Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-178

A Nemzetgyűlés 178. ülése 1921 Budaváry László : Most is agitálnak a nemzeti eszme ellen \ Elnök: Most figyelmeztettem a képviselő urat, mégis folytatja ! Rupert Rezső: Ha agitálnak is, én szégyel­ném magam egy pillanatig is attól félni, hogy ezt a rendet, amelyet megalkottunk, amelynek ga­ranciái vagyunk, megbontani lehessen. Megbon­tani szóval semmit sem lehet. Egyszer omlottak össze Jericho falai hangtól, máskor nem. Mindig a gazdasági állapotok bontják meg a társadalmat, azok rejtik magukba a veszélyt, azokat kell tehát szanálni. Mihelyt nekünk egészséges gazdasági életünk lesz, nemzetgazdasági téren is, államgaz­dasági téren is, akkor semmiféle bomlástól nem félek, nem félek azért sem, mert ebben az ország­ban a milliós többséget, a hegemóniát mégis a mai középosztály, az agrártársadalom, az iparososz­tály, a kereskedői osztály, az intelligencia teszi, amely végre is ebben a kérdésben egészen bizo­nyos, hogy mindenfélekép egyetemesen összefog. De épen azért, hogy ne legyünk kénytelenek szavaktól félni, hogy ezt a társadalmi rendet az­után semmiféle demagógia meg ne bonthassa, nagyon természetesen támogatni kell a pénzügyi kormányzatot abban, hogy ezt a gazdasági ren­det helyreállítsa. Ebben az irányban én egy he­lyes lépést látok az előttünk fekvő javaslatban. Nem osztom, és elméletileg nem is helyes, ami ebben a javaslatban foglaltatik. Ez a periculum in mora-nak az elvén alakuló szükségkényszer javas­lat. A kényszerhelyzet vitte rá a pénzügyminis­ter urat arra, hogy ő tisztán tárgyi alapon adóz­tat és nem kíváncsi az adózók személyi viszonyaira. Nem kiváncsi arra, hogy akinek 10.000 korona be­tétje van, annak lehet esetleg 90.000 korona adós­sága, tehát ő nem adóalany, hanem valósággal el­tartásra szoruló egyén. De mégis praktikusan kell néznünk a helyzetet. Sürgősen szükségünk van a pénzre és ma, elismerem, nem lehetett találni más utat, mint a tárgyi adózás alapjára helyezkedni. Ezt ma megnyugvással fogadhatjuk azért is, mert bizonyos, hogy a legkirívóbb esetekkel szemben a korrektivumok már a javaslatban is benne foglal­tatnak. Es a reménységem megvan arra, hogy ha a mi részünkről itt felvetettünk egyes korrektivu­mokat, a kirivó igazságtalanságok elhárítására, e tekintetben a pénzügyminister ur bizonyára ren­delkezésünkre fog állani és a maga részéről is tá­mogatni fogja ezeket a módosításokat. Én tehát azért, mert ezt a javaslatot szüksé­gesnek tartom, de azért is, mert az a része a javas­latnak, amely nekem nem tetszik, ' tudniillik az az alapelve, hogy tárgyi adózást fogad el, kiegyenlítő­dik abban a másik részben, hogy viszont ezt nem folyókiadásokra forditják, hanem a függő adós­ságok törlesztésére és egyenlőre nem közeledünk afelé a veszedelem felé, nem olyan rossz az a tör­vény, hogy az adórendszerbe beleillesztetvén, odáig vigyen el bennünket, ameddig elmennünk nem szabad, hogy végre az adó adóhátralékká halmozódjék, mert hiszen itt mindent készen ka­évi április hó 22-én, pénteken. 275 punk, mondom, azért, mert ezeket a főszempon­tokat, főleg a takarékosságot és a végszükség'ese­tét fenforogni látom, általánosságban ezt a javas­latot elfoagdom. (Elénk helyeslés.) Elnök : Szólásra többé senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki szólni ? (Nem.) Ha nem, akkor a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés ! (Halljuk I Halljuk !) Mindenek előtt mél­tóztassék ugy a magam, mint a kormány őszinte köszönetét fogadni azért az egyhangúságért, amely­lyel e nagyjelentőségű reformot a Nemzetgyűlés minden tagja fogadta. Kötelességemnek tartom,, hogy különösen e helyről köszönetet mondjak a pénzügyi bizottságnak, amelynek nagy munkás­ságát báró Szterényi t. barátom már emiitette, s amely voltakép a javaslatot, amely eredetileg kissé eltérő volt, visszavezette ugyanarra a helyre, ahonnan elindultam expozémban. Most már ezek után kegyeskedjenek megen­gedni, hogy néhány szóval válaszolhassak t. bará­taimnak nagyon érdekes felszólalásaira. Temes­váry Imre igen t. képviselő ur aziránt aggódik, hogy vájjon az ingatlanokról szóló javaslat milyen alapon fog felépülni. Erre nézve a mostani javaslat 30. szakasza világosan megmondja azt, hogy a második javaslat is az egyenlő teher­viselés elvének megfelelő arányosságot fogja ér­vényesíteni. És ha az a vád ér, ami báró Szterényi képviselő ur szavaiból is kicsengett, hogy miért nem kapcsoltam össze a két javaslatot, ennek két oka van. Nem az, amit t. barátom mon­dott, hanem a következő. Az egyik az, hogy az adminisztráció nem bir meg ekkora súlyt egyszerre. Én a pénzügyi adminisztrációt a végsőkig megtér helem a folytonos uj törvényekkel. A másik ok azonban még sokkal fontosabb. Igaz, hogy az ingó és az ingatlan vagyon váltsága összefügg és ezért van javaslatomban, hogy vissza kell fizetni bizo­nyos összeget, ha a másik javaslat a tervbe vett időpontig nem lesz meg. De az ingatlan vagyon­váltságról szóló törvény összefüggésben van egy még sokkal fontosabb dologgal : magával a föld­reformmal. Pető Sándor : Sose lesz meg ! Hegedüs Loránt pénzügyminister : Nagyatádi Szabó Istvánnal együtt el vagyunk határozva, hogy mind a kettőt keresztülvisszük és meg fo­gunk törni minden ellenállást, ami a földreform útjába áll. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A föld­reform keresztülvihető és szükség van a vagyon váltságára, mert csak ugy tudjuk a földreformot megoldani, ha a nagyobb birtok nem pénzben, hanem földben fogja leadni a vagyon váltságot. Ezt fogjuk majd a kisebb birtokosok közt szét­osztani, ugy, hogy ők azután pénzt, vagy gabonát fizessenek. Ez az egyetlen módja a konszolidáció­nak, mert a mezőgazdasági termelés nem indulhat meg addig, amig mindenki nem tudja, hogy meny­nyi az a vagyon, amellyel rendelkezhetik. (Igaz ! 35*

Next

/
Oldalképek
Tartalom