Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-184
410 A Nemzetgyűlés 184. ülése 1921. évi május hó 4-én } szerdán. kedelemügyi minister volt szives elrendelni. Még nem tudom ennek eredményét, de meg vagyok róla győződve, hogy az igen t. minister ur fel fogja az adatokat használni és mindent el fog követni az épitőipar megindulása és folytonossága érdekében. Ez is, t. Nemzetgyűlés, bizonyos vonatkozásban a szénkérdéssel függ össze, mert hiszen az ipari anyagok előállításánál a szénkérdés jön előtérbe. Megállapíthatom azt, hogyha az összes széntermelésünk körülbelül 10—15%-át az építőiparnak adnák, akkor körülbelül meg volna adva az a menynyiség, amelyre az épitőipar megindítására és folytonosságának fentartására szükség volna. Rá kell még hogy mutassak az általános közmunkákra is. Kerekes Mihály : Nincs elég anyag ! Czeglédy Endre: Ezek fontosságára fel kell hivnom a t. kormány figyelmét. Hiszen a közmunkák is a termelés szolgálatában állanak, ezek is az egész vonalon az általános termelés előmozdítását célozzák. Ezek a közmunkák általában : vasutaink, meglevő utaink, hidjaink, karbahozatala, fentartása, az eddig már tervezett és félig épitkezésben levő ilyen létesítmények befejezése és uj létesítményeknek felállitása. Ezen a téren, t. Nemzesgyülés, rendkivül nagy elhanyagoltság mutatkozik a háború kezdete óta. összes vasutainkon, utainkon, hidainkon csak a kommün bukása után történtek az ország gyenge pénzügyi viszonyaihoz mérten bizonyos ja vitások, de ezek nem kielégítők akkor, amikor a termelést fokozni akarjuk, amikor intenziv termelésre kell rátérnünk, és nem kielégítők különösen akkor, amikor egy ilyen hatalmas, nagy koncepciójú pénzügyi programmot hajtunk végre. Feltétlenül szükséges tehát, hogy ezeknél a közmunkáknál is legalább a karbantartás feltétlenül biztosittassék. Mélyen t. Nemzetgyűlés Î Tisztában vagyok azzal, hogy mi ma nagy koncepciójú munkát végrehajtani nem tudunk. Nem volnék szakember, ha követelném, hogy ezt vagy azt a nagy koncepciójú műszaki, termelést célzó és nagyobb vonatkozású munkálatot végrehajtsuk. Csak azt kivánom, ami a legfontosabb és a legsürgősebb a termelésünkhöz. De mint szakember azt is kivánom, hogy ezeknél a munkálatoknál egy bizonyos sürgősségi sorrend is állapittassék meg. Az ország pénzügyi helyzete nem is engedi meg, hogy ma mindent megcsináljunk, nekünk csak a legsürgősebb és legfontosabb dolgokat lehet most elvégezni. De ezeket azután feltétlenül meg kell csinálnunk, ezeket a munkálatokat feltétlenül végre kell hajtanunk, különben még az a gyenge termelésünk is, ami ma megvan, tovább fog leromlani. T. Nemzetgyűlés Î Ezeknek a munkálatoknak végrehajtásához, termelésünk fokozásához szükségesnek tartok egy céltudatos, jól átgondolt rendszert és összhangba hozatalát ennek a mai pénzügyi programmal, vagyis szükségesnek tartom az u. n. kalkulációt. Értsük meg azt, hogy mi ma nem engedhetjük meg magunknk azt a luxust, hogy ötletszerűen, rendszer nélkül gazdálkodjunk. Itt a legprecizebb kalkulációra van szükségünk, egy olyan rendszerre, a mellyel mi az országunkat rekonstruálni, felépíteni tudjuk. Hogy ugy fejezzem ki magamat, t. Nemzetgyűlés, itt ma a kétszerkettőnek mindig négynek kell lenni, ez a kétszerkettő ma nem lehet nálunk sem három, sem öt, ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, mint a régi jó időkben. Szükséges ehhez, t. Nemzetgyűlés, hogy a gyakorlati szakemberek, a gyakorlati szaktestületek is bevonassanak ebbe a nagy rekonstrukciós munkába, hogy ezek meghallgattassanak, mert miként az igen t. pénzügyminister ur, dacára annak, hogy ő maga elsőrendű szakember, bevonja az ő pénzügyi megbeszéléseibe és programmjának kidolgozásába a legelső és legnagyobb koncepciójú pénzügyi szakembereket, épugy szükséges az is, hogy ennek a termelési munkának megvalósításánál a szakministerek is és a kormány meghallgassa a nagy koncepciójú gyakorlati szakerőket. Mert, t. Nemzetgyűlés, tisztában kell lenni azzal, hogy ezt a munkát tisztán bürokráciával megoldani nem lehet . . . Elnök (csenget) : Kérem, képviselő ur, én nem akarom a képviselő ur szólásszabadságát a legkevésbé sem korlátozni, hanem a képviselő ur interpellációt akar előterjeszteni és ehelyett most egy programmot ad. Nekem nincs semmi kifogásom ez ellen, de itt még hat képviselő ur vár arra, hogy interpellációját előterjeszthesse és ezért kérném, hogy szíveskedjék rövidebben beszélni ezekről a dolgokról, inkább a kérdésre szorítkozni. (Helyeslés.) Czeglédy Endre : T. Nemzetgyűlés ! Tudomásul veszem az elnök ur intését, de méltóztassék megengedni, ezeket a kérdéseket nem lehet oly röviden összefoglalva elmondani. Kerekes Mihály : Nagyon érdekes ! Czeglédy Endre : Ezek mind az interpellációm tárgyához tartoznak. Amikor közjogi vagy más vonatkozású interpellációkról órák hosszat beszélhetnek, ugy ebben az esetben, amikor egy fontos és az országot felépítő munkára vonatkozólag interpellálok, kérném, méltóztassanak ezt egy kis türelemmel végighallgatni. Nem interpellálnék, ha nem tartanám imperativ kötelességemnek azt, amit teszek. Kénytelen vagyok ezt megtenni, de igyekezni fogok minden esetre mindazt, amit mondani akarok, a legrövidebben és legtömörebben összefoglalni. . T. Nemzetgyűlés ! Szükségesnek tartom továbbá, hogy a tőke megértő, nemzeti és magyar legyen. Kerekes Mihály: Dehogy lesz ! A tőke nemzetközi, mindig is az volt. Czeglédy Endre : A nagytőke, t. Nemzetgyűlés, óriási nagyfontosságú közgazdasági tényező egy ország munkájában. Azonban tapasztalhattuk a múltban is, hogy ez a tőke nem volt mindig azon a nivón, amelyen lennie kellett volna, különösen eb