Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-178

264: A Nemzetgyűlés 178. ülése 1921. évi április hó 22-én, pénteken. a döntés a bíróságtól le fog jönni, addig ez a felebbezés nem tudom, hogyan fog majd elintézést nyerni a pénzügyigazgatóság részéről. Lehet, hogy ez csak látszólagos ellenmondás, miután azonban ezt a magam részéről igy látom, bátorkodtam előhozni. (Egy hang jobbfelől : írásban adja be !) Ami a külföldi pénznemek és értékpapirok vagyonváltságát illeti, nagyon szeretném, ha ezeknél, miként a betétváltságnál a különböző alapítványok és jótékonysági alapok pénzei, a vagyonváltság alól kivétetnének. Előterjesztem majd erre vonatkozó véleményemet és indítványomat a részletes tárgyalásnál is ; nem tudom, hogyan fogja a pénzügyminister ur honorálni. Azonban mindenesetre szükségesnek tartom kiemelni, hogy az alapítványok, jótékonysági alapok nagy kárt fognak szenvedni, hogy ha értékeik esetleg külföldi részvényekben vannak, mert a kamatozás majd csökkenni fog. Azután nehézséget támaszt szerintem még a menekült tisztviselők kis vagyona, amely külföldi részvényekben, esetleg külföldi követelésekben van meg. Usetty Ferenc : Ugy van ! Igaza van ! Mátéffy Viktor: Ezek a tisztviselők talán már a menekülés előtt vagyonváltság alá estek a megszállott területen is. Most átjönnek ide hozzánk és itt újból adó alá vesszük az ő külföldi megtakarított részvényeiket és pénzjegyeiket is. Nem tudom, milyen kulcs szerint fogjuk megállapítani ezeknek az értékét, miután a betétjeiket Sem tudják kivenni a megszállott területről s nem tudják, hogy milyen valuta alapján van joguk ahhoz a betéthez. Ennélfogva a megszállott területek részvény vagyonváltsága nagyon nehezen lesz ugy megállapítható, hogy az osztó igazság érvényesüljön mindenkivel szemben. De ha minden téren az osztó igazságot emlegetem is, ezen a téren szeretném a méltányosságot föléje helyezni az osztó igazságnak ; mert nekünk a mi elszakadt és megszállott területen lévő testvéreinkkel ugy kell érintkeznünk s velük szemben olyan gazdasági politikát kell folytatnunk, hogy őket inkább magunkhoz húzzuk, mintsem magunktól ellökjük és eltávolítsuk. Épen azért szeretném, ha erre nézve is intézkedés történnék ennek a törvényjavaslatnak a keretében. Ezek voltak azok a főbb momentumok, amelyeket a törvényjavaslatból ki akartam emelni. Még egyet. Nekem, mint szövetkezeti embernek, okvetlenül örömmel kell üdvözölnöm a pénzügyminister urnák javaslatát abból a szempontból, hogy a szövetkezetek vagyonváltságát méltányos kulcs szerint állapította meg. En a javaslatnak ezen részében látom főkép azt a keresztény és nemzeti magyar irányt kidomborodni, amelynek mi olyan hangos hirdetői vagyunk idestova már két esztendeje. Hogy a kereskedelemnek és a bankoknak nem mindenben tetszik ezt a politika, azt meg tudom érteni ; de viszont azt szeretném, ha ők is megértenék a szövetkezeti eszmét s főkép az időknek azt a tanítását, mely szerint a szövetkezetekre igenis szükségünk van azért, mert a kapitalisztikus gazdálkodási rendszer és a szociális gazdasági rendszer hibázott és ezen hibák következtében össze kell fognia a nemzet egészének, hogy védekezzék az egyik irányban és a másik irányban is. (ügy van! balfelöl.) * Én azt hiszem, hogy a szövetkezeteknek a termelő, fogyasztó, értékesítő és főleg a haszonelosztó gazdasági politikában fontos hivatásuk és nagy jövőjük van. (Ugy van ! balfelől.) Nem szeretném azonban, ha ezen a téren is túltengésbe mennénk. B. Szterényi József : Ugy van ! Csak erről van szó ! Mátéffy Viktor: Nálunk az utolsó esztendőben — legalább is a látszat szerint igy van — annyi mindenféle szövetkezet alakult, hogy az ember lassan nem tudja magát tulaj donképen kiismerni, hogy hova és merre menjen és mit tegyen. Igenis, azokat a meglevő szövetkezeti intézményeket, amelyek évtizedeken keresztül a hivatásukat nemcsak mint kereskedelem, de mint összetartó, nemzetfentartó erők is kifejtették . . . B. Szterényi József : Nagyon helyes ! Mátéffy Viktor : . . . tovább is teljes erőnkkel istápolnunk kell (Helyeslés balfelől.) és meg kell mindent adnunk, ami szükséges ezen szövetkezetek további fennállásához és további fejlődéséhez is. (Ugy van ! jobbfelől) De viszont nem állhatunk szolgálatába annak a törekvésnek, amely bizonyos tekintetben elhomályosítja és megnehezíti ezen régi intézmények további fejlődését és nagyra növését. (Helgeslés balfelől.) Azt hiszem, hogyha ilyen értelemben fogjuk kezelni az egyes gazdasági intézményeket, akkoc mindegyik megtalálja a maga érvényesülésének az útját és a szövetkezetekben a kereskedelem nem ellenségét, . . . B. Szterényi József : Ugy van Î Ugy van L Mátéffy Viktor : . . . hanem tisztességes konkurrensét fogja tekinteni. S mert a szövetkezet nemcsak kereskedelmi, de ennél több is : nemzetfentartó, a község népét összehozó, a népet nevelő intézmény is, (Élénk tetszés és taps a középen) a kereskedelem nem fog rosszakarattal reánk tekinteni, mert elismerve a mi nemzetfentartó, a mi szociális jogosultságunkat, tisztességes utón és módon fogja velünk a versenyt továbbra is felvenni. B. Szterényi József: Nagyon helyes! Komoly beszéd! Mátéffy Viktor : Ezek után befejezem beszédemet és ismétlem, hogy a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Gerencsér István jegyző: Báró Szterényi József ! B. Szterényi József : T. Nemzetgyűlés ! Szeretnék visszhangot adni előttem szólott képviselő-