Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-177

A Nemzetgyűlés 177. ülése 1921. nem merülvén fel, a biztosítékul letett 5000 koronát a panaszlók részére visszautalja, eziránt a Nemzet­gyűlés elnökét átiratutján megkeresi. A biráló-bizottság a panaszlókat, hivatkozás­sal a Nemzetgyűlés 1921. február hó 18-án tartott második ülésében 33. jegyzőkönyvi szám alatt hozott határozatára, a 2213/920. szám alatt ki­adott végzésével felhivta, hogy a panasz külön­beni visszautasításának terhe mellett, annak kéz­hezvételétől számitott 15 nap alatt egy vagy két közös meghatalmazottat s azok lakását nevezzék meg. Panaszlóknak e végzés a beérkezett téritvé­nyek tanúsága szerint szabályszerüleg kézbesit­tetett. Miután a panaszlók a záros határidőn belül ezen végzésnek eleget nem tettek, s közös meg­hatalmazottat mindmáig nem neveztek, a pa­naszt, mint alaki hiányban szenvedőt, a Házsza­bályok 55. és 56. §-a alapján vissza kellett utasí­tani. Miután Jármy József nemzetgyűlési kép­viselő megbízólevele ellen sem az igazolási állandó bizottság, sem a házszabályok 15. §-a alapján senki kifogást nem emelt, őt végleg igazolt nem­zetgyűlési képviselőnek kellett kijelenteni. Van szerencsém ezeket az iratokat is tudemás­vétel végett a t. Nemzetgyűlésnek ezennel beter­jeszteni. Elnök : E jelentés tudomásul vétetik és Jármy József képviselő ur végleg igazolt képviselőnek jelentetik ki. Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző: Gróf. Andrássy Gyula Gr. Andrássy Gyula : T. Nemzetgyűlés ! A Beniczky-féle mentelmi esetről természetesen ma még korai volna nyilatkozni, csak konstatá­lom azt, hogy be kell várni a mentelmi bizottság jelentését, melynek kötelessége lesz beterjeszteni véleményét arról, vájjon a mentelmi jog tényleg megsértetett-e vagy nem., f'ügy van ! a jobboldalon.) Ennek a jelentésnek kapcsán lesz azután a Nem­zetgyűlés abban a helyzetben, hogy megitélje : fenforogtak-e olyan rendkivüli politikai körül­mények, amelyek a mentelmi jognak esetleges sérelmét mentesitik, és a Nemzetgyűléstől fog függni azután, amennyiben á mentelmi bizottság a mentelmi jog sérelmét állapítaná meg, ennek politikai következményeit a kormányra vonat­kozóan levonni. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ma feltétlenül korai ebben a kérdésben a Ház részéről az állásfoglalás. Én általában lehető röviden akarom elmon­dani azokat, amiket nélkülözhetetleneknek tar­tok. Röviden akarom elmondani azért, mert most igazán nincs vesziteni való idő. Sürgős teendőkkel áll szemben ez a Ház, amelyeket el kell végez­nünk. ( Ügy van ! balfelöl.) Politikai vitára volt elég alkalom a közelmúltban s lesz újból a leg­rövidebb idő múlva, mikor a költségvetési vitát tárgyaljuk. (Ügy van !) Égető szükség van a pénz­ügyi javaslatokra, (Helyeslés.) és minthogy iga­zán nem a saját időnket fecséreljük, de az ország idejét, (Igaz ! ügy van ! Taps half elől.) nem fogok hosszú politikai fejtegetésekbe bocsátkozni. Ezért évi április hó 21-én, csütörtökön. 243 a lehető legrövidebben kivánok egypár fő kér­désre nyilatkozni. Azokat azonban mégsem hagyhatom telje­sen megjegyzés nélkül, amiket itt a vita során hallottam. Tegnap Griger t. képviselőtársam azt az általános hitet hozta ide és fejezte ki, — köte­lességem ezzel szemben a tényállást konstalálni — hogy Őfelsége Károly király 1918-ban megszö­kött, a veszélyektől való aggodalmánál fogva. (Felkiáltások jobb felől : így is volt I) B. Szterényi József: Nagy tévedés. (Zaj.) Gr. Andrássy Gyula : T. képviselőtársam is jóhiszemüleg ismételte ezt, de nem felel meg a való­ságnak. En mint koronatanú kötelességemnek tar­tom evvel szemben a tényállást röviden előadni. (Halljuk I Halljuk ! balfelől.) Mikor én kineveztettem külügyministerré és Bécsbe mentem, hogy meginditsam a békeakció­mat, akkor szükséges volt, hogy rövid pár napra Őfelsége is feljöjjön Bécsbe, egyrészt azért, hogy ezt a külügyi akciót megindítsuk, másrészt pedig azért, hogy az akkori nagyon súlyos, a császári manifesztum által előidézett osztrák válságot lehető gyorsan elintézze. Ebből a célból ment Bécsbe. Megállapodtam azonban Őfelségével abban, hogy családja Gödöllőn marad, ahová ő is néhány nap múlva, amikor a legsürgősebb teendőket Bécsben elvégezte, visszatér. , így is történt. Gyermekei Gödöllőn ma­radtak. 0 feljött Bécsbe; egypár napig el­húzódott az a teendő, amely őt odahozta. Köz­ben a felfordulás Budapesten bekövetkezett. O akkor nem volt Budapesten s nem volt Buda­pesten kormány sem, amely a rendet fenn tudta volna tartani. (Mozgás.) Azok a remények, azok a számitások, amelyeket akkor a kineve­zendő kormányhoz fűztünk, nem váltak be. Pest utcáin a teljes anarchia uralkodott. Az Őfelsége által kinevezett kormány cserbenhagyta Őfelségét, (Felkiáltások jobbfelöl : Es viszont !) magát köztársaságnak jelentette ki u és akkor legfeljebb arról lehetett szó, vájjon Őfelsége a gyermekeit bizonyos veszélyes helyzetben hagyva, visszatérjen-e Budapestre vagy sem. Akkor nem térhetett vissza. Gaal Gaszton : Én visszatértem volna S Gr. Andrássy Gyula: Szeretném én látni, Gaal t. barátom azt mondja, hogy ő visszatért volna. (Zaj. Elnök csenget.) Méltóztassék az egész történelemben példát adni arra, hogy amikor a hadsereg már felmondta a szolgá­latot . . . (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak. Gr. Andrássy Gyula :... mikor a rendőrség már a forradalmi kormány szolgálatában állt, mikor „magában Bécsben ugy állt a helyzet, hogy Őfelségének kastélyát nem őrizték a rendes katonák, hanem csak az ifjúság, mikor tehát semmi karhatalom nem állt rendelkezésére . . . Gaal Gaszton: Tiszát sem őrizték, mégis itt maradt! 31*

Next

/
Oldalképek
Tartalom