Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-182

â56 À Nemzetgyűlés 182. ülése 19. Szabó József (budapesti) : De van még egy erkölcsi vonatkozása is ennek a dolognak. A pénzügyminister ur és sokan mások állandóan olcsósági hullámról beszélnek s ugyanakkor, amikor azt látjuk, hogy egyes cikkekben tényleg ha lassú mértékben is, de bekövetkezett bizonyos olcsóbbodás, a legfontosabb életszükségleti cik­kekben olcsóbbodás helyett felfelé mennek az árak. (Felkiáltások a jobboldalon : Mi az ?) A legfontosabb élelmiszer a kenyér, ez egészen világos. Amikor tehát azt látjuk, hogy egyes cikkek árai esnek, ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy ép a kenyér ára felfelé megy. (Ellenmondás jobbfelöl.) Drozdy Győző : Nem a kisgazdák viszik fel ! Szabó József (budapesti) : Azt mondhatják talán, hogy a gazdák most is maximális áron adják a gabonát. Én ezt vitatom, mert nem igy van a dolog. Először is a múltban maximá­lis áron tisztességes, élvezhető kenyeret kaptak a fogyasztók, ma pedig maximális áron élvez­hetetlen, rossz sártömeget kapnak ugyanazért a pénzért. (Zaj jobbfelöl.) Másodszor a szegény emberek eddig főzőlisztet vásároltak, minthogy nullás lisztre nem telt pénzük a szegény dol­gozó embereknek, tisztviselőknek és munkások­nak, tehát főzőlisztet használtak a tészta készí­tésére, abból sütötték esetleg, ha volt, ünnep­napokon kalácsaikat. Már most ezt egy rende­lettel megváltoztatták és a nullás liszttel kevert főzőliszt árát felemelték, úgyhogy aki eddig főzőlisztet fogyasztott, annak most 11 korona helyett 17 koronát kell fizetnie. Ezen szegény emberek lisztje tehát drágább lett, mert nullás lisztet eddig sem fogyasztottak, hanem azt főző­liszttel pótolták, ha tehát ma tésztát akarnak enni, kénytelenek megfizetni a 17 koronás árat. Zeőke Antal: Elég olcsó! Szabó József (budapesti) : Most, az olcsó­sági hullám megérkezésekor nem lett volna szabad megdrágítani a szegény ember minden­napi lisztjét. (Zaj a jobboldalon.) Zeőke Antal : Két sütemény ára ! Szabó József (budapesti): Nem tudom, mi ennek az oka. Azt tudom, hogy a közélelmezés­ügyi minister ur csak afelett diszponálhat, ami rendelkezésére áll; de ha a kisgazdaképviselők ugyanazt tennék, amit mi teszünk a városban, akik az embereket, a munkásokat arra bírjuk, hogy nyugodtan, békésen végezzék el minden­napi feladatukat, hogy szerényen alkalmazkod­janak a mai körülményekhez és viszonyokhoz, hogy igényeiket fokozzák le lehetőleg minél alacsonyabbra, mondom, ha ugyanezt tennék kisgazda képviselőtársaim is és nem biztatnák állandóan terminusról-terminusra a szabadfor­galommal a népet, nem biztatnák arra, hogy majd drágábban fogjuk eladni a gabonát, akkor egészen más időket és viszonyokat élhetnénk. (Zaj jobbról.) (Az elnöki széket Kenéz Béla foglalja él.) . évi április hó 27-én, szerdán. t T. Nemzetgyűlés! En nem értem meg a közbeszólásokat, mert különben reflektálnék rá­juk. De nekem felfogásom az, hogy ezt a kér* dést közbeszólásokkal nem lehet elintézni. (Ugy van! balfelöl.) Itt arról van szó, hogy a kor­mány továbbra is arra az álláspontra akar-e helyezkedni, hogy biztosítja az ellátatlanok kenyerét, vagy pedig átengedi a hullám visszás oldalának és megengedi-e azt, hogy a szegény embereknek a legszükségesebb, mindennapi ke­nyere nem lefelé, hanem fölfelé emelkedjék. Nyéky József: A szabadforgalom mellett egészségesebb viszonyok lesznek. Szabó József (budapesti) : Nagyon szeret­ném még, ha a közélelmezésügyi minister ur az izgalmakat le tudná csillapítani, a kedélyeket meg tudná nyugtatni és tudna a fogyasztó­közönségnek és nekem is oly kielégítő választ adni, amelyből mi is remélhetjük, hogy a min­dennapi kenyér az ellátatlanok részére a jövő­ben tényleg olcsó, tisztességes áron biztosíttatik. Azért a közélelmezésügyi minister úrhoz a következő interpellációt vagyok bátor előterjesz­teni (olvassa) : »Mennyiben felel meg a valóságnak az újságokban megjelent ama hir, mely szerint a közellátás céljaira csak egy-két napra szükséges készlet áll a közélelmezési minister rendelkezésére ? Igaz-e, hogy a kormány külföldről akarja beszerezni a még hiányzó gabonamennyiséget? Hajlandó-e a közélelmezési minister ur az ország területén lévő, részben elrejtett gabonát a közszükségletek fedezésére megszerezni, (Zaj jobbfelöl.) hogy az ellátatlanok szükségletét méltányos áron biztosithassuk a jövőre is?« (Zaj jobbfelöl.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a közélel­mezési minister urnák. Ki a következő interpelláló? Birtha József jegyző: Usetty Ferenc! Usetty Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Egy, a hírlapokban megjelent kommünikével kapcsolat­ban van szerencsém a népjóléti minister úrhoz a következő interpellációt intézni (olvassa) : »1. Hogy volt lehetséges, hogy a népjóléti ministerium kebelébe tartozó rokkantellátási hivatal IX. főosztályánál állítólag 25.000 darab elintézést igénylő ügy van? 2. Miben rejlik ennek a hátraléknak az oka? 3. Hajlandó-e a minister ur ezen restancia elintézéséhez szükséges megfelelő munkaerőt és a szükséges pénzt — bármennyi volna is az — haladéktalanul előteremteni ? 4. Nem volna-e lehetséges addig is, amig a hátralékos ügyek elintéztetnek, a hadiözvegyek, árvák és rokkantak részére előleget folyósítani ? 5. Mit szándékozik a minister ur elren­delni, hogy ilyen lehetetlen állapotok egy­szersmjndenkorra megszűnjenek ?« (Helyeslés bal­felöl)

Next

/
Oldalképek
Tartalom