában, igy nyert uj tápot a művészet, az irodalom is. De az első pillanatban az antikvitásnak ez a kultusza egészen elragadta a lelkeket, kezdték mintegy megvetni a keresztény civilizáció mun-