Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-178
A Nemzetgyűlés 178. ülése 1921 Budaváry László : Most is agitálnak a nemzeti eszme ellen \ Elnök: Most figyelmeztettem a képviselő urat, mégis folytatja ! Rupert Rezső: Ha agitálnak is, én szégyelném magam egy pillanatig is attól félni, hogy ezt a rendet, amelyet megalkottunk, amelynek garanciái vagyunk, megbontani lehessen. Megbontani szóval semmit sem lehet. Egyszer omlottak össze Jericho falai hangtól, máskor nem. Mindig a gazdasági állapotok bontják meg a társadalmat, azok rejtik magukba a veszélyt, azokat kell tehát szanálni. Mihelyt nekünk egészséges gazdasági életünk lesz, nemzetgazdasági téren is, államgazdasági téren is, akkor semmiféle bomlástól nem félek, nem félek azért sem, mert ebben az országban a milliós többséget, a hegemóniát mégis a mai középosztály, az agrártársadalom, az iparososztály, a kereskedői osztály, az intelligencia teszi, amely végre is ebben a kérdésben egészen bizonyos, hogy mindenfélekép egyetemesen összefog. De épen azért, hogy ne legyünk kénytelenek szavaktól félni, hogy ezt a társadalmi rendet azután semmiféle demagógia meg ne bonthassa, nagyon természetesen támogatni kell a pénzügyi kormányzatot abban, hogy ezt a gazdasági rendet helyreállítsa. Ebben az irányban én egy helyes lépést látok az előttünk fekvő javaslatban. Nem osztom, és elméletileg nem is helyes, ami ebben a javaslatban foglaltatik. Ez a periculum in mora-nak az elvén alakuló szükségkényszer javaslat. A kényszerhelyzet vitte rá a pénzügyminister urat arra, hogy ő tisztán tárgyi alapon adóztat és nem kíváncsi az adózók személyi viszonyaira. Nem kiváncsi arra, hogy akinek 10.000 korona betétje van, annak lehet esetleg 90.000 korona adóssága, tehát ő nem adóalany, hanem valósággal eltartásra szoruló egyén. De mégis praktikusan kell néznünk a helyzetet. Sürgősen szükségünk van a pénzre és ma, elismerem, nem lehetett találni más utat, mint a tárgyi adózás alapjára helyezkedni. Ezt ma megnyugvással fogadhatjuk azért is, mert bizonyos, hogy a legkirívóbb esetekkel szemben a korrektivumok már a javaslatban is benne foglaltatnak. Es a reménységem megvan arra, hogy ha a mi részünkről itt felvetettünk egyes korrektivumokat, a kirivó igazságtalanságok elhárítására, e tekintetben a pénzügyminister ur bizonyára rendelkezésünkre fog állani és a maga részéről is támogatni fogja ezeket a módosításokat. Én tehát azért, mert ezt a javaslatot szükségesnek tartom, de azért is, mert az a része a javaslatnak, amely nekem nem tetszik, ' tudniillik az az alapelve, hogy tárgyi adózást fogad el, kiegyenlítődik abban a másik részben, hogy viszont ezt nem folyókiadásokra forditják, hanem a függő adósságok törlesztésére és egyenlőre nem közeledünk afelé a veszedelem felé, nem olyan rossz az a törvény, hogy az adórendszerbe beleillesztetvén, odáig vigyen el bennünket, ameddig elmennünk nem szabad, hogy végre az adó adóhátralékká halmozódjék, mert hiszen itt mindent készen kaévi április hó 22-én, pénteken. 275 punk, mondom, azért, mert ezeket a főszempontokat, főleg a takarékosságot és a végszükség'esetét fenforogni látom, általánosságban ezt a javaslatot elfoagdom. (Elénk helyeslés.) Elnök : Szólásra többé senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki szólni ? (Nem.) Ha nem, akkor a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk I Halljuk !) Mindenek előtt méltóztassék ugy a magam, mint a kormány őszinte köszönetét fogadni azért az egyhangúságért, amelylyel e nagyjelentőségű reformot a Nemzetgyűlés minden tagja fogadta. Kötelességemnek tartom,, hogy különösen e helyről köszönetet mondjak a pénzügyi bizottságnak, amelynek nagy munkásságát báró Szterényi t. barátom már emiitette, s amely voltakép a javaslatot, amely eredetileg kissé eltérő volt, visszavezette ugyanarra a helyre, ahonnan elindultam expozémban. Most már ezek után kegyeskedjenek megengedni, hogy néhány szóval válaszolhassak t. barátaimnak nagyon érdekes felszólalásaira. Temesváry Imre igen t. képviselő ur aziránt aggódik, hogy vájjon az ingatlanokról szóló javaslat milyen alapon fog felépülni. Erre nézve a mostani javaslat 30. szakasza világosan megmondja azt, hogy a második javaslat is az egyenlő teherviselés elvének megfelelő arányosságot fogja érvényesíteni. És ha az a vád ér, ami báró Szterényi képviselő ur szavaiból is kicsengett, hogy miért nem kapcsoltam össze a két javaslatot, ennek két oka van. Nem az, amit t. barátom mondott, hanem a következő. Az egyik az, hogy az adminisztráció nem bir meg ekkora súlyt egyszerre. Én a pénzügyi adminisztrációt a végsőkig megtér helem a folytonos uj törvényekkel. A másik ok azonban még sokkal fontosabb. Igaz, hogy az ingó és az ingatlan vagyon váltsága összefügg és ezért van javaslatomban, hogy vissza kell fizetni bizonyos összeget, ha a másik javaslat a tervbe vett időpontig nem lesz meg. De az ingatlan vagyonváltságról szóló törvény összefüggésben van egy még sokkal fontosabb dologgal : magával a földreformmal. Pető Sándor : Sose lesz meg ! Hegedüs Loránt pénzügyminister : Nagyatádi Szabó Istvánnal együtt el vagyunk határozva, hogy mind a kettőt keresztülvisszük és meg fogunk törni minden ellenállást, ami a földreform útjába áll. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A földreform keresztülvihető és szükség van a vagyon váltságára, mert csak ugy tudjuk a földreformot megoldani, ha a nagyobb birtok nem pénzben, hanem földben fogja leadni a vagyon váltságot. Ezt fogjuk majd a kisebb birtokosok közt szétosztani, ugy, hogy ők azután pénzt, vagy gabonát fizessenek. Ez az egyetlen módja a konszolidációnak, mert a mezőgazdasági termelés nem indulhat meg addig, amig mindenki nem tudja, hogy menynyi az a vagyon, amellyel rendelkezhetik. (Igaz ! 35*
