Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-183
A Nemzetgyűlés 183. ülése 1921. évi május hó 3-án, kedden. 369 Ugyebár a képviselő urnák azt méltóztatott mondani, hogy ez a közbeszólás az ülés berekesztése után történt. Ez esetben szorosan \éve a képviselő u^nak nem is lehetne személyes megtámadtatás címén beszélnie és kérem, hogy a legrövidebbre szíveskedjék fogni felszólalásai. (Helyeslés a baloldalon.) Szijj Bálint: Meghajlok az elnök ur figyelmeztetése előtt és egy perc alatt befejezem. Nem ismerem Virter t. képviselő ur foglalkozását, de megállapitom, hogy az a foglalkozás, melyhez a kapálás is tartozik, van olyan tisztes foglalkozás, mint a képviselő uré, ( Ugy van ! ügy van ! a jobboldalon.) sőt az államra nézve még fontosabb, mert ezt az országot már kormányozták ész nélkül, — igaz ugyan, hogy csak rövid ideig, hála Istennek, csak 131 napig •— de kenyér nélkül még eddig az ideig se lehetne kormányozni. Már pedig, akik a kenyeret te, melik, azok szoktak kapálással is foglalkozni. A képviselő ur támadását a leghatározottabban visszautasítom. (Helyeslés jobbfelől. Zaj a baloldalon.) Virter László : T. Nemzetgyűlés Î (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Virter képviselő ur a házszabályok 215. §-a alapján kér szót, (Zaj jobbfelől.) de kérem a képviselő urat, szíveskedjék figyelembe venni, hogy az egész dolog az ülés berekesztése után játszódott le. (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Most lett megtámadva ! Joga van szólni !) H aller István : Ha mi meghallgattuk az önök szónokát, önök is hallgassák meg a mienket. (Nagy zaj.) Elnök : Csendek kérek képviselő urak. A képviselő urat most az ülésben támadták meg. Usetty Ferenc : Joga van szólni S Virter László : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk!) Ha Szijj Bálint t. képviselőtársamnak joga volt itt szóvátenni egy olyan megjegyzést, mely az ülés berekesztése után történt, akkor nekem is feltedenül jogom van ahhoz, hogy visszautasítsak egy támadást, amely itt az ülésen történt. (Helyeslés half elől.) Usetty Ferenc : Természetes ! Virter László : Én azta bizonyos megjegyzést az ülés után nem komolyan és egyáltalában nem sértő szándékkal mondtam. (Nagy zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) A t. képviselőtársam felszólalására azonban mindenekelőtt azt kivánom megjegyezni, hogy én becsületes foglalkozást űzök, én a munkámból élek, s mint olyan ember, aki a munkájából él, megbecsülök mindenkit, aki tisztességes munkából tartja fenn magát. Senki nagyobb becsülésben nem részesiti itt a kisgazdatársadalmat, mint én, mert tudom, hogy a kisgazdatársadalom mit jelent az országnak és tudom, hogy becsületes munkát végez. (Zaj.) Az én megjegyzésem, t. Nemzetgyűlés, arra vonatkozott, (Zaj.), hogy abból, ha valaki becsületesen dolgozik és becsületesen műveli a földet, még nem következik az, hogy érti a közjogot, s nem következik az, hogy itt nagy mélyre vágó közjogi kiNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — IX. KÖTET. jelentéseket tegyen. (Felkiáltások jobbfelől : Ohó ! Micsoda összefüggésben van ez !) Ismétlem, meg« becsülöm a földmivest, a munkást, a kisgazdát, de a megjegyzésemet azokra vonatkoztattam, akik közjogi kijelentéseket tettek • és helytelen közjogi hangulatot akartak kelteni olyan dolgokban, amelyekhez nem értenek. Megjegyzésem ezekre vonatkozott. (Helyeslés balfelől.) Elnök '. Most áttérünk a törvényjavaslat tárgyalására. Az előadó urat illeti a szó. Iklódy-Szabó János előadó : Tisztelt Nemzetgyűlés ! (Halljuk I Halljuk !) A Nemzetgyűlés történetében egy jelentékeny fordulóponthoz érkeztünk el a mai napon, amikor a Nemzetgyűlésnek módjában van egyik legfontosabb jogával : a budget-joggal élni. Tisztelt Nemzetgyűlés ! A magyar országgyűlés 1914. év óta voitaképen nem foglalkozott a költségvetési törvénnyel és pedig azért nem, mivel a háború alatt az akkori kormányok mdemnitási javaslatokkal dolgoztak, (Zaj. Halljuk! Halljuk ! jobbfelől.) abban a reményben, hogy a haboru rövidesen véget ér és képesek lesznek a költségvetést már a háború bevégzésével előálló helyzethez igazitani. A remény nem vált be, a háború évekig tartott, a háború után jött az összeomlás. Korányi pénzügy minister akkor, amikor az ország meglehetősen nehéz helyzetben volt, hiszen román inváziót szenvedtünk át közvetlenül, hozzálátott elsősorban az indemnitási törvény megszerkesztéséhez, amely nagyrészben különbözött a korábbi törvényjavaslatoktól, amennyiben nem alkalmazkodott egy korábbi költségvetési törvényhez sem, s igy a változott helyzethez képest volt szükséges az indemnitási törvény összeállítása. E javaslat után több felhatalmazási javaslat is jött, amelyeket a Nemzetgyűlés szintén tárgyalt s végeredményben egy költségvetési törvény jött, amely azonban meglehetős hosszú ideig nem kerülhetett a parlament tárgyalása alá, azért, mert különböző más körülmények, különösen a földreform tárgyalása akadályozták e javaslatnak a Nemzetgyűlés által való elintézését. Hegedüs Loránt jelenlegi pénzügyminister ur már bemutatkozó beszédében hangsúlyozta, hogy szükségesnek tartja, hogy ezt a költségvetési törvényjavaslatot a Nemzetgyűlés tárgyalja, jóllehet már meglehetősen lejárt költségvetésről van szó, hiszen körülbelül csak pár hónav választ el bennünket a költségvetés végleges határidejétől ; azonban mégis szükséges a költségvetés letárgyalása azért, hogy a Nemzetgyűlés budget-joga mielőbb gyakoroltassék s a Nemzetgyűlésnek alkalma legyen —a kritika jogával és fegyverével élve — azokat az irányelveket megjelölni, amelyeket a legközelebbi költségvetésben alkalmazni kivan, különös tekintettel a takarékossági elvek érvényesítésére. A pénzügyi bizottság is dyen szempontból tárgyalta a költségvetést, amely voltaképen posthumus-költség vetés jellegével bír s ennek folytán 47
