Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-176
218 A Nemzetgyűlés, 176. ülése 1921. évi április hó 20-án, szerdán. Szilágyi Lajos : Mióta egyezkedünk a letartóztatottakkal ? /Nagy derültség.) Beniczky Ödön: Először: adjuk becsületszavunkat arra, (Halljuk ! Halljuk !) hogy mi innen egyenest Budapestre megyünk; másodszor: adjuk becsületszavunkat arra, hogy holnap reggel 9 órakor a kormányzó ur őfőméltóságánál audiencián jelentkezünk. Az én válaszom erre ez, volt (Halljuk/ bálfelöl) : Nem tudom, hogy Őfelsége a király Magyarország területén van-e még; ha nincs, én nem ismerek az ország területén olyan urat, akinek azt a jogot koncedáljam, hogy én belőlem valamire becsületszavamat követelje ki. (Nagy zaj és felkiáltások jobb felől: Ohó! — Felkiáltások balfélol és a szélsöbáloldalon : Igaza van!) RaSsay Károly: A királynak sem köteles adni! (Zaj.) Gaal Endre: Ebben igaza van elvégre! (Halljuk ! Halljuk !) t Beniczky Ödön: Én semmi esetre és semmi körülmények között semmire becsületszavamat nem adom,. . . Ereky Károly : Minket, szabad királyválasztókat is üldözhetnek, vigyázzunk! (TJgy van! jobbfelöl.) Beniczky Ödön: . . . én kijelentem nagyon szívesen, hogy én innen Budapestre megyek, mert hiszen ugy-e ha máshova mennék, erőszakot alkalmaznának, kijelentem továbbá azt, hogy a kormányzó úr őfőméltóságához audienciára nem megyek, ellenben a Budapesten teendők irányában feltétlenül fentartom magamnak a szabad kéz jogát. Este 10 órakor az automobilon ismét Budapestre érkeztem, ahol lakásomon nyomban felkeresett az akkori belügyminister ur és a rendőrfőkapitány ur, akik különböző verziókat adtak elő nekem arra nézve, hogy miért történt a letartóztatás. Mindjárt azzal is kezdték, hogy letartóztatásról szó sincsen, csak feltartóztatásról. (Derültség.) En azonban természetesen az urakkal e tekintetben — azért is, mert a beszélgetés a lakásomon folyt — semmiféle vitába nem bocsátkoztam. Felesleges megjegyeznem, t. Nemzetgyűlés, hogy ezen erőszakos intézkedések ellenére is, természetesen, másnap nyomban gondoskodtam arról, hogy Őfelségével a megfelelő megbizható összeköttetésbe léphessek. Bizonyos idő múlva azonban — tekintettel arra, hogy az urak azt mondták, hogy a kormányzó ur őfőméltóságának ehhez az egész' letartóztatáshoz semmi köze nincs — elhatároztam, hogy magától a kormányzó úrtól fogom megkérdezni, hogy tulajdonképen mi okból és miért tartóztattak le minket, engem, Szombathely város képviselőjét, aki választókerületembe igyekeztem. Jelentkeztem audienciára. Ezen az audiencián a negyedik verziót hallottam a letartóztatás okáról. Nevezetesen a kormányzó ur őfőméltósága azt mondotta, hogy ő ezt az egész intézkedést azonnal és természetszerűen approbálta egyszerűen azért, mert feltételezte rólunk azt, hogy mi, Szombathelyen népgyüléseket fogunk tartani Őfelsége érdekében (Mozgás.) és ezt ő a mai időkben nem tartja helyesnek. (Mozgás.) Midón a nekem járó s engem mint nemzetgyűlési képviselőt megillető salvus conductust követeltem tőle abból a célból, hogy én mint Szombathely képviselője választókerületembe elutazhassam : ezt a salvus conductust a kormánzzó ur őfőméltósága kereken megtagadta, arra való hivatkozással, hogy az én véleményem a királykérdésben nem egyezik az ő véleményével. (Zaj.) Szilágyi Lajos: Neki nem lehet véleménye a királykérdésben ! (Nagy zaj.) Gaál Endre: Miért ne lehetne? Másnak nem lehet véleménye, csak neked? Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Gaál Endre kévpiselő urat figyelmeztetem, méltóztassék csendben lenni. Most nincs joga szólni. (Zaj jobbfelől.) Rubinek István: Ott is közbeszólnak. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) MeskÓ Zoltán : Az államfő személyét nem lehet a vitába belevonni. (Zaj.) Beniczky Ödön : Az audiencián megállapitottam azt, hogy a kormányzó ur őfőméltósága közvetlenül és személyesen sérti mentelmi jogomat egy nézetkülönbség miatt. (Nagy zaj és mozgás jobbfelől.) Meskó Zoltán : Az államfő személyét a vitába bevonni nem lehet. (Zaj.) Elnök : A kormányzó ur jogkörét tisztelem, de tisztelem a képviselő ur mentelmi jogát is. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon és a középen. Nagy zaj jobbfelől.) A házszabályok 188. §-a azt mondja, hogy minden képviselőnek joga van a Házban közvetlenül mentelmi jogának sérelmét a Ház tudomására hozni. Orbók Attila : A kormányzó személyétől függetlenül ! Meskó Zoltán : Nem lehet a kormányzó személyét a vitába bevonni. Elnök : Addig, amig a képviselő ur a tényálláshoz ragaszkodik, én az ő szólásszabadságát mindenkivel szemben meg fogom védeni. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon és a középen. Zaj jobbfelől. Felkiáltások a jobboldalon : Vagy államfő, vagy nem államfő/) A képviselő ur nem ismeri Balogh képviselő esetét az 1830-a 5 évek országgyűlésén, amikor Ferenc császár sértette meg és akkor az országgyűlés szintén megengedte, hogy a tényállást előadhassa. (Helyeslés balfélol. Zaj és félkiáltások a jobboldalon : Az császár volt !) Aki azt mondja, hogy császár, az történelmi tudatlanságot árul el, mert megkoronázott király volt. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon és a középen. Zaj, derültség és felkiáltások a jobboldalon : Az elnök mondta !) MeskÓ Zoltán : Az elnök mondta, hogy császár. (Zaj.)
