Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-180

A Nemzetgyűlés 160. ülése 1921, évi április hó 25-én, hétfőn. 315 Paczek Géza mentelmi jogának megsértését fenn­forogni nem látja, mert a panaszos részéről a ter­heltek által irt és becsatolt levelek elegendő tám­pontot a mentelmi jog megsértésére nem adnak, úgyszintén nem ok a mentelmi jog megsértésének kimondására azon tény sem, hogy panaszos sür­gönye rendeltetési helyére nem érkezett meg, mert a szándékosság meg nem állapitható, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy panaszos előadása sze­rint is a belügyministernek ugyanakkor feladott sürgönye szintén nem érkezett meg. Kérem tehát, méltóztassék a mentelmi bizott­ság jelentését tudomásul verni. Elnök : Kivan valaki hozzászólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, következik a határo­zathozatal. Kérdem a t. Házat : msltóztatik-e a mentelmi bizottság jelentését Paczek Géza nem­zetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében tudo­másul venni, igen, vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik tudomásul veszik, szívesked­jenek felállani. (Megtörténik.) Többség.) A több­ség a mentelmi bizottság jelentését tudomásul vette. (Mozgás a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Az egységes párt !) Orbók Attila : A mentelmi jog nem párt­kérdés ! Balla Aladár; A szabadságjog kérdése! Elnök : Csendet kérek képviselő urak, hogy az előadó ur elmondhassa előadmányát. Következik a mentelmi bizottság jelentése, Dinich Vidor nemzetgyűlési képviselő ur által be­jelentett mentelmi jogi sérelem ügyében. Az elő­adó urat illeti a szó. Legeza Pál előadó : T. Nemzetgyűlés ! A Nem­zetgyűlés 1920. évi szeptember hó 14-én tartott ülésén Dinich Vidor nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogának megsértését jelentette be, azt adván elő, hogy a Fehérvári-útnak vámkörüli részén egy tartalékos hadnagy igazolásra szólí­totta fel. A mentelmi bizottság a panaszt vizsgálat tár­gyává tévén, Dinich Vidor képviselő ur mentelmi jogának megsértését fenforogni nem látta, mert a lefolytatott bizonyítás alapján tényként álla­píttatott meg, hogy katonai okokból a főváros ezen részén a kiállított őrszemek mindenkit köte­lesek voltak igazolásra felszólítani. Ezen igazol­tatás tehát panaszos képviselő ur személye ellen nem irányult, sem őt képviselői működésében nem akadályozta. Tisztelettel kérem, hogjr a mentelmi bizottságnak ezt a jelentését tudomásul venni mél­tóztassanak. Elnök : Kivan valaki a jelentéshez hozzá­szólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést : miltóztatik-e a mentelmi bizottság jelentését Dinich Vidor nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen !) Hatá­rozatképen kimondom, hogy a Nemzetgyűlés a mentelmi bizottság jelentését Dinich Vidor kép­viselő ur mentelmi ügyében tudomásul vette. Következik a menteimi bizottság jelentése Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő ur men­telmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Szilágyi Lajos : Azelőtt tíz esztendő alatt sem volt ennyi mentelmi sérelem ! Akkor volt jogrend ! (Mozgás jobb felől.) Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! Szabó Sándor nemzetgyűlési képviselő a Nem­zetgyűlés 1920. évi július hó 23-án megtartott ülésén bejelentette Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértését. A tény­állás szerint Rupert Rszső nemzetgyűlési képviselő ur 1920 július hó 1-én 11 óra óra tájban Szabó Sándor nemzetgyűlési képviselő társaságában az Erzsébet királyné-szálló étterméből hazafelé tar­tott, s amidőn az étterem bejárata előtt Szabó Sándor nemzetgyűlési képviselőtől elvált, talál­kozott egy civilruhás fiatalemberrel, aki őt tettle­gesen inzultálta. Az illetőről kiderült, hogy Szappa­nos József szolgálaton kivüli alhadnagy. Rassay Károly : Mi az, hogyszolgálatonkivüli ? Orbók Attila : Az mindjárt kiderül ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek t. képviselő urak. Min­denki hozzászólhat a mentelmi ügyekhez. Rubinek istván előadó: A támadás után Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő ur táma­dója ellen a budapesti kir. törvényszéknél fel­jelentést tett. A bűnvádi feljelentés után a nyomozás során a kihallgatott tanuk vallo­másából tényként volt megállapítható, hogy az inzultusnak oka Rupert Rezső nemzetgyűlési kép­viselő urnák a Nemzetgyűlésen elmondott beszéde volt, amelyben ő kitért a nemzeti hadseregre is. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezen tény­állást rmgerősiti Rupert Rszső nemzetgyűlési képvselő vallomása is, amelynek során kijelentette, hogy ő Szappanos Józsefet azelőtt sohasem látta, nem ismeri, az inzultusra tehát semmi okot nem szolgáltatott. Ezen tényekből a mentelmi bizottság meg« állapította, hogy a támadás célja ne;n lehetett más, nixnt az, hogy Rupero Rezső nemzetgyűlési képviselő urat törvényhozói munkájában gátolja, a jövőre nézve megfélemlítse, illetőleg befolyásolja, amiért is ezen cselekményen a mentelmi bizott­ság Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő ur men­telmi jogának legsúlyosabb megsértését látta. (Helyeslés.) Ez okból a mentelmi bizottság tiszte­lettel javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, állapítsa meg, hegy Szappanos József budapesti lakos, s a büntető nyomozás adatai szerint szolgálaton­kivüli alhadnagy Rupert Rezső nemzetgyűlési kép­viselő ur mentelmi jogát megsértette, s utasítsa a in. kir. igazságügyimoister urat, hogy a szüksé­ges megtorló lépéseket helyezze folyamatba. (He­lyeslés.) Elnök : Kíván valaki hozzá szólni ? Ha senki sem kivan hozzászólni, akkor a vitát berekesz­tem. Felteszam a kérdést : méltóztatik-e a men­telmi bizottság jelentését Rupert Rezső nemzet­gyűlési képviselő ur mentelmi ügyében elfogadni, és kimondani, hogy Rupert Rezső-nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi joga megsértetett, igen,

Next

/
Oldalképek
Tartalom