Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-180

A Nemzetgyűlés ISO. ülése 1921. évi április hó 25-én, hétfőn. 313 Gerencsér István jegyző (olvassa a törvényjavaslat 18—60. §-ait). Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem I) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Méltóztatnak ezen törvényjavaslatot a harmadszori olvasásban tett módosításokkal elfogadni : igen vagy nem ? (Igen !) Igen, igy ezen törvényjavaslat harmadszori olvasásban elfogadtatott és kihirdetés céljából elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik az egyes bizottságokban megüresedett tagsági helyek betöltése ; még pedig választandó lesz : a földmivelésügyi bizottságba 1 tag, az igazságügyi bizottságba 1 tag, a közigazgatási bizottságba 2 tag, a közjogi bizottságba 2 tag, a közlekedésügyi bizottságba 1 tag, a közoktatásügyi bizottságba 1 tag, a külügyi bizottságba 3 tag, a mentelmi bizottságba 1 tag, a munkásügyi bizottságba 1 tag, a pénzügyi bizottságba 2 tag, a vizügyi bizottságba 1 tag. A névsort olvasni fogja Gerencsér István jegyző ur. A távollevőket jegyezni fogja Birtha József jegyző ur. A szavazás megkezdése előtt fel fog olvastatni a házszabályok 233. §-a. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a házszabályok 233. §-át felolvasni. Gerencsér István jegyző (olvassa a házszabályok 233. §-át). Elnök : A szavazást elrendelem. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a névsort felolvasni. Gerencsér István jegyző (olvassa a névsort). Elnök (Milosevics János nevének olvasása után) : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a terem közepéről eltávozni, mert ott csak azok lehetnek, akik szavaznak. Gerencsér István jegyző (továbbolvassa a névsort). Elnök : Kérem a távollevők jegyzékét felolvasni. Birtha József jegyző (olvassa a távollevők névsorát). Elnök : A szavazás befejeztetvén, kérem a jegyző urakat, méltóztassanak összeszámlálni a szavazatokat. Ez időre az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom, összesen 45 szavazat adatott be. Amint tudom, kinn több képviselő — körülbelül 10—12 képviselő — tartózkodott, így én nem mondhatom ki a határozatot, mert a határozathozatalhoz legalább is 50 képviselő jelenléte szükséges. Az ülést a házszabályok 262. §-a értelmében felfüggesztem avval, hogy ha ismét nem lennénk határozatképesek, akkor a névsort fel fogom olvastatni. Az ülést 10 percre . . . Rassay Károly : Szót kérek a házszabályokhoz. Elnök: Tessék. Rassay Károly : T, Nemzetgyűlés ! Én az elnöki enunciációnak csak ahhoz a részéhez kívánok hozzászólni, amely azt mondja, hogy amennyiben 45 szavazat adatott le, ez önmagában véve a szavazást érvénytelenné tenné. Véleményem szerint ez nem áll meg, mert ha a házszabályok értelmében 50 képviselő jelenléte szükséges is a határozatképességhez, sehol sincs kimondva az, hogy a jelenlevő képviselők mindegyikének szavaznia kellene. Ennélfogva én nem járulhatnék hozzá az elnök urnák ehhez a kijelentéséhez. Az elnök urnák jogában áll a házszabályok értelmében annyiszor, amennyiszer talán jónak látja — nem tudom, hogy a Házat vagy az elnököt illeti meg ez a jogkör — a távollevők névsorát újból felolvastatni, de semmi körülmények között sem lehet olyan álláspontot elfoglalni, hogy itt mintegy precedensként kimondjuk, hogyha nem adatott be 50 szavazat, akkor ez vitássá tenné a szavazás érvényességét. Én csak ezt vagyok bátor megjegyezni. Elnök : T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok egész határozottan kijelentik, hogy a tanácskozáshoz 40 tagnak kell jelen lennie. Hozzáteszik azt, hogy ha a jegyzőkönyv hitelesítéséről van szó és a jegyzőkönyv hitelesítése ellen kifogás nem emeltetik, 40 tagnak a jelenléte és szavazása is elegendő. A határozathozatalhoz a házszabály 50 tag jelenlétét követeli meg. Ez nem azt jelenti, hogy a képviselők itt üljenek, hanem, hogy képviselői kötelességüknek a határozathozatalba befolyva eleget tegyenek. Máskülönben megtörténhetnék, hogy itt nagy többségben lennének jelen olyan képviselők, akik nem szavaznak és igy egy fontos törvényjavaslatot esetleg egy-két szavazattal döntenénk el. Rubinek István : Meg is történt ! Elnök : Egészen strikte igy van ez meghatározva a házszabályokban. Én eddig is igy kezeltem ezt a kérdést, elődeim is igy kezelték s azt hiszem, helyesen járok el, ha az ülést felfüggesztem, majd azt újból megnyitva, uj szavazás megejtését rendelem el. Ha méltóztatnak ebbe belenyugodni, akkor az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Az előbb felvettetett az a kérdés, vájjon a jelenlevő képviselők kötelesek-e szavazni. A házszabályok 230. §-a ekként szól (olvassa) : »Névszerinti szavazásnál a kérdés feltevése után öt percnyi szünet engedtetvén. A szavazás ezen idő eltelte után kezdődik meg és akkor a jelenlevő képviselők igennel vagy nemmel szavazni kötelesek.« Teljesen helyesen jártam el tehát, amikor a szavazást újból elrendeltem, és azt az álláspontot foglaltam el, hogy a jelenlevő képviselő szavazni köteles. A szavazást másodízben meg fogom ejteni. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a névsort felolvasni. Gerencsér István jegyző (olvassa a képviselők névsorát). Elnök : Kérem a távollevők névsorát felolvasni. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — IX. KÖTET. 4ü