Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-180

À Nemzetgyűlés 180. ülése 1921. évi április hó 25-én, hétfon. 321 ták őket, sikkasztottak és raboltak, akkor nem értem a t. képviselő ur eljárását. Meskó Zoltán: Biróság elé vigye! Drózdy Győző: Bűnrészesek! Zákány Gyula : Én az akkori belügyminister urnák jelentettem, hogy ez egy teljesen naiv beállítású beadvány, amelynek adataiért eszemágában sincs felelni, és kikérem magamnak és visszautasitom azt a feltevést, hogy bárki is engem annyira bornirtnak minősítsen, hogy az ilyen beállítást — pláne ahogy Rassay képviselőtársam feltüntette a dolgot — elhiggyem és ezt alapul tekintsem a feljelentésre. Ezt a feltevést kereken visszautasitom. (Felkiáltások jobbfelöl: Mégis védekezett, mikor kihallgatták !) Nem tudom, hogy mi volt az ön célja, t. képviselő ur, ezzel a dologgal? Dömötör Mihály : Egy becsületes ember megvédése ! Ez volt a célom ! (Mozgás a baloldalon.) Zákány Gyula : Nem fogok megijedni az ön közéleti védelmi ambíciójától, (Derültség.) de tessék elhinni, hogy a közélet érdekeit és szempontjait, az általános és különösen a hivatalos tekintélytiszteletet én is viselem olyan lelkiismerettel a szivemen, mint ön, de amikor jegyzőkönyvi adatokat látok, hallok sikolyokat, panaszokat, hatósági közegek, csendőrök, tábori tisztviselők jelentéseiből látok korrupciókat, akkor, t. képviselő ur, igenis nekem kötelességem felszólalni és tiltakozni ez ellen. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) En annak idején bejelentettem egyik beszédemben, hogy igenis tudomásomra jutott a belügyministeri hatóságnak a fegyelmi eljárást megelőző jelentése, amelyre vonatkozólag már akkor bejelentettem vétómat, hogy egyáltalában nem fogok azzal megelégedni, mert hiszen a jelentés csonka, az illetékes koronatanúk kihallgatása nélkül szövegeződött meg és terjesztetett rehabilitációra az illetékes forum elé — amint a jelentés is elismeri. — Garanciákat kérek. Mert tessék pszichológiailag megérteni azt a helyzetet. Jönnek hozzám zsidók és nemzsidók egyaránt, akik 10—15 hónapot végigszenvedtek, végigdideregtek, végigéheztek, akik a korrupció eredményeit végignyomorogták. Én tehát e dolgokkal szemben garanciákat kérek. Es ne méltóztassék azt képzelni, mintha én feltételezném, hogy Barkóczy főtisztviselő kezeihez történtek kifizetések. Eszem ágában sincs ezt mondani, bár jöttek hozzám efféle jelentések. Ennyire naivnak és bornirtnak nem hihet engem senki sem. De igenis, egy egész zsarolási rendszerrel látom itt magamat szemben. Ugy- ; védek kényszeritettek ki ezreket olyan közbenjárásért, amely jóformán egy, a belügyministeriumba való felsétálásből áll. A zsarolási rendszernek tipikus példájával állunk tehát szemben ezekkel az internálásokkal kapcsolatban. En el tudom képzelni annak a 15- hónapot végigszenvedett internáltnak lelki NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — IX. KÖTET. helyzetét, hogy még haza sem mer menni, amig a jogrend nincsen annyira megszilárdulva, hogy a belügyministeri végzés vagy a kiküldött kommité jelentése alapján nyugodtan hazatérhessen, annak veszélye nélkül, hogy valami helyi potentát, valami helyi diktátor, valami felelőtlen elem le ne tartóztassa, (Ugy van ! a haloldalon), hanem várja a jogrend megszilárdulását, az objektiv igazságszolgáltatás olyan nívóját és idejét, amikor egészen nyugodtan, minden retorziótól és minden fenyegetéstől való félelem nélkül tehetnek jelentéseket ós vallhatják meg, hogy »igenis és ennyi és ennyi pénzt adtam!« Jöttek hozzám emberek, akik elmondották, hogy nekem 30.000 vagy 60.000 koronát kellett fizetnem az ügyvédnek. Lehet, hogy az ügyvéd is zsarolta az illetőket és az ügyvéd, zsarolása hátteréül, rámutatott az internálási osztályvezetőjére. (Felkiáltások jobb felöl : Neveket kérünk !) Rassay Károly : így nem lehet beszélni ! Neveket kérünk! Meskó Zolfán: A biróság! Zákány Gyula : Természetesen nekem eszem ágában sincs általánosítani. Ha kimondtam az á-t, végigmondom a z-ig az egész ábécét, s ezért igenis akarom és követelem, hogy ezek a korrupciós internálási ügyek a biróság elé kerüljenek és a legkérlelhetetlenebb vizsgálat tárgyává tétessenek. Barla-Szabó József: Itt a jó alkalom! Drozdy Győző: Mihelyt lesz itt jogrend,ott leszünk velük ! Kerekes Mihály: Meg kell próbálni! Sándor Pál : Ma nem lehet, amikor 25 hónapon át nem hallgatnak ki embereket! Zákány Gyula : Engem azonban az a motívum vezetett, valahányszor csak a nemzetnek és a társadalomnak ezt a szociális krízisét megpendítettem, hogy igenis, a konszolidációnak feltétele, illetőleg annak rút, otromba akadálya épen Zalaegerszeg és a munkásbéke, a munkásmegértés hiánya, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Egyúttal visszautasitom Dömötör képviselő urnák azt a nem tudom milyen invektivás szándékra visszavezethető felszólalását, amelynek alapja nem a mentelmi bizottság ellen való állásfoglalás, hanem az én becsületemnek, jellememnek, lelkiismeretemnek kétségbevonása, az, mintha én adatok és meggyőződés nélkül vádoltam volna, illetőleg egy olyan súlyos rágalmazást követtem volna el, amelyért nem tudok helytállani. (Felkiáltások jobbfelöl : Fddig még semmit sem bizonyitott be t) Én ezt a jelentést ezennel leteszem a Nemzetgyűlés asztalára, az előbb kifejtett kommentárral. Ezt a jelentést én négyszem közt adtam át Ferdinandy belügyminister urnák, aki indiszkréció utján továbbadta azt. Hiszen ön is megtudta, nemcsak a jelentés tartalmát, hanem a közöttünk lefolyt négyszemközti beszélgetést 41