Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-184

408 A Nemzetgyűlés 184, ülése 1921, évi május hó 4-én, szerdán. Czeglédy Endre: Erre is rá fogok térni. Ezek a törvények részben végrehajtás alatt, részben megkezdés alatt állanak. Termelési szempontból olyan bizonytalanságok vannak, amelyek teljesen a mezőgazdasági termelés, különösen a magtermelés rovására mennek. Hiszen érthető is, hogy az a nagybirtok, amely napról-napra várja, hogy mi fog vele történni, sem kellőleg beruházkodni nem tud, sem üzemét kellőleg berendezni nem tudja. kisbirtokos, kisgazda is, aki várja a neki igért kielégítést, termelési szempontból szintén beruházkodási lehetetlenségben van, és nem tudja azt teljesiteni, amit akar. Ez erősen és lényegesen kihat a mezőgazdasági munkáskérdésre is. Mint szakember, aki ezt magam is észleltem, kijelenthetem, hogy ennek a kérdésnek további függőben tartása helytelenül hat ki a mezőgazdasági munkás viszonyokra is. Én meg vagyok arról győződve és teljességében hiszem is, hogy a ministerelnök ur Ígéretéhez képest a földbirtokreform végre fog hajtatni. Kénytelen vagyok azonban rámutatni arra, hogy termelési szempontból nem érünk rá hosszadalmas elintézésekre, hanem gyors, sürgős cselekedetekre kell áttérnünk, különösen akkor, amikor hallom, hogy megint van egy uj kombináció, t. i. a pénzügyminister ur kijelentése szerint a birtokreform megoldása bizonyos természetbeni leadásokkal, a vagyonváltsággal kapcsolatban lesz megoldva, tehát ismét egy eltolódást látunk, amely eltolódás megint károsan fogja befolyásolni a termelést. Ugyanigy vagyunk legelőkérdés megoldásával is, amely szintén a birtokreform kérdéséhez tartozik. A legelőkérdéssel ugy állunk, hogy állattenyésztési szempontból ma jóformán a kisgazdaközönség kezében van az állattenyésztés, de viszont a kisgazda-közönségnek nincsen legelője. Tudok esetet, hogy egy négyezer holdas uradalomban 1600 holdas legelőterület van, pedig ugyanitt nincs 300 drb jószág sem, ellenben a községben 76 katasztrális holdas legelő mellett több, mint 600 jószág van az idén. Hogy az ilyen állapotok a mezőgazdaságot termelési szempontból károsan befolyásolják, az csak természetes. Továbbá kénytelen vagyok megemliteni a bérletkiadásokat és az állami intézeteknek a parcellázás körüli atrocitásait, amelyek a termelést szintén károsan befolyásolják. Tudok eseteket saját kerületemben is, ahol pl. egy vallás- és tanulmányi alapi birtok bérbeadása felett 1920 április 24-én már döntöttek, ez a döntés azonban efelett a 2159 katasztrális holdas birtok felett meglepőleg ugy lett végrehajtva, hogy azon egy katasztrális hold őszi vetést sem tudtak teljesiteni, mert a bérletre való kiadás oly hosszadalmas eljárással történt meg, hogy az uj bérlőknek lehetetlen volt bérleményüket az őszi vetésre átvenniök. Én nem akarok általánositani, de akkor, amikor minden csepp területre szükségünk van, meg méltóztatnak érteni, hogy egy 2100 holdas birtoknál az őszi vetés elmaradása lényegesen befolyásolja a termelést és a közélelmezést. De nem kivánok eseteket felhozni, csak általánosságban akartam megvilágítani azt, amit mondottam. Ugyanilyen formában történnek a parcellázások is. Bizonyos altruista intézetektől — nem akarok rátérni a részletekre — elvárhatnék, hogy azok ugyanolyan szakértelemmel végezzék dolgukat, amilyen jóakarat vezeti őket. Mert pl. egy 4000 holdas birtok parcellázása során megtörtént az, hogy amit június elején a vevők megvettek, azon egy hold őszi vetést se tudtak elvégezni késő átadás miatt. Olyan anomáliákat tapasztalunk, hogy jóformán évekig tart, amig egy ilyen birtok parcellázása végrehajtatik, holott, mint szakember kijelenthetem, hogy ha egy altruista intézet egy birtokot júniusban átvesz, akkor lebonyolithatja a parcellázást ugy, hogy szeptember 1-én már az összes igénylők mívelés alá vehessék földjeiket. Szükségesnek tartom a mezőgazdasági termelés szempontjából azt is, hogy végre valahára áttérjünk a szabadforgalomra. Nem kell bőven magyaráznom, hogy kötött forgalom mellett minden termelés lehete+len, mert emellett lehetetlenség a mezőgazdasági termelés, különösen pedig a többtermelés. Szijj Bálint : De nagyobb váltságot sem tudunk adni. Czeglédy Endre : Továbbá szükségesnek tartom mezőgazdasági oktatásunk fejlesztését. Nagyon jól tudom, hogy kisgazdáink, a nép nagyon erősen és fogékonyan dolgoznának és minden tekintetben hozzájárulnának ahhoz, hogy mezőgazdasági oktatás terén minél magasabb nivót érjenek el. Darányi óta azonbar, sajnos, mezőgazdasági oktatásunk jóformán szunnyad, mert e téren vajmi kevés töitént. Szükségesnek tartom továbbá a mezőgazdasági termelésre vonatkozólag, hogy bizonyos, a mezőgazdasági termelést előmozdító közmunkák végrehajtassanak. A mezőgazdasági termelést bizonyos munkakvalitás és munkakvantitás nélkül végezni nem lehet. Méltóztatnak tudni azt, hogy nekünk mezőgazdasági viszonylatokban rendkivül fontos, hogy vizműveink, utaink mindig rendben legyenek, kellően működjenek és igy a termelés szolgálatában állhassanak. Azt tapasztaljuk azonban, hogy e téren a világháború óta semmi sem történt. Nem történt intézkedés a karbahozatal és karbantartásra vonatkozólag és igy a meglevő létesítményeink sajnos olyan állapotban vannak, hogy azok nagyobb megterheltetés esetén nem felelnek meg a kivánalmaknak. Szükrégesnek tartom rámutatni elsősorban az általános talajjávitási munkálatokra, azután a vízrendezési munkálatokra, ezen során az ár mentesítési és belvizlecsapolási munkálatokra, az öntözési, berendezési munkálatokra a mezőgazdaságiipari üzemek karbahozásának munkálataira é s az iparfejlesztést célzó munkálatokra. (Helyeslés,) Akkor, amikor nagy területeink voltak és vannak ma is viz alatt, akkor, amikor az országnak minden kis területére mezőgazdasági termelési szem-