Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-183

382 A Nemzetgyűlés 183. ülése 1921. évi május hó 3-án, kedden. viselő ne lásson a falusi parasztban, viszont ez se lásson a tisztviselőben ellenséget. (Helyeslés.) Usetty Ferenc : Nagyon okos beszéd ! Sziráky Pál : A falun csak nyaralni szeretnek ! (Mozgás.) Kerekes Mihály: Amint a múltkor is mond­tam, én azt a politikát, hogy az értelmiség vezes­sen Magyarországon, teljes egészében aláirom. Ezt a vezetést azonban nem erőszakkal kell a tö­megekre rászuggerálni, hanem a jó cselekedet, kölcsönös megértés, szeretet alapján kell megnyer­nünk a tömegeket és ha megnyertük, az értelmiség sohasem fogja azokat elveszíteni. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés î A fogyasztási adók rend­szerét szeretném eltörölni. A fogyasztási adót ma­gát igazságtalannak látom. Igazságtalannak látom pedig azért, mert a fogyasztási adók a legalsóbb néprétegeket sújtják nagy százalékban. Ha rá­tekintünk az elmúlt pár heti politikai ténykedé­sünkre, a törvények megszavazására, akkor azt látj uk, hogy a törvények, amelyeket eddig a gyufa­adóra, a boradóra, — a sóról ugyan nem hoztunk adót, de az fennáll — a vadászati adóra vonatkoz­nak, igazságtalanul sújtják az alsóbb népréteget. Mert ha én földbirtokos volnék és ugy volna, hogy cselédeket tartok, a szobában rágyújtok villany mellett a szivaromra, de az a szegény béres kint a szélviharban sok gyufát elpocsékol, amig rá­gyújthat a pipájára. A fogyasztási adók tehát jobban sújtják a szegény embert, az alsóbb nép­réteget, amely kint szánt, vet, dolgozik. A boradónak határozott ellensége vagyok. Sem ezt, sem a husadót nem tartom igazságosnak. Én tulaj don képen minden élelmi cikket szeretnék adó alól mentensiteni és egyedül igazságosnak azt tartanám, ha a jövedelmi adóval tudnók az állam iránti kötelességet leróni és ennek alapján az or­szágot kormányozni. Ez igazságos volna, mert mindenki erszényéhez és tehetségéhez mérten viselné a közterheket. Egy helytelen példára mu­tatok csak rá itt a Nemzetgyűlésen, — nem volt szerencsém a vadászati adóról szóló javaslat tár­gyalásán jelen lenni, miután másfelé voltam el­foglalva, — arra kívánok rámutatni, hogy meny­nyire igazságtalan pl. a vadászati adó. Ha a köz­birtokosság közül tizen, tizenöten kivesznek va­dászat céljára egy két-háromezer holdas birtokot, ez a néhány ember fizet 10—15.000 korona vadá­szati adót, mig ellenben az a nagybirtokos, aki 60.000 holdon vadászik, fizet azért ezer koronát, így az egyedül igazságos rendszer a vadászati adónál csak az lett volna, ha holdszám szerint lett volna megállapitva, mennyit fizessen valaki. (Helyeslés.) Ugyanilyen igazságtalan dolog — és csodá­latos, hogy itt keresztülment — a kilenc tizedes beállítása a bérleti földeknek. Én kérve kérem a pénzügymini ster urat, — különben olvastam is olyasvalamit, hogy egy küldöttségnek megigérte, hogy eltörli ezt az intézkedést — hogy ezt törölje el, mert azok a szegény emberek, akik egy-két hol­dat bérelnek, nem azért bérük azt, hogy abból jövedelmet húzzanak, hanem hogy abból megél­hessenek és mikor nem tud egy mázsa vagy másfél mázsa búzát fizetni egy magyar hold föld után, akkor azt a felemelt adókulcsot, a tízszeres adó­kulcsot megfizetheti a szegény emberek helyett az a földbirtokos. En nem tudom, megfigyelte-e a pé.^vzügy­minister ur, — ha nem, felhivom a figyelmét — hogy a nagybirtoknak igen tekintélyes része mint hasznavehetetlen van a régi kataszterbe felvéve. Mikor a vagyonváltságról és az adózásról lesz szó, az országra nézve nagyon fontos érdek az, hogy ez a dolog tisztáztassék, mert amit 1867-ben a kommasszálásnál, mint hasznavehetetlent, fel­vettek, a földnek ez a része ma mind termelő föld és épen ezek a legjobban termő földek. Ezek azon­ban eddig is kicsúsztak az adózás alól, mert men­tesítve voltak. En tehát arra hivom fel a pénzügy­minister ur figyelmét, hogy vigyázzon a vagyon­váltságnál arra, nehogy ezek mint hasznavehetet­lenek állíttassanak be a statisztikába. A pénzügyminister úrtól hallottam itt egy be­szédet, amelyben ő statisztika szerint mutatta ki, hogy milyen árhullámzás ment Magyarországon keresztül. Kimutatta, hogy 21 százalékos az átla­gos olcsóbbodás. Én itt ismételten figyelmébe ajánlom neki azt, hogy a vagyon váltságnál fel­tétlenül legyen tekintettel arra, hogy a gazdál­kodó óriási veszteségeket szenvedett a marha­árak leszállásánál, mert itt nem 21 százalék az arány, (Egy hang jobbfelől : Nem 21, hanem 71 !) hanem olyan, hogy a 30.000 koronás tehén 5000 koronáért sem kél el. Amikor tehát arról lesz majd szó, nagyon kell vigyázni erre a körülményre, any­nyival inkább, mert tekintettel arra, hogy nincs vásárlókedv Magyarországon, még mindig megy le a marha ára. Akkor tehát — erre hivom fel a minister ur figyelmét, — legyen figyelemmel arra, hogy a vagyonváltságnál a progresszivitás érvé­nyesüljön az egész vonalon. Nagy tehertételnek tartom Magyarországon az internált táborok fentartását. Ha feltétlenül szükséges volna az, hogy embereket, akik semmit sem produkálnak, akiket az állam tart el . . . Orbók Attila : Bolsevik! akadémia ! (Zaj.) Kerekes Mihály: .. hogy ilyen embereket még mindig megfigyelés és zár alatt tartsunk, — hiszen ennek a magas politikáját a kormány tud­hatja, én nem tudom, én csak igazságtalannak tartom, hogy valakinek jussa legyen embereket megfosztani a szabadságjoguktól, (Zaj a szélső­baloldalon.) — akkor is foglalkoztatnám valami­lyen munkával azokat az embereket, hogy ne teljesen a dolgozó társadalom terhére legyenek ott. Sokkal könnyebb volna nekik is elviselni azt a rettenetes csapást, melyet ki kell állaniok, az államnak pedig valamilyen megtérítése, részese­dése származnék abból a munkából. (Felkiáltások half elől : Haza kell küldeni !) Ugron Gábor: El kell törölni az internált táborokat ! ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom